Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Lehet helyben is enni a fal menti bárszékes pultoknál, de kicsi az alapterület, inkább elviteles hely. A napi ajánlat a tábán olvasható. Csak hétköznap tartanak nyitva kibővített ebédidőben 10-17 óra között. A hétfő a kocsonya napja, kár, hogy ki nem állhatom. Rántott húsok, rántott sajt, fasirt minden nap kaphatóak. Ottjártamkor az étlapon Orjaleves (1600 Ft), túrós csusza, csülkös székelykáposzta, érlelt tarja, káposztás tészta, paradicsomos húsgombóc, rántott fogasszelet, almás pite szerepelt. Egyértelmű, itt a közkedvelt magyaros ételeken van a fókusz. Délután fél 3-kor már eléggé megfogyatkozott a kínálat. Szerencsére, amiért jöttem, abból sikerült még 3 adagot zsákmányolni, ez a paradicsomos húsgombóc volt (1800 Ft/2 db). A káposztás tésztából is vittem egy adagot (1700 Ft). A főtt burgonya köret külön fizetendő (950 Ft). Az ételek menzás jellegűek voltak, semmi extra. Fiam dicsérte a paradicsomos húsgombócot, ízlett neki. A kiszolgálás barátságos volt. Össz-élményem 3,5 pont, de ezúttal felfelé kerekítettem.

Talán az volt a legjobb periódusuk, amikor melegkonyhával is rendelkeztek. A Covid válság őket is elérte, egy ideig zárva volt, majd egy felújítást követően már Billy's Pub néven nyitottak meg ismét. A Billy's egy belvárosi kocsma-hálózatnak mondható, hiszen vannak még egységeik a Nagykörúton több helyen. Magukat ír sörözőként kategorizálják, ezt alátámasztandó Guinness és Kilkenny söröket is csapolnak (2290 Ft/5 dl korsó). Ezeken kívül további ismertebb sörök is vannak a csapon: Dreher hidegkomlós, Pilsner Urquell, HB Weissbier, Peroni, valamint Floris Kriek meggyes, Bitburger, valamint a hely házi söre a Billy's Beer, amely a legolcsóbb csapolt sörük, a korsó 790 Ft. A söröket literes korsóval is kérhetik a nagyivók. A beltér 2 szintes, a galériaszinten további asztalok kaptak helyet, valamint a mosdó is, amelyet felújítottak a korábbi látogatásunkhoz képest. Gusto és Zimek pálinkákat tartanak, a 4 centesek ára 2290-3990 Ft, ez utóbbi a Zimek Édes Hármas vegyes különlegessége, cigánymeggy, feketeribizli, málna gyümölcsökből. A kávé nem a hely erőssége, a Cappuccino 890 Ft, ez ma Budapesten kedvező árnak számít. A kötelező szervizdíj +11%. A koktélok ára is elég jutányos (1790 Ft-tól kezdve), a két oldalas koktéllap színes fotókkal kelti fel az érdeklődésünket. Két hölgy adta a szeméyzetet, nem keltették elkötelezett benyomást, de velem a fiatalabb normális volt. Össz-benyomásom 3,5 pont, de ezúttal felfelé kerekítettem. Konyha, melegételek nincsenek.

