ZigZag adatlapja

A specialty kávé is kitűnő volt, a Cortado 950 Ft, a brazil Sitio Morada do Sol ültetvényéről érkezett, közepes pörkölésű, ha szeretnéd, otthonra is vásárolhatsz főznivalót. A hely alapterülete kicsi, két kis asztalka van csupán a helyben étkezésre, így alapvetően inkább elviteles helynek mondanám. A kávén és pékárun kívül tartanak még Mayer szörpöket és lekvárokat, kecskesajtot, sajtkrémet, körözöttet, vargányakrémet. A fiamnak vettem 2 bagelt (550 Ft), többféle magvakkal, a lányomnak kimér apró sajtos pogácsát, magamnak paradicsomos csavart rudat. Nem volt sokféle péksütemény, de ami volt, azokat érdekesnek találtam. Nagyon kedves kiszolgálásban volt részem, jól elbeszélgettünk a kiszolgáló lánnyal. Számomra ez egy 5 pontos élmény volt.

Maguk a tulajdonosok szolgálták ki a vevőket, meséltek az összetevőkről, melyiknek mi az élettani hatása, miért egészséges, miért javasolt. Értelemszerűen lisztet egyik pékáru sem tartalmaz, s garantált, hogy a pékműhelyben sem fordulhat elő glutén, amely itt van helyben, a kiszolgálópult mögött, az üvegen túl. Liszt helyett köles, rizsliszt, quinoa liszt és fehér cirok lehet a fő "helyettesítő" alapanyag. Mindent meg lehetett kóstolni, ez nagyon tetszett! A ropogós Kornspitz pirított bio quinoa lisztből készült, lenmag, fekete szezám, szezám és napraforgó magvakkal. A kakaóscsigát datolyával édesítik, így egyúttal cukormentes is (990 Ft). A szilvalekváros háromszög (890 Ft) ízlett a legjobban, amelyet mákos tésztába töltenek. Tény, hogy a péksütemények nem olyan mutatósak, mint egy hagyományos kézműves pékségnél, mondhatnám, hogy kicsit csúnyácskáknak tűnnek, sötétebbek, nincs rajtuk porcukor, de ez a búzaliszt hiánya miatt van így. Érdekes tapasztalás volt ez számomra, sosem kóstoltam még ilyen pékárukat.

A beltér sivár, mintha az asztalokat, székeket logikátlanul behajigálták volna a nagy üres térbe. Kiszuperált iskolai székeknek néztek ki, ráadásul a kifejezetten kényelmetlen fajtából. A nagy fekete-fehér kockás kőpadló nekem tetszett. A mosdó piros-pink szürreálisan megvilágított. A pult mellett egy dizájnos, ívelt lépcső vezet felfelé, de mint kiderült, az csak dekoráció, nincs fent semmi. Talán majd később lesz. Kiállítások vagy majd kialakul. . . A fal mentén retró fröccsöntött kék műanyag székek valamelyik metróállomásról. Újabb kényelmetlen ülőalkalmatosságok. A korábbi elég negatív értékelésekhez képest annyi fejlődés történt, hogy az italokat már nem műanyag pohárba, hanem rendes üvegpohárba adták. Az itallap gyűrött, igénytelen. A pultnál kellett rendelni, a fiatal lányok már a nyitás közeli órákban halálosan unták itt ezt az egészet, mi lesz még veletek estére? Az egyik lány, aki közben érkezett, ő normális volt. Van egy lapnyi étlapjuk, amin pl. melegszendvics, panini, napi leves, 3 féle spagetti, hagymakarika, sült virsli, sült krumpli szerepelt, de amikor ott jártam, a konyha éppen nem üzemelt. Még/már nem/technikai hiba miatt? Ez nem derült ki. Viccesnek találtam, hogy "Merch" címszó alatt póló és öngyújtó is szerepelt az étlapon, ezeket is lehet náluk venni ugyanis. Én csak egy Piroska málnaszörpöt ittam, 3 dl 599 Ft. Az italkínálat nem hozott lázba, Kőbányai és Peroni csapolt sört kínálnak. Gyenge hármas. Nem lesz törzshely.

