Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Az új szobor azonban nem az eredeti helyre, hanem szintén a 2-es villamos vonalán, de több megállóval délebbre, a Fővám térhez került, a Corvinus Egyetem előtti sétaút szélére, a korlátra. A kis alkotás hivatalos neve Jeanne d'Arc. A megkötözött Lizát, mint Jeanne dArc-ot láthatjuk, utalva a televíziós sorozat Klasszikusok gyerekeknek (Tales from the Public Domain) című epizódjára, amelyben Lisa Jeanne dArc-ot alakította a Simpson család rajzfilm sorozatban. Egyébként olvastam olyan városi legendát is, miszerint nem is lopták el a régi Jászai Mari téri szobrot, hanem maga az alkotó szedte le és vitte el egy kiállításra. Ez számomra új információ, korábban ezt a verziót nem hallottam, és Kolodkó Mihály (Mykhailo) sem erősítette meg ezt. Reméljük, ezúttal jó szorosan kikötözte Lisát, és így többet már nem fog eltűnni a szemünk elől. Érdekesség a többi Kolodko szoborhoz képest, hogy a filmhez híven sárgára van festve a kis figura teste és haja, megjegyzem, az orrán már igencsak le van kopva a festék, pedig még 1 éve sincs kint.

Én ugyan nem bánom, ha az állam úgy gondolja, hogy ez a funkció lehet a legjobb hasznosítás az épület számára, én azonban más, korábbi programokat is kedveltem itt. Említhetem a pár évvel ezelőtti mézeskalács kiállítást, ahol teljesen laikus magánemberek, háziasszonyok, gyerekcsoportok készítettek mindenféle mézeskalács csodát, házikót, palotát, amelyet aztán itt állítottak ki. De tetszett az épület alagsorában lévő vintage retró boltocska és a hasonló stílusú kávézó is. Több télen volt itt szabadtéri korcsolyapálya, de a Jónás kézműves söröző első helyszíne is a Bálnában volt. A praktikus szempontok között említhetem, hogy a Bálna parkolója sokak számára nyújtott akár több órás, akár egész napos parkolási lehetőséget, még havi bérlet is volt, mondani sem kell, hogy itt a környéken is horror a közterületi parkolás, mint kb. Budapest belvárosában mindenütt. Mióta Honvédelmi központ lettek, ezt a "külsős civil" parkolási lehetőséget is megszüntették. A remek helyen lévő, bálnát formázó üvegcsoda épületet 2013-ban nyitották meg a Duna-parton a Nehru park és a Fővám tér között. Az északi vöröstégla homlokzat az egykori Közraktárakra emlékeztet, azokat is becsempészték az épületbe, megőrizve valamint a régi arculatból. A Duna felőli oldalon több kávézó, bár terasza üzemel, szinte egymásba nőve.

Olyan emlékeket gyűjtöttek itt össze, amelyek a mai fiatal generáció számára már nem is igen értelmezhetőek, hiszen az ő életükben a papíralapú levélírás, a postára "járás", a távirat feladás, a hagyományos "vonalas" telefonálás, a telefonközpont, a Morze távírás már teljesen értelmezhetetlen fogalmak és tevékenységek. Az idősek számára nosztalgikus időutazás, emlékidézés. Számomra sok érdekességet rejtett a múzeum, ráadásul a muzeológus hölgy végig is vezetett, sok értékes információval látott el. A postás járművek, a régi telefonközpont és a 100 éves postahivatal is nagyon tetszett, nemkülönben a Horthy Miklós részére készített különlegesen míves telefonkészülék. A felnőtt belépő ára 1500 Ft. Ami itt látható, az már valóban a történelem, pedig döntően a XIX-XX. századot mutatják be.

A hirdetés szerint több mint 20 féle töltelékkel készítik a réteseket. A kiírásnál lényegesen kevesebb íz volt elérhető, összesen 6 féle rétesük volt, hétköznap, munkaidő után, viszont a gesztenyésnek megörültem, mert az elég ritkán szokott lenni, itt viszont volt. Átlagosnál kisebb méretű, de gazdag töltelékes, azonban száraz, kissé fojtós, kívül ropogós, sőt, inkább már törős, morzsalékos volt a leveles tészta. Menüben, kávéval 1490 Ft a rétes, illetve kapható még palacsinta, házi hókifli - ez sem volt, helyette mini barackos linzerrel tudtak volna szolgálni, valamint töltött lepények. Rétest előzetes rendelésre is készítenek. A hely nem akadálymentesített, az utcaszintről pár fok lépcsőn érhető el a bejárat. Lehet helyben is enni pár asztalkánál, teraszuk jelenleg nem üzemel. Nem tudok erre 3 pontnál többet adni, de azért ajánlottra teszem, hátha másnak jobban tetszik.

Magyarul nem beszéltek, de igazából a kapcsolatot a vendégekkel a pultos magyar fiatalember tartotta. Helyben vagy a kinti teraszon vagy a galériaszinten lehet enni. Én ezúttal elvitelre vásároltam egy csirkés chicken tikka roll tekercset, mivel rohanásban voltam. Összesen 2490 Ft-ot fizettem, ami az étlap szerinti ár, azonban otthon a blokkon láttam, hogy ez meg volt bontva alap- és szervizdíjra, ez utóbbi 5% volt. A csomagolásért, papírzacskóért nem kellett pluszban fizetni. A tekercs igazán kiadós és nagyon finom volt, karakteresen fűszeres, de nem csípős. Az étlapon szerepel 2 leves (1290 Ft), csirkés és paradicsom, tucatnyi főétel - egytálétel, húsos és vegán is (2390-4390 Ft), a bárányhúsos masala a legdrágább köztük, valamint előétel falatok (1490-1990 Ft-ért). A legjobb ár-érték arányúak a thalik, azaz a napi menük 3190-4790 Ft között, a főétel mellé lencse dal, rizs, saláta, valamint lepénykenyér jár. Ha jól láttam, ugyanaz a menü, mint a Nyugati téri egységükben. Én biztos, hogy fogok még ide jönni enni, és másoknak is ajánlom!