A szállodával együtt, közös tulajdonosok által működtetett szomszédos Villa Bagatelle-ben lévő bisztró értékelésénél levontam két pontot az adható maximumból, amit, ha lehetne, hozzáadnék itt most a Gardenhouse pontjaihoz. Nehéz megfogalmazni, miben ragadható meg az a különlegesség, amely annyira elvarázsolt bennünket. Könnyed, modern elegancia, minden részletre kiterjedő figyelemmel kialakított szobák és közösségi terek, gondos, de nem tolakodó kiszolgálás. Néhány példa talán közelebb hozza az érzést, ahogyan ez a hely hat a vendégre, és amiért jogos, hogy tulajdonosai gyakran home hotelnek nevezik a házat: Ültem az étkező üvegfalánál az olvasósarokban, meleg takarókkal bekuckózva, és néztem a hirtelen visszatért télben a kinti hóesést. Kell ennél idillibb helyzet? Majd visszatérve a szobánkba, nézegettem a falon lévő két kortárs festményt, és rájöttem, hogy bármennyire modernek is, talán sivár is, amit ábrázolnak, de művészi színvonaluk okán mégis rendkívül megnyugtatóak. Aztán jött a reggel, és én kifejezetten szeretem a reggelizést, különösen, ha nem nekem kell megcsinálnom az ennivalót. Itt készen elénk tették, amit a szomszédos bisztró, a környéken népszerű reggeliző hely gazdag kínálatából választottunk. Hozzá a saját Brót Pékség finom kenyereit, péksüteményeit. És így jóllakva, elégedetten a sorsunkkal búcsúztunk el a Paletta nevű szobánktól és a helytől, ahol nagyon jó volt vendégnek lenni.

Így aztán betoppantam, aggyonisteneztem, fogaggyisteneztek, és máris a forralt borra tereltem a szót. Rajtam kívül alig volt valaki, két jámbor karbantartóféle proletár ténfergett valami szerszámokkal meg poharakkal, a lány a pultban rendben volt, szívesen szolgált ki, mondta, persze, menjek nyugodtan le és fel, nézelődjek, fényképezzek. . . Egyébként 1200 forint volt a 3 deciliter forralt bor. Amúgy meg ígéretes sörök is vannak, Rizmajer, Litovel, Pilsner. . . aki itt nem talál magának, ne is igyék. Szóval ez egy szimpatikusabb ivó.

A Városligetben lévő pavilon, nagyjából az Állatkerttel szemben, nemcsak egy hagyományos pizzéria, ugyanis itt egy helyen összpontosulnak a nagy közönség kedvencek, így találhatunk itt pizzát, kézműves hamburgert, söröket és egyúttal kávézót is. Nyáron biztosan hangulatosabb a Ligetben a zöld környezetben chillezni, de most tél volt, s már az is pozitívum, hogy ilyenkor egyáltalán nyitva tartanak. A teraszt körbefedték nejlonnal, itt szokta a DJ a zenei aláfestést adni. Modern, vibráló, fiatalos zene szólt, a kelleténél hangosabban. A benti rész elég keskeny, hosszúkás, itt kellemes meleg volt a hűvös terasz után. A vendégek mind itt ültek, zajlott a decemberi céges karácsonyi vacsorák időszaka, ide is jött 2 kisebb társaság. A névről nem tudom nem megemlíteni, hogy a "Lizsé" névtől viszketek, tudom, ez nem egy mai névdeformáció, de nekem sosem tetszett. A személyzetből a férfi pincér udvarias, kedves volt, de a többiek annyira nem. Meg kell jegyeznem, hogy sokszor inkább egymással beszélgettek, és nem figyeltek a vendégekre. Az egyik társaságból emiatt inkább odamentek a pulthoz rendelni, mert az asztalnál hiába vártak a pincérekre. A rövid étlapon vannak klasszikus és speciális pizzák, a legolcsóbb a Marinara volt 3350 Ft-ért, míg a legdrágább a Burrata & Coppa (sajt+sonka) 6750 Ft-ért. Nekem ezúttal nem volt annyira kedvem a pizzához, ezért megörültem, hogy volt más is az étlapon, így az előételek közül az Antipasti tálat választottam (4250 Ft). Frucsálltam, hogy kenyeret nem tartanak, nem is volt része az ételnek, de sima Focacciat ajánlottak mellé (990 Ft), amely a valóságban egy kerek egész pizzatészta volt feltét nélkül, túlégetve. Meglepően nagy adag érkezett deszkán, sok finomsággal. A tál központi eleme a D. O. P. kemencés burrata, amely mellé került olívabogyó, Pármai sonka, coppa sonka, spianata szalámi, bivalymozzarella, többféle szeletelt és kockázott sajt, pl. Provolone. A Lipton Ice Tea 800 Ft, barackosat kértem (+50 Ft göngyöleg). Meglepődtem, mert itt nem volt kötelező szervizdíj. A pultban láttam néhány desszertet, szemre a MOM Parkból ismert Angelo Cukrászda sütijeire ismertem rá, Sacher, csokitorta, de volt almás pite és sajttorta is. Ekkor a kapacitásaim már végesek lettek, a tálnak és a pizzakenyérnek is egy részét elcsomagoltattam. Nem rossz hely a városliget Digó, 4 pontot megérdemelnek.