A nagyon egyszerű szoba-konyhás, fürdőszoba és angol WC nélküli kertes házban csupán pár éves koráig, a szülők különválásáig élt Ilonka, utána az édesapja lakott itt, akivel rendszeres kapcsolatot tartott fenn. A berendezés az 1950-es évek egyszerű, minden luxust nélkülöző világát mutatja be. A ház falán az 1956-os hősök neveit olvashatjuk. A szobában több családi emléket, fotót, személyes tárgyat láthatunk, amelyet a rokonok megőriztek. Itt szembesültem vele, hogy Ilonka éppen október 23-án született, milyen furcsa egybeesése ez a sorsnak. Az már a jelenkor és a muzeológusok ötlete volt, hogy a kertben egy föld alatti látogatóközpontot alakítottak ki, ahol egyrészt az egykori bírósági tárgyalótermet mutatják be a maga ridegségében, valamint egy rövid dokumentumfilmet nézhetünk meg Ilona életéről és 1956-os szerepéről, valamint ismerősök visszaemlékezéséből ismerhetjük meg őt egy kicsit jobban. Időszakos kiállításként a bélyegmúzeum tablói láthatóak most 1956-os témában. Kis érdekesség, ami főleg a fiúknak lehet izgalmas, hogy néhány korabeli fegyvert is megnézhetünk, kézbe foghatunk. Részben megrázó élmény, de ugyanakkor mégis jó érzés volt ide eljönni, és ilyen módon megemlékezni. Ha másként alakult a történelem, talán még ma is élhetne Ilona, hiszen 93 éves lenne. De sajnos neki még 25 év sem adatott. . .

A nyitvatartás elég rövidke, kizárólag hétköznap ebédidőben tart nyitva, így leginkább a környéken élők és dolgozók keresik fel, azon belül is, akik reformétkezés iránt nyitottak. A bejárat előtti kis teraszon mindössze 3 asztalka van, igény esetén elférne akár több is. A beltérben 3 apró bárszékes ülőhely, 2-2 fő részére alkalmas a helyben étkezésre, valamint a szembe falnál egy könyöklő. Sokan elvitelre vásárolnak. Környezettudatos hely, hiszen az ételeket újrahasznosított barna papírtálakban kaptuk, valamint az evőeszköz is "öko", favilla, illetve lebomló kukoricakanál. Ez utóbbival legalább lehet enni, a villa erre kb. alkalmatlan, a vágni képtelen fakést meg jobb fel sem emlegetni, de a mai ebédhez úgysem volt szükség késre. Bár tudom, ezt is többen vitatják, mi a leginkább környezettudatos megoldás, hiszen a porcelán tányér elmosogatásával ugyan vizet fogyasztunk (létezik környezetbarát, nem vegyszeres tisztítószer), viszont nem termelünk semmilyen - újrahasznosított - szemetet sem. A naponta változó aktuális étlap a táblán olvasható. 2 leves, 3 főzelék mint főétel, húsos feltét. Céklás csicseriborsó krémleves, illetve gyömbéres borsókrémleves, ez utóbbit választottam, kellemes volt. Lehet rá szórni amerikai mogyorót és koriandert. A gyömbérből mehetett volna még bele, nem igazán éreztem ki. A zelleres krumplis kelkáposzta-, a currys vöröslencse répa- és a sült kelbimbós babfőzelék közül ez utóbbit választottam, mivel sem a zellert, sem a répát nem szeretem főzelékben (sem). A kis leves és a főétel együtt menüben 3000 Ft. A nagy menü 3800 Ft. A levesből és a főzelékből is lehet kis és nagy adagot kérni. A kurkumás csirkecsíkok a főzelékre +1500 Ft. A főzelék is korrekt volt, de nekem ebbe is jöhetett volna még karakteresebb fűszerezés, emellé kenyér helyet rizs pacsnit lehetett a pultról elvenni. Tetszett, hogy vizet ingyen lehetett önkiszolgáló rendszerben tölteni a csatos üvegből. Volt valamilyen süti is a kiírás szerint "Emi néni házi sütije", de nem láttam, milyen és egy kicsit drágállottam is. Amíg be nem jött egy számukra nem szimpatikus vendég, észre sem vettem, hogy két kutyus pihen a pult melletti kutyafészekben, de hirtelen hangos ugatással pattantak fel kíváncsiak, ők Zizi és Lulu, Feri kutyusai. Közvetlen, laza, barátságos a kiszolgálás és az egész légkör a puritán körülmények ellenére. Mosdó/WC nincs, de a piacon elérhető, igaz, ott fizetős.

Rajtunk kívül nagyon sokan mások is ugyanezt tervezték aznapra, ugyanis akkora tömeg fogadott bennünket, hogy a sor a bejáraton kívül, az utcán kígyózott. Pedig nagy az alapterület bent, elég sok asztallal, és végig terasz is van a járdán. Kiváló kézműves kenyerek és péksütemények, szendvicsek, reggeli ételek, kávé, tea, sütemények, mindez szerepel a gazdag kínálatban. Még kézműves sört is tartanak (Szent András). Rendelni az első pultnál kell, utána fizetni a kasszánál, majd kihozzák az ételt az asztalunkhoz. Hétvégén mindenképpen érdemes asztalt foglalni. Van futáros kiszállítási szolgáltatás is náluk. Finom illatok lengik be a teret, a termékek csodásak, a kávé is kitűnő. Árak tekintetében a budapestinél kedvezőbb, de azért nem olcsó. A minőséget meg kell fizetni itt is. A reggeli ételek közül kértünk klasszikus omlettet (2190 Ft/4 tojásból), sült kolbászt (1490 Ft), hozzá a már dicsért remek kovászos kenyér érkezett, valamint némi friss saláta. A kovászos óriáskifli 390 Ft. A latte 1290 Ft, a limonádé 1490 Ft. Nincs kötelező szervizdíj. Mivel akadt egy kis kavarodás a várakozás és az asztalfoglalás körül, a legtűzrőlpattantabb alkalmazott lány hozott nekünk ajándékként kárpótlásul egy Pastel de Natát - a portugál édesség az egyik kedvencem, vajon honnan tudta? , valamint egy szilvás papucsot, szintén kedvenc! A reggeli étlapon szerepelnek francia klasszikusok úm. Croque Madame és Croque Monsieur, quiche, panini, bundás kenyér, többféle toast, Eggs Benedict, saláták. Ebédidőben brunch menüvel bővül a kínálat. De van angol reggeli és hot dog is. Kétségtelenül 5 pontos hely, nagyon jó volt itt lenni, itt enni.

