Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A folyosón a padló közül a fuga kijőve, látszik, hogy nem költenek a felújításra. A wellness részleg szuper lenne, ha tiszta lenne. Az elszivók, a túlfolyók feketék (penész? ? ). A víztől a bőrünk büdös, poshadt szagú lett, amit rengeteg klórral próbálnak ellensúlyozni. Olyan szintű a víz klórozása, hogy marta a gőze a szemünket, légcsövünket.

Az eredeti szülőháza - amely egy egyszerű vályogház volt - már nincs meg, viszont ennek helyén alakították ki számára az emlékhelyet. A kis telken egy emlékoszlop és egy szobor őrzi az emlékét, amelyet 2002-ben állítottak fel. (Egyébként itt van a másik oldalon a Béke királynője szobor is. )
Az emlékművön olvasható a művész vallomása, amely ezt a kötődését érzékletesen kifejezi: "Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem, ide fogok tartozni mindörökké. Kissé megtévesztő, hogy az emlékhely mellett áll az óvoda csinos villaszerű épülete, ennek falára az van kiírva, hogy Amerigo Tot Emlékház. Itt azonban már nincs kiállítás vagy egyéb tárgyi megemlékezés a művészről. Annyit sikerült kideríteni, hogy az óvoda épülete egyúttal kulturális központként is működött, és korábban valóban volt itt kiállítva Amerigo Tot néhány alkotása a tetőtéri galériában. Ezek a grafikák és kisplasztikák azonban már nincsenek itt, így a galéria/kiállítás funkció megszűnt, az alkotások elkerültek Pécsre a Janus Pannonius Múzeumba. A faluban egyetlen fontos alkotása maradt meg, mégpedig a Csurgói Madonna, amely a katolikus templomban található.

A vár megközelítése több úton lehetséges, mi felfelé bevállaltuk az erdő felől a rövidebb, ám embert próbáló, meredek lépcsős útvonalat. Visszafelé pedig a kálvária felé mentünk. A vár látogatása továbbra is ingyenes, nincs "személyzete". Most olvastam, hogy ez Fejér megye egyetlen fennmaradt, rekonstruált középkori vára, már ezért is jelentős, hogy ez legalább megmaradt, vagyis pontosabban a lelkes támogatóknak - Csókakői Várbarátok Társasága - köszönhetően rekonstruálták, felújították, szó szerint kövenként építették vissza a romokból. A várkápolna nem volt nyitva, csak a rácsokon lehetett egy kicsit bepillantani.

világháború során. De a csókai embereknek nagyon hiányzott a kálvária, így aztán a terv valósággá lett, s kizárólag civil összefogásból, helyi adakozásból valósították meg ezt az új kálváriát, immár új helyszínen a Zrínyi és a Vár utcában, közvetlenül a Várból le/felvezető út mentén. 2022. október 23-án szentelték fel. A stációkat Kanalas Sándor fafaragó művész készítette el. A várkapu előtt a kálváriaút lezárásaként a sziklafalhoz rögzítve helyezték el Jézust a kereszten.

De itt a történet nem ért sajnos véget. A II. világháborúban a Vértesben és itt Bicskén és a környéken is súlyos harcok zajlottak (Konrád hadműveletek), ekkor az emlékmű is megrongálódott. Eredetileg 234 vagy 256 katona neve szerepelt rajta. Az emlékművet csak a rendszerváltást követően, 1991-ben újították fel. Ekkor kerültek fel a II. világháborúban elhunyt hősök nevei is a gránittáblákra, köztük a katonák mellett a polgári áldozatok nevei is. A bicskei református temetőben közös sírban nyugszik 36 magyar honvéd, akik 1945. februárban estek el a közeli Csabdi és Mány közötti csataterekről. A bicskei zsidó lakosságból kb. 200 ember halt meg munkaszolgálatosként és a koncentrációs táborokban.

Az alkotóelemek között akadnak festett fém rögzítőelemek, szerszámok, rugók, rúdanyagok, lemezek és láncszemek. Alkotója Ács János, 2022-ben került ide. Most olvastam, hogy ennek a művészeti technikának saját neve van, úgy hívják, hogy scrap metal. Minden nap tanulhatunk valami újat.

A szokásos kellékekkel ellátva látjuk a királyt, viszonylag fiatal korában: palást, országalma, korona, kard, minden megvan, nála van. Az állami és az önkormányzati támogatás mellett helyi adományokkal is hozzájárultak a mű elkészültéhez. Itt szokták tartani minden évben az augusztus 20-i ünnepséget, pontosabban a délelőtti programokat, ami reggel Szentmisével indul, majd a város díszpolgára címet adják át, megáldják az új kenyeret, és persze a szobrot megkoszorúzzák. Délután már kötetlenebb családi- és gyermekprogramok szoktak lenni, valamint a Bicske Kenyere verseny. Este koncertek és persze az elmaradhatatlan tűzijáték.

A templom melletti főtéren, amely a Hősök tere nevet kapta, meg is találtuk, s kissé csalódottan állapítottuk meg, sajnos ezek olyannyira "csak" romok, hogy valójában egy régi templom alaprajza az, amit láthatunk, ami fennmaradt. Egy kőtáblán olvashatóak a főbb tudnivalók az egykori jelentős, ma már szinte semmit sem mutató templomról. Árpád-kori erődtemplom falait láthatjuk töredékes formában, amely a tatárjárást követően román stílusban épült, valószínűleg a XIV. században. Szentélye kelet felé nézett, egytornyos, egyhajós, félköríves apszissal rendelkezett. Ezt a fennmaradt alaprajzból, falmaradványokból lehetett kikövetkeztetni. Erődtemplomként nemcsak vallási, de védelmi funkciót is betöltött. A templom körül a középkori szokásoknak megfelelően temető volt. A templom maradványait 1964-ben tárták fel régészeti ásatás keretében. A feltárás során a látható falakon kívül találtak az egykori sírokban csontvázakat, bronzból és ezüstből készült Árpád-kori ékszereket, hajdíszeket, ezüstpénzeket, a ruházatokból megmaradt vas- és bronzcsatokat, gombokat, továbbá kerámiatöredékeket. Ezekből a régészeti leletekből azonban semmi sem látható itt, ugyanis a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményébe és raktáraiba kerültek.