Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

A kiállítások ingyenesen látogathatóak, jellemzően kortárs hazai művészek időszakos bemutatóit láthatjuk. Ottjártamkor Barakonyi Zsombor Szűrt fény című kiállítása volt látható 2026. április 23 óta. A képeket meg is vásárolhatják az érdeklődők. Nagyon modern, evilági, a színekkel és a fényekkel játszó képeket láthatunk, amelyeken Budapest ismert és kevéssé ismert helyszíneire ismerhetünk rá. Nem igazán az én stílusom mindez, de azért érdekes ez a fajta látásmód.

Ezen változástól függetlenül a kávé továbbra is kitűnő! Egy fiatal barista fiú szolgált ki, kedves és udvarias volt, bár kissé félszeg. A belső teren szerintem nagyjából semmit nem változtattak, a belső kialakítás, az ülőhelyek, a pult sem módosult. Nagyon kellemes a kinti terasz, amelyet napernyők és fák árnyékolnak. Nincs asztalszerviz, a pultnál kell rendelni és fizetni. Mondjuk utána kis kihívás a csurig töltött kávéval kiegyensúlyozni a lépcsőn a teraszig. A brazil Cortado 1190 Ft, ami Budapesten a nem olcsó, átlagos szintű árszintnek mondanám az újhullámos vonalon. A pörkölőben a másik, világos pörkölésű kávé Luis Balladarez márkanevet kapott, származási helye Nicaragua északi része. Az eszpresszó 850 Ft, a latte 1390 Ft. Elvitelre is vásároltam szemes kávét is, mert igazán ízletesnek találtam, amit ittam. A népszerű focista nevét márkanévként választó Ronaldinho Cerrado Mineiro régióból, ún. etikus ültetvényről származó brazil specialty kávé, amelyben a kávébabokat étcsokoládés és édes, piros bogyós gyümölcsös ízjegyek jellemzik. A 250 grammos zacskó 3390 Ft-ba került. Az ételek kínálata szolid, talán csak a délután időpont miatt. Wrap tekercs, amerikai cookies keksz, csokis kalács 1-1 darabja volt még a pultban. Össz-élmény: korrekt 4 pont.

Híres bútorgyáros lett. Nem voltak utódaik, a vagyonukat jóra fordították, a helyi templom építésére, később az asszony a családi nyaralót gyereküdülőnek ajándékozta. Ott állt ez a szobor hálából, aztán később "hazahozták" utókorék Albertfalvára, elneveztek róluk egy pici terek és most ott lehet őket megtalálni. Meleg érzést hordozó mű, egyakaratú, egymást szerető, tisztelő emberpár.

Az épület belülről is lenyűgöző. Érdemes lenne egy épületbejárásos, vezetett programra is eljönni ide. De most csak fellifteztünk a második emeletre, ahol az etetőhely van, így azt láttuk, amit onnan és a földszintről lehet látni. A nyitvatartás 14 óráig tart, mi egy órával a zárás előtt érkeztünk, akkor még volt a táblára kiírt valamennyi ételből. Az étkezde olyan módon önkiszolgáló rendszerű, hogy a zárt pultokban elhelyezett ételt kérni kell a kiszolgálóktól, majd a pult végén fizetni a pénztárnál. Igaz, hogy látja a vendég az ételeket, de azért egy-két dologban jó volt a segítség, hogy mi micsoda és milyen. Már hogy például az a kis pogácsának kinéző valami tulajdonképpen köretként ajánlott burgonya gratin. Ám az hogy a választott ételeink ténylegesen milyenek, az ugye csak az evésnél derült ki. Nos, leginkább íztelenek, szárazak, nem jók! A levesimádó párom a pulykaragu levest semmilyen fűszert nem látott, híg lének minősítette. A rántott sertéshúst, amit elvágni is csak nehezen lehetett, olyan kemény, szívós tapló volt, lenyelni is alig tudta. Én sem jártam sokkal jobban a csirkemellel. Azok a jól kinéző kis burgonya pogácsák sem találkoztak a konyhában sóval. Egyedül a görögsaláta volt elfogadható, és díjaztam, hogy a pénztárnál balzsamecet és olívaolaj volt kihelyezve az ízesítésére. Jobbára afféle napközis kajának tekinthető, amit kínálnak, feltűnően nem figyelve arra, hogy egyes ételek élvezeti értéke jelentősen csökken a pultban való hosszas álldogálással. Mindezért fizettünk két ásványvízzel együtt 9540 forintot. Ennyiért az ott éppen szemben lévő Fruska Bistroban sokkal jobb ételeket, frissen készült húsokat szoktunk kapni. Így legközelebb is inkább odamegyünk ebédelni. Nézelődni meg majd idejövünk, az út másik odalára, mert a CEU-épület szuper! Azt, ahogy már írtam is, jó lenne hozzáértő szakmai vezetéssel alaposabban megismerni.

