Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

világháború is, amelyet követően újabb nevek kerültek fel az emlékműre. Sajnos. . . Az emlékmű célzottan a környékbeli, Svábhegyről besorozott katonák emlékezete. Az 1960-as években az államvezetés megpróbálta a szobrot eltávolítani, megrongálták és ledöntötték azt, ám ezt a helyi lakosság végül sikeresen megakadályozta. Az emlékmű központi alakja féltérdre ereszkedő, zászlót tartó katona, akit már a harcok lezárultát követően ábrázolt a szobrász. Előtte a földön egy nagyméretű kőkereszt áll, amelyre egy katonai rohamsisakot tettek, ami valószínűleg egy elhunyt bajtársé lehetett, pontosabban ez lehet egy elhunyt katona sírja is. A másik kezében tölgyfaágat tart. A tölgyfa a hősiesség, a katonai erények, a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet, valamint a halhatatlanság szimbóluma is egyben. A kommunista hatalom számára nemkívánatos jelkép volt a kereszt, illetve mindenfajta vallási motívum. Helyi adakozásból és gyűjtésekből 1962-ben sikerült felújítani a szobrot. Ekkor kerültek fel a talapzatra a II. világháborús áldozatok nevei, akik között nemcsak katonák, hanem civilek is voltak.

A Wellness-részleg is kellemes, otthonos, nyugalmas. Bőven van válszték a szauna lehetőségek között, kedves személyzettel, részeletes tájékoztatással. Tekintettel arra, hogy az akciós lehetőségek közül választottunk, az ár-érték arány reális volt. A szállodában, mint ahogy már írtam, jó ellátás, tiszta környezet volt. Amivel kapcsolatban kritikát fogalmaznák meg, a kényelmetlen ágyak jelentették. Kőszeg városán belül töltöttük a szállodán kívüli időt. Mint Kőszegen, mint Kőszeg környékén már több alkalommal voltunk kirándulni, ezért nem volt teljesen ismeretlen a város. Összegezve kellemes pihenéssel telt a "szabadságunk" .

Megérkezve azonban egy olyan miliőbe érkeztem, amely jóval túlmutatott egy átlagos kávézón. A Hegyvidék egyik vallási és kulturális központjába csöppentem be. Öröm volt látni a sok kisgyerekes családot, a fiatalokat és időseket, akik a miséről jöttek ki a templomból, majd csapatosan a kávézó felé vették az irányt, ahol a gyerekeknek kézműves programot szerveztek, illetve párhuzamosan a másik teremben és a teraszon egy ifjú párnak volt az eljegyzése. A hófehér, kecses és karcsú tornyos templom viszonylag kis alapterületű, 1860-ban épült, majd 1886-ban bővítették. Érdekessége, hogy ez a Esztergom-Budapesti főegyházmegye legmagasabban fekvő plébániatemploma, 360 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Isten-hegy (korábban Szabadság-hegy) és a Svábhegy találkozásánál. A hagyomány és a legendák szerint éppen itt pihent meg egyszer Szent László királyunk, ezért ide épült a templom, s lett a névadója és védőszentje nagy uralkodónk. Romano von Ringe osztrák udvari építész tervei alapján Ybl Miklós is részt vett a templom építésében. Kilépve a templom kapuján egy modern szabadtéri kálváriaúton mehetünk át a csinos, szépen rendezett parkon. A parkban a világháborús emlékmű mellett békésen megfér a zsibongó játszótér is. A kálvária egy új építmény itt, 2020-ban készült el, és a helyi hívek adakozásából valósult meg. A klasszikus 14 stációs kálváriákhoz képest különlgesség, hogy itt van egy 15. állomás/stáció is, aamely Jézus feltámadását ábrázolja, ezzel reményt és vigaszt adva a híveknek. A templom egyik üvegablakát a hatból Róth Miksa készítette, a bejárattól bal kézre az elsőt, egy kisgyermekként elhunyt kislányt emlékére a családja felajánlásából. Elvileg Borromei Szent Károly bíborost ábrázolja, ne kérdezzétek, miért. Fogalmam sincs. Mondjuk róla úgy hírlik, hogy minden vagyonát a szegényekre költötte, a pestisjárvány idején a betegeket ápolta. 1610-ben szentté avatták.

Másrészt vegyesbolt - delikátesz bolt jelleggel édességeket, bolti késztermékeket, "rágcsákat" is vehetünk. Tejtermékek terén a Maszlik Családi Gazdaság házi tejtermékeit , valamint Cserpes és Garabonciás sajtokat tartanak. Édesség-fronton Kemenes cukrászsüteményeket is árusítanak. Nyári időszakban gyerekeim kedven jeges finomságait, Anjuna jégkrémeket és ICE'N'GO! jégkrémgolyókat is árusítanak. És persze ne feledkezzünk meg az italdiszkont funkcióról sem. Mennyiségre terjedelmes, pl. több mint 200 féle palackozott bort tartanak, minőségre mainstream, inkább az olcsóbb tömegtermék kategóriában mozognak. Helyben fogyasztásra nem alkalmas, mármint üzleten belül. Kívül vannak ülőhelyek, ami leginkább nem a Delikát érdeme, hanem a vasút miatt. Tipikus 3 pontos hely.

Ár-érték arányban első ittlétként elfogadtuk, de ennél sokkak jobb helyeken voltunk már. A víz hőfoka jó volt , de a jakuzi részét lényegében csak azok a vendégek élvezhették, akik tudták hogy mikor indítják a buborékolót, mert rajtuk kívül más nem fért hozzá, csak amikor leállt. A szauna viszont tökéletes volt, bár törölközőt nem biztosítanak hozzá. A szoba átlagos , a fürdőszoba hiányos / akasztó se a falon, se az ajtón/ ahova a levetett ruhát lehetne tenni fürdés előtt / pipere polcra csak a fogkrém és fogkefe fér, minden egyéb piperecikkér a szobába kell mászkálni. Erre a 3 napra két nyugdíjas hölgynek megtette, de kicsit igényesebb embernek biztosan ajánlanánk. Mi vonattal jöttünk, igy a megközelíthetősége a szállodának részünkre JÓ volt .

