Százéves Cukrászda Gyula - Vendégvélemények összefoglalója
A Százéves Cukrászda Gyula a belvárosi hangulatban található történelmi cukrászda, ahol a copf és empire stílusú szalonokban hagyományos sütemények és fagyik várják a vendégeket. A hely különlegessége a belső múzeum és a régi cukrászati eszközök kiállítása, amely korhű enteriőrrel és 19. századi ruhákba öltözött személyzettel kelti életre a múltat. A kínálat széles: hagyományos sütemények, bonbonok a Cadeau műhelyéből, és házi fagylalt különböző ízvilágokkal.
Tovább olvasom >>
A sütemények ára a minőség tükrében kedvezőnek tűnik, a szeletárak 350-750 Ft között mozognak, a fagyik pedig körülbelül 300 Ft körül vannak gombóconként. A berendezés lenyűgöző, a belső terek visszarepítenek a századforduló hangulatába, a falakon freskók és a korszerű szolgáltatások találkoznak. A látogatók számára a Százéves Cukrászda Gyula különleges élményt nyújt, és sokan értékelik mint Gyula kötelező látnivalóját. A személyzet udvarias és figyelmes, a felszolgálók korabeli ruhában dolgoznak és segítik a tájékozódást a múzeum felé. A sütemények és bonbonok minősége nagy hangsúlyt kap, a kínálat frissek és ízletesek, amelyeket kiváló alapanyagok jellemeznek. A 100 éves torta ikonikus desszertként gyakran visszaköszön az értékelésekben, érdemes megismerni és megkóstolni a hely történetét is. A belső környezeten túl a múzeumi részek és a kávé- vagy teázási lehetőség kellemes megállóvá teszi a látogatást, akár helyben fogyasztanak, akár elvitelre választanak. Összegzésként a Százéves Cukrászda Gyula a történelmi atmoszférájával, gazdag kínálatával és a kultúrtörténeti értékek kiállításával a város egyik legkiválóbb és legkedveltebb célpontja.
Nehéz lenne elfogultság nélkül írni erről a helyről, azt hiszem, ahányszor csak Gyulán voltam, mindig el is látogattam ide. Fogalom a hely és ez a fogalom egybeforrt Gyulával. Most éppen egy társasággal voltunk szép őszben és a párnapos túra egyik fénypontja volt megint.
Elég annyi, hogy tízen voltunk, végignevettük az itt tartózkodást, mert jól éreztük magunkat, mindenfélét eszegettünk össze-vissza, sütiket, fagylaltokat, kávéztunk, sétáltunk, fényképezgettünk, tökéletes kaland volt mindenkinek.
a cukrászda neve százéves, azonban ha belépünk igaz hogy egy kicsit a múltban járunk korhű bútorok és ruhák párosulnak a mai kornak megfelelő minden igényt kielégítő nagyon finom cukrász termékekkel. Aki Gyulán jár igazán megbánhatja, ha ide nem tér be. Mindez még párosul egy egyedül álló múzeumi élménnyel.
Párommal nyitásra érkeztünk. A süteményeket még akkor hordták ki. Kedvas fogadtatásba volt részünk. A megrendeléseket a pultnál kell leadni és a felszolgálo hozza ki akik a 19 század végi ruhákban voltak. A hely is e hangulatot árasztja. A süti és a kv jó volt.
Pár napos gyulai pihenésünk során városnézés közben bukkantunk erre a cukrászdára. Nagyon meglepett a XIX. századi berendezés: a régi bútorokon kívül a felszolgálók is korhű ruhában dolgoznak. Hétköznap kora délután jártunk ott, amikor kevés vendég volt, csak 2-3 asztalnál ültek.
Sajnos addigra a sós sütemények már elfogytak, csak torták, rétesek és bonbonok voltak kaphatók. 4 féle édességet rendeltünk, pl. gesztenyepürét, 2016-os országtortát és Kardinálist. A gesztenyepüré lehet, hogy előző nap készült, vagy ha aznap, akkor kora reggel, mert a gesztenyecsíkok egy kissé szárazak, kemények voltak, érződött rajta, hogy nem frissen lett elkészítve. A Kardinális állagra jó volt, de számomra túl édes, kissé émelyítő. Az országtorta sem volt igazán könnyed és friss, csak olyan átlagos. Utólag olvastam a neten, hogy milyen patinás, ismert ez a cukrászda, de szerintem nem több egy átlagos cukrászdánál. Az egyedüli különlegessége, hogy egy kis múzeumi rész is található benne, ahol régi cukrászati eszközök vannak kiállítva.