Velünk is így történt, amikor megszálltunk a szomszédos, ezzel a házzal közösen működtetett, tulajdonosaik által is összetartozó, boutique hotelben. Vasárnap déltájt tértünk be az első emeleten lévő Bistroba ebédelni. Finoman elegáns, de nem feszélyező, sokkal inkább melegen barátságos a környezet, bisztró, amelybe sokat átörökítettek egy családi ebédlő hangulatából. Szívesen nézelődtünk, míg vártuk az ételünket, csak a szemünk mindig, egy idő után már mintegy kényszeresen ráakadt a szörnyűséges csillárra. Felejthetetlen, hogy úgy mondjam. . . Mi a párommal sörivók vagyunk, de kicsit válogatósak ebben. Ezért hát nem vettük örömmel, hogy csak és kizárólag az igencsak kommersz Heineken sört tartják, és a kis üvegest 1290 forintért adják. Morgolódásunkra azt mondta a kedves kiszolgálónő, hogy itt nem igazán fogyasztanak sört a vendégek. Körbenéztünk, és valóban, az asztalok többségén gyümölcsös limonádés poharakat látunk a vendégek előtt. Csak hát a jó minőségű sörök kibírnak néhány hónapot üvegben, nem lenne talán nagy kockázat berendelni egy kartonnal. Ha esetleg a sört póriasnak tartják, egy jobb márkával talán más lenne a megítélésük. Sebaj, majd az ételekkel vigasztalódunk. Nos, ez sem sikerült teljességgel. Kértünk egy normál, értsd, nem kis csészényi, adag szarvasragulevest, hogy mindketten megkóstolhassuk. Nem egészen ilyennek gondoljuk a szarvasragulevest. Ez ugyanis krémlevesnek beillő sűrűségű volt, és a belefőzött túl sok zöldség miatt kellemetlenül édes. A főételekkel csak az volt a problémánk, hogy jellegtelenek, most, pár nap múlva már nem is emlékszünk, mit ettünk. Amire viszont határozottan emlékszünk, ahogyan a fiatal pincérek kedvesen, gyorsan és szakszerűen kiszolgáltak bennünket. Ennek ellenére is határesetnek, bár inkább magasnak érzem a kötelező 15 százalékos szervízdíjat. A bruttó 25 ezer forintos számlából ez több mint 3000 forintot tett ki. Összességében nem ért ennyit ez az ebéd!

A napokban eszembe jutott a Hathi - amely hindi nyelven elefántot jelent - s a nyitva tartási idejüket keresve szembesültem vele, hogy már nem a Frangepán utcában vannak, hanem átköltöztek a Gyöngyösi sétányra. Ez majdnem 3 évvel ezelőtt történt, mivel a korábbi épületüket lebontották, egy hétemeletes társasház épült a telken. Az új helyszín nagyobb, tágasabb, több az ülőhely, de az alap koncepció nem változott. Tipikus indiai fogásokat kínálnak, a pultban lévők azonnal vihetőek/ehetőek, a frissensültekre - naan kenyerek, samosa, pakora - várni kell néhány percet. A csirkehúsos szószos főételek ára egységesen 1500 Ft, a bárányhúsos 2500 Ft, a rákos 2900 Ft (ez utóbbiak külön rendelésre), a vegetáriánus főételek ára 1300-1400 Ft. Valaki említette, hogy meglepő módon marhahúsos ételek is vannak, ez igaz, viszont sertéshús nincs. Ez Indiában vallási kérdés, a muszlimok esznek/ehetnek marhahúst, s Indián belül a lakosságnak kb. 14%-a muszlim vallású (kb. 200 millió ember! ). Vettem elvitelre 5 adag csirkés főételt - Korma, Hathi, Butter - 4 adag Bashmati rizst és Curry-s zöldborsós rizst (650/700 Ft/adag,), 4 Naan kenyeret (Garlic/fokhagymás 700 Ft, sima 550 Ft), valamint egy csomag indiai csokis kekszet (350 Ft) és szintén indiai chipset (450 Ft). Összesen 14ezer Ft-ot fizettem. Gondosan becsomagolták az ételeket, nehogy kifolyjon a szósz. Örültem, hogy ugyanaz a magyar pultos hölgy volt most is, aki a korábbi években a Frangepán utcában. Hogy megismert-e, azt nem tudom, hiszen olyan sok vendégük van, minden esetre kedvesen beszélgettünk pár mondatot, amíg sült a naan kenyér. Otthon a gyerekeknek nagyon ízlettek az ételek. Korrekt, hogy itt, amire azt mondják, hogy nem csípős, az valóban nem az. A maga kategóriájában szerintem a legjobb indiai kifőzde Budapesten, megadom az 5 pontot.

