Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

De aztán vége szakadt a havas idillnek, beléptem a boltba, és ő jött utánam, persze. Bocsánatot kértem az el nem szívott cigi miatt, mert egyébként kedves volt, tényleg. Gondoltam, itt is ugyanúgy csapok bele a lecsóba, és a bennfentesek öntelt vigyorával Saigon Signature Coffeet kértem, akárcsak tegnap. Abban reménykedtem, hogy a bonyolult és látványos rétegződést itt majd jól lefényképezem, amit tegnap elmulasztottam. Egyébként lehet ezt hidegen és melegen is kérni. Na, de nem sikerült, mert itt viszont nem átlátszó pohárba kaptam, hanem sötét műanyagba, sétálópohárba, mivel, a magyarázat szerint ez egy kisebb bolt, mint a körúti. Viszont ez az öregebb. Sokkal régebben áll itt, mint a másik. Meg azt is megtudtam, hogy ez a legnépszerűbb termékük, meg a sós krémes kávé, tehát beválasztottam a jóba. Szóval ilyen nagy világmegváltó dolgokról cseverésztünk, itt is 1690 forint az anyag, jó ez, jövés-menés közepette érdemes egy ilyen pohár léért beugrani ide.

Mert mi is a kínálat zöme? Amit a plázákba járó fiatalok leginkább szeretnek: gyorséttermi kaják, hamburger és pizza. Esetleg még más olasz tészták. Ráadásul olyan személytelen kiszolgálásban, amennyire csak a takarékosság miatt lehetséges. Némi bolyongás után azonban megtaláltuk a sarokban a Paulaner Sörházat. Hagyományos, asztalnál leülős, tágas, pincéres étterem. És a hangulata! Mintha valóban Bajorországban lennénk. Barna és világos Paulaner sört kértünk, amelyek ugyan nem a sörgyártás csúcskategóriái, de tisztes minőséget képviselnek. A levesről lemondani nem tudó párom gulyáslevest rendelt, amelyről azt mondta, hogy ok, de semmi különös. Ráadásul nagyon gyenge, bolti kenyeret kapott hozzá. Én pecsenye kacsamájat kértem faszenes kemencés burgonyával és cukorborsó gyöngyhagyma raguval. Nem tudom, ez bajor specialitásnak számít-e, de az ötlet alapvetően nem lenne rossz, csak még dolgoznia kellett volna rajta a séfnek. A kacsamájat sikerült finom puhára elkészíteni, ami dicséretes, de a burgonya nem volt friss, a raguban a borsócsövek ízetlenek, a gyöngyhagyma erős savanyú íze pedig nem illik a májhoz. A többi stimmel. . . ! Az ár-érték arány mindent egybevetve olyan átlagosnak mondható. Na de a 14,9 százalék szervízdíj? ! Minek finomkodni ezzel a törtszámmal, ha már ilyen szemérmetlenül magasra szabták? Miért nem merik szépen kikerekíteni 15 százalékra? Vagy az már szerintük is rosszul mutatna az étlapon?

Most úgy tűnik, hogy 2025 végére már nyitva tartanak újra, sőt, hétköznap napi ajánlatot is kínálnak. A beltér nem sokat változott, tetszetősek a kis színes perui dekorációk, színes fotók, tájképek, valamint a szobrocskák, amelyekből lehet vásárolni is. A hely galériával rendelkezik, de azt napközben nem használják. Nem tűnik egy felkapott helynek, kihalt volt, és elég hideg. Az étlap kifejezetten izgalmas, autentikus perui ételek és italok sorakoznak benne, köztük perui koktélok (2200-2600 Ft), de tartanak perui borokat is. A főételek árai 5000 Ft körül alakulnak átlagosan. A perui konyhát a világ legjobbjai között tartják számon, ennek ellenére, talán a távolság okán nem igazán sikerült a hazai gasztronómiai életbe betörniük. A kétféle napi főétel ajánlat közül vaslapon sült tarját ettem sült krumplival és hagymasalátával (2500 Ft), ez utóbbi érdekes volt, nem ismertem. A személyzet elég amatőrnek tűnt, olyan kialakulatlan, szervezetlen volt az egész, teljesen meglepődtek, hogy jé, itt egy vendég. De aztán sikerült minden, az étel is, ami egyébként korrekt volt. A 3,5 pontos össz-élményt ezúttal felfelé kerekítettem, kíváncsi vagyok, mi lesz az Inkák jövője Budapesten.