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Wellness pihenés keretében voltunk Gyulán. A feleségemel korábban mi már többször voltunk a városban üdülni, de a kislányunk első ízben járt Gyulán, no, nézzünk be. Ez a hely más mint a többi, hiszen nem egy egyszerű vendéglátó ipari egység, hanem gyakorlatilag egy múzeumban költi el az ember a nyalánkságokat.
A feleségem lisztérzékeny, így mindig problémás, de a fiatal személyzet rendkívül előzékeny és segítőkész volt, így hamar kiderült, miből szabad fogyasztania. Én szerettem volna forró csokit inni - annó, régebben mintha lett volna - most nem volt. Sebaj, kárpótolt a sok finomság. Utána elvitelre is csomagoltattunk mindenféle bonbon - szerűséget, amelyekből millió fajta van náluk.
A Gyulán töltött és mindaddig nagyszerű tapasztalatokat, élményeket hozó hétvégénk megkoronázásának szánva, vasárnap délután elmentünk ebbe a híres cukrászdába. Kár volt! Szó szerint és átvitt értelemben is, rossz szájízzel jöttünk el. Hogy nincs unicumos poharuk, ezért Gyulai pálinka feliratú pálinkásban hozzák ki a likőrt, az még hagyján.
Hogy elvitelre vettünk volna a saját készítésű, horoszkópos csokitallérjukból, de éppen a mi csillagjegyeinkben nem volt, az is apróság. Ám az, hogy a belső szalon biedermeier kanapéja olyan hepehupás, hogy kényelmesen nem lehet rajta ülni, majd alig lehet róla felállni, na az már kellemetlen. De ami az igazi csalódás, az a nehezen alulmúlható cukrászati "teljesítmény"! A kínálat egyértelműen lepusztult volt vasárnap délután 4 óra körül, erősen maradék-jelleggel. Mégis megrendeltük az utolsó szelet gesztenyetortát és egy almás rétest. A torta bevonata valami nyúlós gumiszerű anyag volt, kifejezetten gusztustalan. Egyébként pedig a szelet anyaga nehéz, nyögvenyelős és alig gesztenye ízű. A párom sem járt jobban az almás rétessel! A tésztája olyan kemény volt, hogy a süteményes villával nem is lehetett darabolni, kézbe véve harapva lehetett csak elfogyasztani. Szégyen egy ilyen nagy múltú helyre!
Tetszett a cukrászda múzeuma de a sütiktől nem voltam hasra esve és a kiszolgálás sem volt túl barátságos ! Egyhangú és unott kiszolgálók dolgoztak ott . Szép kártyát elfogadnak !
Utolsó napunk,sőt óránk Gyulán,indulunk haza,de a 100 évest nem szabad kihagyni,törzscsapatunk harmadik tagja még nem járt itt. Nincs tömeg,de folyamatosan jönnek és távoznak vendégek. A belső teremben ülünk le némi XIX. századi miliőben. A cuki 1840 óta működik,de 80 évet nyugodtan letagadhat.
A múzeumban látom anyám ,,hűtőszekrényet,, a bádoggal bélelt szekrényt,amiben a jeget tartottuk. Legalább 50 féle bonbonettiből és ennyiféle sütiből lehet választani. Választunk is,sőt fagyit és kávét is kérűnk,a végén pedig dupla expresszó kávét. Két éve nem voltunk elájulva a helytől,átlagos szintet hozott,de az élet itt sem áll meg. Az akkori 5 helyett csak hárman vannak,ki is van téve a felszolgálót felveszünk tábla. Dolgoznak folyamatosan,és türelemmel. A 200 éves évfordulóra majd eljövők. A krémes olyan mint gyerekkoromban! Kitűnő íze van a fagyinak,a citrom még a byelvemet is facsarja. A kávé hibátlan,otthon sem főzök kűlönbet a csodamasinámmal. Kint még vásárolunk a bonbonokból,de a fogyasztásunk fagyi,kávé,süti, mindössze 5,110 ft,a dupla! kávé 720 ft,a fagyi 250/gombóc,a krémes -2 db- 580 ft. Jó élményekkel távozunk. Minősités: külőnösen ajánlott Értékelés: 9,5/10 pont
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Barátainkkal töltöttünk Gyulán pár napot. Pár helyet nevezetességet már otthon kinéztünk a neten amit mindenképpen meg akartunk nézni. Ezek közül egyik úti célunk a Százéves cukrászda volt. Kívülről és belülről is nagyon hangulatos korhű kis hely. A kiszolgálás udvarias. A sütik jól néztek ki,de kicsit drágának találtam. A fagyi viszont nagyon finom volt.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