A névválasztás nem véletlen, a grafika is szinte azonos, ugyanis ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartoznak, mint a közelmúltban komoly gasztronómiai elismerést kiérdemelt "nagy" Fiktív, az étterem a Krúdy-negyedben, akik Gault&Millau-tól idén 3 sapkát kaptak. A tulajdonos EFOTT Kultúr Pub Kft. egyébiránt az évek óta népszerű nyári fesztivál szervezéséről lehet közismert, elsősorban a fesztiváljáró fiatalok körében. A szolidnak mondható kínálatban kávé, tea, üdítő italok, péksütemény, sokféle szendvics (2190/2290 Ft), macaron, valamint napi leves (1690 Ft) szerepel. A reggeli étlapon zabkása, tojásételek, saláta szerepel, valamint a fiktív aperitivo nevű sonka- és sajttál (3990 Ft). Az ebédmenü 2990 Ft-ért nagy adag napi levest és szabadon választható szendvicset tartalmaz, ezt 11. 30-14. 00 óra között lehet kérni. Ottjártamkor fokhagymakrémleves volt olvadt sajttal, sajt roppanccsal és kovászolt kenyérrel, ami szerintem nagyon finom volt. A szendvicsek közül zöld pestos, érlelt sonkás, csemege uborkás ciabattát választottam. Ez annyira nem volt átütő, talán grillezve jobb lett volna az összhatás. Többféle alkoholos ital szerepel az itallapon, a sörök terén Pilsner Urquell és Peroni (990 Ft), a nagytétényi Várszegi Pincészet (890 Ft/dl), illetve a Rubin Borászat borai, Törley pezsgő, pár ismertebb rövidital, pl. Árpád pálinkák - birs, gyömbér, dupla ágyas cigánymeggy. Egyébként évekkel ezelőtt jártam már ezen a helyen, de akkor még nem Fiktív volt, és amolyan munkahelyi kávézó fílingje volt.

A belvároshoz közel egy csendes, fákkal övezett hangulatos utcában található a Tiszavirág, ahol egyúttal az azonos nevű szálloda is működik itt. A helyszín az egykori Balassa-ház műemlék épülete, amely romantikus stílusban épült az 1860-as években. Előzetesen az ebédmenüt terveztük (4950 Ft/2 fogás), de a kései érkezés miatt már az egyik főétel nem volt elérhető. Igazából nem bántuk, mert az úgyis harcsapaprikás lett volna túrós csuszával, én annyira nem szeretem. Az ún. zónázó, szintén kedvezményes árazású rövid étlapról választottunk 3 fogást, s egyik sem okozott csalódást, sőt! Zónázó levesünk (2500 Ft) vaddisznó raguleves volt barna sörrel, sűrű, forró, tartalmas lé, erdei gombákkal, igazán ress zöldségekkel. Főételként kacsa sólettel folytattuk (3450 Ft), itt a kétféle húst kell kiemelnem, amelyek csodásan omlósak és ízletesek voltak. A desszert aranygaluska vanília sodóval (2150 Ft), természetesen ezt sem lehetett kihagyni, bár én a 3 fogást nem tudtam végigenni, annyira kiadós volt. A csapon olasz Birra Moretti Blade sör van, a korsó 4 dl, 1550 Ft-ért. A klasszikus citromos-narancsos házi limonádé kellemes volt, nekem egy kicsit tömény (1590 Ft/4 dl). A koktéllapról kipróbáltuk a Whiskey Sour-t, ami igazán pazar volt (3550 Ft). A kötelező szervizdíj 12%. Ha csak az ételeket nézem, egy ilyen színvonalas helyen kb. 8-9ezer Ft-ért megebédelni igencsak "megérős". A személyzet barátságos, közlékeny, mosolygós. Egyáltalán nem egy feszengős hely. Nagyon jó volt itt lenni, 5x5 szíves élmény. És természetesen innen is gratulálunk a megérdemelt szakmai elismerésért! A mosdó a szuterénben luxus színvonalú.