A kiszolgálásra egy hang panaszom ne legyen, nem várattak sokáig, aki jött, az kedves volt és vendégbarát. Evés előtt és után is kértem egy-egy pohár világos sört, nagyon jól esett, friss volt. Borjúmájat kértem rántva. Na, ez nem volt valami tökély, a karamellizált alma jól hatott, de a krumpli nem volt teljesen puha. A májat jónak találtam. Kértem hozzá még külön tartárt, az nem jár vele. Amikor az ember malacot, kisbárányt vagy borjút eszik, azért elhangzik egy kis gasztroima a száján, én is elmondtam ezt, ittam rá sört, az ismeretlen borjúért, aki soha nem érte meg a lelki vagy testi szerelmet, aztán azt mondtam a sörrel, hogy "egészségedre! " és rögtön rá is jöttem, hogy ez milyen cinikus hülyeség. Közben Pataky Attila, a híres magyar UFO elsétált mellettem a rózsaszín dzsekijében meg a párjával. Amúgy az étterem láthatóan szimpatizál a vérrel gázolt Ukrajnával, több helyen is nagy ukrán zászló volt kifeszítve, úgy, mint Európa normális országaiban. Számlám úgy alakult, hogy 6490 Ft a borjúmáj, a két kis Paulaner 3180, a tartár 350, a szervizdíj meg 1490 forint.

hu oldalt néztem meg, ahonnan megtudtam, hogy a Törökbálinti út és a Gazdagréti út sarkán ez is egy barokk Szentháromság fogadalmi szobor. A Szentháromság-oszlop jellegzetes közép-európai szobortípus volt a XVIII. században, amelyet a pestis járvány elvonulásáért hálából, vagy éppen azért állítottak, mert elkerülte a járvány a települést. Csakhogy ez a terület itt egészen a huszadik századig mezőgazdasági terület volt, amelyet kevéssé veszélyeztethetett egy járvány. A hagyomány szerint egy sváb szőlősgazdát, aki az Irhás árokban dolgozott, lovastól-kocsistól magával sodort egy hirtelen támadt nyári zivatar nyomán áradó víz. A Törökbálinti útnál lévő pallónál fennakadt, így menekült meg. Hálából emeltette a fogadalmi szobrot 1761-ben megmenekülése helyén. A szobor egyedi sajátossága, hogy a Szentháromságba az állíttató valószínűleg a saját mellszobrát is megmintáztatta. Az oszlop homlokoldalán egy német nyelvű, Istent dicsőítő szöveg olvasható, hiszen egy sváb hívő állíttatta a szobrot. Ezt a Szentháromság-szobros emlékoszlopot először 1951-ben nyilvánították szakrális műemlékké, és ezt a védettségi státuszt ma is élvezi, nemrégiben pedig fel is újították. Mi nagyon örültünk, hogy rátaláltunk. Roppant sejtelmes látvány volt az utak kereszteződésben, a téli havas, ködös időben.