Mindazonáltal a családunkban minimum heti egyszer felbukkan 1-2-3 pizza. A Biga kb. két évvel ezelőtt nyitott meg, s az első tulajdonos tepsis szögletes római pizzával indított. Azóta azonban sokminden változott. A hely gazdát cserélt 2025 májusban, szóval már ennek is egy éve, s az új üzemeltetők váltottak szögletesről kerekre, rómairól nápolyira. Ennek okát tovább nem feszegettük, a 2 fiatal úriember maguk állnak a pultban, illetve sütik a pizzákat. Elmondásuk szerint ők a modern, kortárs nápolyi irányvonalat viszik, a pizza alapja hosszú érlelésű biga tészta, a vastagabb szélű, kerek pizzára extra kombinációl, fúziós feltétek is kerülhetnek. Ha nem is vaskalapos módon, de a magam részéről egyértelműen a tradicionalizmus híve vagyok, így a fúziós extremitások helyett maradtam a klasszikus feltéteknél. A pizzák ára tapasztalatom szerint a budapesti átlagnál némiképp magasabb. A legolcsóbb Marinara pizzájuk 3050 Ft. Az általam választott Margherita 3450 Ft, míg a sonkás Cotto Classico 4050 Ft volt, így összesen 2 olcsóbb pizzájuk is 7500 Ft lett. Szalámisat vettem volna még, de sajnos csak a csípős szalámit tartják, chilis mézzel, peppronival (Diavola Pizza 4250 Ft). Az extrémebb feltétek között aszalt füge, szarvasgombapor, kecskesajt, aszalt áfonya, balzsamecet, mangóecet gyöngy, kimchi, retekcsíra, mini húsgolyó, pirított dió, bébi spenót, snidling is felbukkan, izgalmas, olykor némiképpen meghökkentő kombinációkban. A pizzán kívül desszertek terén Tiramisu kapható (1750 Ft), valamint pár előétel: Antipasto előétel tál (3750 Ft), Insalata Solare vegyes saláta foccacia-val (3250 Ft), Caprese al Forno (3450 Ft). Érdekesség, hogy mindkét pizzánkra került zöld pesto, olívaolaj, azonban a pizzák széle valóban elég vastagon "üres", azaz feltét nélküli maradt, én ezt nem szeretem. A beltér viszonylag kis alapterületű, de normális asztalok, ülőhelyek vannak. A beltér egy barátságos trattoriát vagy tavernát idéz meg, ez ilyen volt a nyitáskor is. A kiszolgálás barátságos, kedves, közvetlen. Korrekt 4 pont.