Nyitvatartási ideje nem egyezik meg sem a templommal, sem a zarándokudvarral, ottjártunkkor 15 órakor nyitottak, ezt egy tábla jelezte. A Bodajki Helytörténeti Egyesület hozta életre ezt a kiállítóhelyet 2015-ben, illetve ők gyűjtögették össze annak anyagát. A katolikus plébánia egykori gazdasági épülete volt itt eredetileg, raktár és istálló funkciókat töltött be. Belépő nincs, ingyenesen látogatható, de szívesen fogadnak adományokat. A kiállítás nem nagy, mindössze négy kisebb helyiségből áll, amelyekben helytörténeti kiállításhoz híven Bodajk település történetét, lakosságának életét mutatják be, bútorok, használati tárgyak, szobabelső, amit ilyen esetben bárhol az országban megszokhattunk. Ami a vallás emlékeken kívül érdekessé teheti Bodajkot, az az, hogy már az Árpád-kor előtt is lakott település volt, i. sz. 568-800 között avarok éltek ezen a környéken. Avar kori sírokat tártak fel a régészek, ahol találtak a korszakra jellemző leleteket, pl. cserépedényeket, övcsatokat, fülbevalókat, fésűket, ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat. Az avar temetkezési helyekkel szinte egy helyen későbbi eredetű, honfoglalás kori magyar sírokat is találtak és feltártak a X. századból. A bejárat előtt egy kis tó, sziklakert, virágágyás található.

22 méter a magassága a dombnak, de valahogy sokkal magasabbnak tűnik. Én nem ebből az irányból, hanem hátulról, a Kálvária utca felől közelítettem meg, így a visszafelé úton a lépcsőkön haladva, visszafelé ereszkedve mentem végig a stációkon. A Kálvária, a stációk és a lépcsőn lejjebb lévő kápolna 1736-ban barokk stílusban épültek. Világszerte a XVII-XVIII. században épült a legtöbb kálvária, ez volt az aranykor, hasonlóképpen hazánkban is. A Kárpát-medencében közel 600 kálvária található. Mivel Bodajk nevezetes Mária-kegyhely és búcsújáróhely, így a Kálvária is kötelező program a zarándokok számára. Amikor felértem a keresztekhez a Golgotához, a szembe irányból éppen felfelé tartott egy zarándokcsoport, akik minden stációnál megállva az éppen oda illő zsoltárt énekelték el. A dombtetőről csodálatos panoráma nyílik nemcsak Bodajkra, de a környező szép térségre is, a Vértes lankáira. A Golgotán a 3 keresztre feszített mellett Szűz Mária és Evangélista Szent János szobrait láthatjuk, aki Jézus legfiatalabb apostola volt a Biblia szerint. Egy kőfal veszi körbe a Golgotát, amiről azt olvastam, hogy itt eredetileg 13 angyalszobor volt, de ezek már tönkrementek vagy eltűntek (vagy elrepültek. . . ). A stációk domborműveit Bory Jenő szobrászművész készítette 1926-ban, ő volt a híres székesfehérvári Bory-vár egykori tulajdonosa és építője. A kis kápolna sajnos nem volt nyitva.

A főút mellett találjuk ezt a nevezetes búcsújáró helyet és kegytemplomot, amely a katolikus hívők körében nagy népszerűségnek örvend. Ottjártunkkor is egymásnak adták a kilincset a csoportok, a templom előtt kirándulóbuszok parkoltak. Ez a modern zarándoklat, már nem gyalog, hanem busszal vonulnak. A templom előtt Szent István, neje, Gizella és fiuk, Szent Imre szobra látható, akiket a magyar szent családként neveztek. A hagyományok/legendák szerint többször jártak itt Bodajkon zarándoklaton - innen Fehérvár kb. 21-22 km -, ugyanis a Kálvária-domb aljánál fakadó karsztvizes forrást, a Szentkutat már a IX. századtól ismerték, s vallásos tisztelet övezte, mint gyógyító erejű, csodatévő forrást. Ekkoriban Szent István egy kápolnát is emeltetett ide Bodajkra a Szűzanya tiszteletére. A búcsújáró helyet később, a XVII. század végén élesztették újra kapucinus szerzetesek a Hochburg-család megbízásából. 1728-1742 között felépült az impozáns barokk kegytemplom (avagy Nagytemplom). Később Prohászka Ottokár püspök kezdeményezésére 15 ezer fő befogadására alkalmas zarándokudvart alakítottak ki a XX. közepén. Amint látható, a templom mellé a közelmúltban modern látogatóközpontot is építettek. Az olasz stílusú árkádsorban helyezték el a Magyarok Nagyasszonya színes festett kerámiaszobrát. Itt is úgy van, hogy a zarándokok szeretnek valami ajándékot hozni a Szűzanyának, egy rózsafüzért vagy egy kis angyalszobrot vagy mécsest, de ide már direkt kiírták, hogy ne hozzanak már neki többet, kapott már eleget, nem bírja már el. Ha a tömeget el akarjátok kerülni, akkor semmiképpen ne jöjjetek szeptember 12-én (vagy azon a hétvégén), mert olyankor tartják a Mária-ünnepet. A bodajki szent helyek közül nekem a templommal szemben lévő Kálvária nyerte el inkább a tetszésemet, de az már egy másik értékelés lesz.