A kávézó elsősorban a fiatalokat, az insta és tiktok generációt célozza meg, a tömegeket látva sikeresen. Ételek terén szuflé palacsintát készítenek, amit a Fluffy egy nagyon egyedi dologként adott el, de ez itt teljesen ugyanaz a koncepció, szóval akkor mégsem annyira egyediek. Tojásfehérje porból készülnek ezek a nagyon lágy, könnyű, puha habos palacsinták, amelyeket 8 féle ízesítéssel, feltéttel, díszítéssel kínálnak. Árban 3200-3400 Ft között, szóval nem egy olcsó kis mulatság ez sem. A feltétek is a trendy ázsiai összetevőkre építenek, pl. Matcha, mangó, taro, de vannak egyebek is, pl. Nutella-banán, Oreo keksz, Lotus keksz, eper, karamella. Az én választásom a Lotus Biscoff szuflé lett (3300 Ft), Lotus keksz morzsa, vanília fagylalt, karamella öntet. Az epres is elég jól nézett ki, pár cikk igazi eper mellett tejhab és eperöntet került rá. elég tömény, de finom, már aki szereti az ilyesmit. Általában tele van a hely, és sokat kell várakozni, pedig folyamatosan sütik a palacsintákat a vaslapon. Amikor bementem, volt 1-2 szabad asztal, de így is egyből mondta a rendelést felvevő lány, hogy 30 percet kell várni a palacsintára. (a látszólag üres fotókat a nyitva tartási időn kívül csináltam már). Nekem a várakozás éppen nem volt gond, addig elintéztem a bevásárlást a közeli drogériában. Volt kitéve víz egy ballonban, ezek mellé az édes desszertek mellé szükséges is szerintem. Italok terén kávét és bubble tea italokat kínálnak. Gyanús, hogy a szomszédos Wang Cha 2. hellyel lehetnek közös tulajdonban, mert ott is efféle buborékos italokat készítenek. Nincs kötelező szervizdíj.

Közben nyitottak ott a szomszédos üzlethelyiségben egy kizárólag sajttortás cukrászdát, az nekem nagyon tetszett. Ég és föld a két hely. December utolsó napjaiban a Ferenciek terén figyeltem fel arra, hogy az árkádok alatt, ahol régen több önkiszolgáló étterem is működött, valami egészen más, új hely született meg. Ez bizony a Cookie Beacon új brunch-olója (a továbbiakban = CBB) nem kávézó, nem cukrászda, nem bisztró, hanem BRUNCH! Ez fontos! Nem tudom, észrevettétek-e, de mostanában az új trend a szárított nádas a trendy vendéglátó helyeken. Én egyre-másra találkozom vele mostanában. Ezt előszeretettel építik be dekorációs elemként az ablakok elé vagy akár térelválasztó sövényként. Itt még a mosdóban is megjelent a tükör körülötti díszítőelemként. Sejtelmes fényekkel illik megvilágítani a nádast, úgy adja igazán ki a hangulatát. A CBB kétszintes tágas belső térrel rendelkezik, sok asztallal. A pultnál csak az elvitelre vásárlókat szolgálják ki, a helyben fogyasztók számára asztalszerviz van. A kiszolgálás és a tisztaság is bőven hagy kívánnivalót maga után. A személyzet fiatalokból áll, nem mindenki magyar. Egy normálisabb magyar pincér lány volt, aki egyáltalán értelmezhető tevékenységet végzett, a többiek vagy eltűntek vagy átnéztek a vendégek feje felett. Az étlapon szereplő több étel, illetve ital sem volt elérhető, és ezt a pincérek nem tudták, csak később derült ki. Eredmény: további felesleges várakozás, dupla körök. A mosdó elhanyagolt, koszos volt. Az egyik WC ajtó le volt szakítva, félig leesve. Az étlapon csábító, főleg édes ételek és italok szerepelnek. Gyümölcsös mimóza (2100 Ft) - ezek nem voltak, 3 féle Smoothie (1650/1950 Ft) ezek sem voltak, így a szezonális latték közül választottam. A hangzatos nevű Lotus Flufferbutter Lattét választottam, ami krémes Lotus frappé, Lotus keksz, égetett házi habcsókkal (1950 Ft). Jól nézett ki, tömény és az én ízlésemnek túlságosan édes volt. Csak úgy csupaszon hozták a kávét, se egy kanál, se egy szalvéta vagy tányér alátét, esetleg cukor, édesítő. Ha agilis vendég vagy, akkor ezeket beszerzed magad. A sütik nagyon különlegesek, házi cookie-ként vannak tipizálva, 1990 Ft-os egységáron, elég húzós, nem mondom. Többféle ízben készítik: Choco Chip, Nutella és Maldon só, Vörös Bársony & Oreo, Pekándió & karamell, vegán karamell fudge, csak pár példa, a képeken látszik a lényeg. Nekem a lemon pie volt a legszimpatikusabb. Szerintem igazán finom! Az egylapos étlapon szendvicsek, francia toast, amerikai palacsinta, bowl-ok szerepelnek meglehetős árszinten 3700-5600 Ft között, ez utóbbi legdrágább étel egy gluténmentes sajt-hátszín-protein bomba bowl. A kötelező szervizdíj +12%. Hogy mindezek után mégis ajánlottra tettem, ennek 2 oka van: a nádas és a sütik.