Miközben a Bazilika környékén van néhány olyan stabil pont vendéglátó fronton, mint az Első Pesti Rétesház vagy a Café Kör, mások körében azért elég sok váltás, változás történt. A koranyári időben a terasz is népszerű, de a benti asztalok többsége is foglalt volt. A berendezés nem sokat változott, tradíció, finom elegancia, hagyományok tisztelete, a magyar konyha tisztelete azok a hívószavak, amelyeket ehhez az étteremhez tudnék társítani. A vendégek többsége külföldi, de azért akadtak magyarok is. Az étlap mindössze egy lapnyi, a másik lapon két oldalas, két nyelvű borlap, további kézzel írt lapon az egyéb italok, valamint további ételek a falon lévő táblán olvashatóak. Az árak belvárosias szintűek, átlagnál magasabbak, amelyre még kötelező +12%-os szervizdíjat számolnak fel pluszban. 6 saláta/előétel (2890-6190 Ft, ez utóbbi a tatár beefsteak), 14 főétel, amelyek között a csirke mellett kacsamell, libamáj, friss lecsó, sertéskaraj, 4 féle bélszínből készült fogás, fogas filé, lazac ad elég széles kínálatot a kis darabszámú tételen belül, a vegetáriánusok számára sült gomolyát kínálnak. A desszertekről annyi derült ki, hogy kérdezze az aktuális ajánlatról a felszolgálókat. Mivel jóllaktam, és már nem volt kapacitásom a desszertre, bevallom, elfelejtettem rákérdezni, így fogalmam sincs, mások asztalán sem láttam desszertet. A gulyáslevesből kis adagot kértem (2790 Ft/csésze), főételként pedig roston sült csirkemellet forró (étlap szerint! ) szezámos, karamellés barackkal és rizzsel (4990 Ft). Mindkét ételt sótlannak, kissé sterilnek találtam, kevésnek éreztem a fűszerezést. A levesben kevés volt a hús. A főétel megfelelő, elég kiadós adag, a 3 db fél barack konzerv, a rizs külseje száraz volt, valószínű az utólag melegítés miatt. A csirke állaga és sütése jól sikerült, nem szárították ki. Nekem a szezámmag szórás zavaró volt az ételen, "testidegen". Összességében mindkét fogás inkább csalódást, mint elégedettséget okozott, legalábbis ebben az étteremben mást, jobbat vártam. A leves mellé kérés nélkül érkezett kovászos házi kenyér jó minőségű, friss. A túlárazott italok közül egy pohár málnaszörpöt kértem (1490 Ft/5 dl). Nem kérdezték meg, hogy kérek-e csípőset a levesbe. Egyébként nem kértem volna, de ez is egy olyan apró kis jel, hogy milyen a személyzet felkészültsége, figyelmessége. A mosdó egy kicsit lelakott volt, értem ezt is a hely kategóriájához mérten. Összességében gyenge négyes (négy alá) az értékelésem.

A kis medence leengedése egy mocskos kis muanyagcsappal történik -már ha megtalálod. . a pihenő részben olyan huzat volt, hogy egy percet nem lehetett ott tolteni. A nyitott ablakot nem lehetett becsukni. A fokyosorolmibden egyes szó behallatszik. Persze, pont az ajtó előtt beszélgettek . (Megpróbáltunk zenét kapcsolni a telefonunkon, hogy kicsit jobb legyen. . ) Mintha egy kórházi fürdőszobában lettünk volna. Az egész borzasztó lehangoló volt. A romantikus helytől olyan messze van mint Makó Jeruzsálemtől. . Pedig az ötlet nem rossz, és egy kis igényességgel nagyon jó is lehetne. . .

Először limonádét kértem, mangósat, a srác hozta a gyászhírt két perc múlva, hogy elnézést, ez éppen elfogyott. Jó lesz más ízben? És tök cukik voltak, a fiú az asztalomnál, a két nő pedig a pultban feszülten figyelt, hogy mit választ a vevő? Hát jó lesz a zöldalmai is mindenki megnyugodott, kaptam az italt perc múlva. Finom volt. Azután fagylaltot kértem pohárba, inkább gyümölcsösebbeket, sárgadinnyét, citromot, epret, nem volt nagy élmény, de azért jól szolgált, csak kissé mesterségesek voltak az ízei. A sütik gyönyörűek, de most nem abuzáltam őket. Fizetésre került sor, az most így alakul, hogy 1 mangós (? ? ) limonádé 2390 Ft, 3 gombóc fagylalt 2250, a szervizdíj pedig 464 Ft.