A pult mögötti táblán online is olvasható, hogy éppen mennyinél jár az adomány összege, ottjártamkor 157 ezer Ft feletti összegnél tartottak. Szép kezdeményezés! A hely egy tipikus pincebeli romkocsma, de az igényesebb fajtából. Több ülőhely van. Az eszpresszó tejjel, fahéjjal 700 Ft, feketén 600 Ft, átlagosnak mondanám. A ház borai Kunsági rozé (500 Ft/dl), Takler Örökség Kadarka a vörös (600 Ft/dl), a fehér a soltvadkerti Eifert Pincészet Irsai Olivérje szintén 500 Ft decije. A pesti belvárosi árszinthez képest a koktélok nem drágák 1850-3500 Ft között. Többféle forró csokoládét kínálnak, alkoholos verziókat is. Rendszeresen tartanak vetélkedőket, zárt körű játékos programokat, érdemes figyelni a programokat. Ételeket, illetve sört nem tartanak, hiszen azt "házon belül" az Ellátó többi egységéből be tudjuk szerezni. A belső udvaron kialakított terasz közös a "lakótársakkal".

A belteret mexikói stílusban fazonírozták át, egy-két elemet, de mindenekelőtt a meghittséget megőrizve. Az étlapon a mexikói konyha jól ismert fogásai sorjáztak ottjártam idején, néhány nemzetközinek mondható étel mellett. Kínáltak többek között kókuszos pankómorzsával készült rákot, sajtkrémlevest, Cézár salátát, quessadilla-kat, burritokat, taco-kat, steakeket, burgereket, grillezett lazac-steaket édesburgonyapürével, ananász salsával, szezámos római levelekkel, ragacsos spare ribs-et, káposztasalátával, salsa roja-val, sült jalapeo-val, és sült burgonyával, kókusztejes panna cotta-t ananászos maracuja salsaval, valamint lime-os sajttortát eperrel és fahéjas keksszel. Elnézve az étlapot, a választék ma is ilyen. Az itallap dísze értelemszerűen az impozáns, 19 tételes tequila-választék, amihez hozzájön még 5 mezcal. Figyelemre méltó tételek teszik ki a rum- és gin-szortiment javát, de akad a whisky-k között is néhány jobb párlat. Budweisert és Kronenbourgot csapolnak, s tartanak többféle mexikói palackos sört. Ha valaki bort inna, a habzókkal együtt 11-féle, zömmel magyar nemes nedű között válogathat. A kiszolgálás kiváló. Velünk személyesen Karikó Dávid üzletvezető foglalkozott, aki született vendéglátó. Fáradhatatlanul, nem szűnő lelkesedéssel hozza az italokat, magyaráz, ha kell, segít a választásban, mindezt szívélyesen, udvariasan, szakértelemmel. Ha valahol a guacamole frissen készül és jó arányérzékkel, a paradicsommártás üde, a tortilla-féléket helyben sütik, ott érdemes odafigyelni a konyhára. Márpedig a Hugoban minderre odafigyelnek. A zöld korianderrel megszórt, jól fűszerezett csirkeszárnyak korrektek, élvezhetők, lehetnének cseppet szaftosabbak. A saját készítésű kéksajtmártás kiváló, kaptunk hozzá mártogatni répa- és zellerszárhasábokat. Eredeti mexikói chiliszószokat is hoztak, arra az esetre, ha nem találtuk volna elég csípősnek a fűszerezést, ezeket túl ecet-dominánsnak ítéltük. A nachos helyben készültnek tűnt, rá is kérdeztem, megtudtam, hogy arra az egyre nincs kapacitásuk, hanem egy mexikói termékekre specializálódott nagyker szállítja nekik. Minden esetre kifogástalan volt. A mellé adott mártások is ütötték a mércét. Ízletesnek bizonyult a chili con carne-s quesadilla is, akárcsak a tempurázott mahi mahival töltött taco. A konyha 4,5 pont, amit felfele kerekítek, az élmény 5 pont.

Néhány legendás, több évtizedre, vagy akár bő félévszázados múltra visszatekintő hely tartja ugyan magát a Grinzingitől a Kávés katicán ét a Falk Miksa a utcai Tokaji borozóig, de a fogyatkozás szemmel látható. Azon klasszikus kocsmák száma viszont, ahol a kommersz italokon, nagyipari multisörökön, import tömeggyártott töményeken túl minőségi italokat is ihatunk, igen csekély. A múlt évben több ilyen egységet is utamba sodort az élet, kiemelkedik közülük a szegedi Négylépcsős, a budai Tikk-takk presszó, s szintén budai, közelebbről pasaréti Pikk Dáma. A kiszolgálás remek, a pultos kommunikatív, motivált, az italválaszték korrekt, a Heineken portfólió csapolt, dobozos és palackos sörei mellett tartanak Bernardot, többféle főzetet a székesfehérvári Hübristől, többféle minőségi whiskeyt, és remek magyar borokat a Vylyantól a Streit Zágonyiig. A beltér nagyon hangulatos, külön értékeltem a két nagy fotót a harmincas évekből, melyek pasaréti utcaképeket rögzítenek. Sok zöld növény is helyet kapott a dekorban, különösen az árnyas, hűs, vendégmarasztaló kerthelységben. Egy Hübris Hüpped IPAt ittam, nagyon jól éreztem magam, 5 pontos élmény volt.