Érdekesen indult az időgép, kis hölgy a recepcióról helyreigazított, egy szál csóró az mindig egy rossz helyen lévő kétszemélyes asztalt kap, velem szemben egy torz tartásba rögzült merevrészeg fazon a másik asztalnál. . . ha az ebéd a nagyfilm, akkor ez a műsor a híradó volt a film előtt, éppen azzal próbálkoztak, viszonylag szelíden, hogy rábeszéljék, hogy álljon fel és menjen ki, de ez nagyon nem ment. Ajánlottam a segítségemet, mint jó vendég. Végül egy férfi- és egy hölgyalkalmazott valahogy feltámasztotta, felvonszolták a lépcsőn, még egy széket is felvittek neki, mert kissé esett a hó, de az előadáson még nem volt függöny. . Nem vagyok katasztrófaturista, hogy odaálljak bámulni, segíteni nem tudtam, tehát csak hallgattam a sikolyokat, az bdsqwisteneket, meg azt, hogy azonnal engedje el a hölgyet, aztán az is elhabzott párszor a pinceszínházban, hogy megölöm, mindez fortissiko. Aztán három megtermett férfi kijött a konyhából, felsiettek, és azt hiszem, alaposan rendet is tettek, mert elcsitultak a hadizajok. Én a marhahúslevesre szavaztam, meg utána, tekintettel a monarchiára, osztrák válogatásból kértem a hagymás marhasültet fokhagymás, mustáros, stb. törtburgonya. . . alapozásnak meg egy Beherovkában egyeztünk meg, gyönyörű hűtött pohárban, érkezett. A végén meg a hely szellemét töltöttem magamba, a Ferdinánd sörök közül a duplakomlósat. Mindez, amit elmondtam, nagyon jólesett, a felszolgálás is rendben, aztán a végén fizetek, benne van a szervizdíj? Igen. És itt lehet a borravalót adni, a gépen. Az a szervizdíj, ez meg itt a borravaló. . . Na de a fene enné meg ezt a szisztémát. . . e4z sehogy sincs azért rendben.

Egyébként én is találtam már olyan ízkombinációt, ami kifejezetten ízlett. A családban a sláger a barnacukros tápiókás, azaz a Brown Sugar Milk tejes bubble tea. Ha kér az ember még bele 1-1 extrát, pluszt, gyorsan kijön akár 3000 Ft is, vagy még ennél több is egy ilyen italért, amiért egy normális helyen egy 2 fogásos ebédet is kaphatunk. Az őszi időszakban kijöttek néhány szezonális itallal is, ilyen volt a fűszeres sütőtökös és a pörkölt mogyorós, illetve a barnacukros teát kekszes verzióban is lehetett kérni. A pultban többségében ázsiai fiatalok szolgáltak ki, fiúk és lányok is, ezen belül a nemzetiségüket nem tudnám megmondani. Váltakozó hosszúságú sort kell kivárni a pult előtt, mielőtt eljön a rendelés várva várt pillanata számunkra. Lefóliázott kemény műanyag pohárban kapjuk meg az italainkat, nagy átmérőjű szívószállal, hogy a golyócskák is átférjenek rajta. Még annyit lehet tudni az itteni italokról, amelyeket egy színes itallapról választhatjuk ki, hogy nádcukorral vannak édesítve. Az italok kis és nagy méretben is eléhetőek, a nagy sokkal jobban megéri. Lehet helyben is iszogatni, de amikor én arra jártam, mindig tele volt.

Nem igazán az én életszemléletem ez, de ettől még van egyfajta pozitív hangulata a helynek, ahol magamat amolyan meg nem értett idegen betekintőnek éreztem, de pontosan tudtam, nem ide tartozom, soha nem is fogok. Természetesen újhullámos kávézóról van szó, ahol a Racer Beans Coffee és a NOMAD Coffee prémium kávéit kóstolhatjuk meg. A cappuccino 1450 Ft +12% kötelező szervizdíj, így összesen az 1600 Ft feletti cappuccino ár olcsónak semmiképpen sem mondható. A kávén kívül tartanak különböző pérmium frissítő italokat: fritz-kola (1050 Ft), Chari Tea (1490 Ft) , Seicha Matcha (1590 Ft), Gimber (990 Ft), csak példaképpen. Többféle modern stílusú süteményt lehet enni: sóskaramella torta, sajttorta, pisztáciás pite (1550 Ft), flódni (1750 Ft). Anjuna vegn süteményekből is akad 1-2 fajta (1350 Ft). Több nagy közös asztal van a tágas, szellős, napfényes beltérben, ami egyrészt alkalmassá teszi munkahelyi team megbeszélésekre, de másrészt szerintem az a cél is vezérelte a tervezőket, hogy itt összeülhetnek egy asztalhoz idegenek is, szóval egyfajta ismerkedési tér is legyen. A teraszuk is klassz. Nagyon zöld, természetközeli környék. Amúgy ide is a Budapest Coffee Week miatt jöttem el.