Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A kilátás az erkélyről, sajnos egy szemközti falra nézett, szívesebben néztem volna a fákat, kertet vagy a teraszt. Összeségében elégedett vagyok. Köszönöm.

Ha már a névadó, államalapító királyunk szobrát megtekintettük, érdemes átmenni az Időkapun, amely annyiban kötődik is hozzá, hogy 2000-ben, az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére állították fel. A tér szobrait bemutató tájékoztató tábla szerint a Millennium országos ünnepségsorozata, valamint Martfű önálló településsé válása 50. évfordulójának egybeesésére emlékeztet ez az alkotás. Ezért is a kőből készített ajtótok felső részén az MM betűk, amelyek ezt jelzik. Rendben is van ez így, bár engem mindig zavar kicsit, ha csak millenniumról írnak, beszélnek, miként itt is, nem jelezve, hogy konkrétan minek is az 1000 évéről van szó. Ebben az országban 100 évig a honfoglalás 1000 éves évfordulója volt a Millennium. Az időre, térre félig nyitott bronz ajtó, megint csak a leirt magyarázat szerint, a múlt, a jelen és jövő közötti átmenetet szimbolizálja. Az ajtó két oldala viszont a magyar, illetve a világtörténelem jelentős eseményeinek állít emléket. A magyar oldallal viszonylag könnyű dolgunk volt, felismertük, melyik dombormű melyik történelmi eseményre, jobbára harcokra, háborúkra utal. Nem így a másik oldal, azzal nehezen vagy egyáltalán nem boldogultunk. Talán, mert azt olvasom, hogy itt Madách Imre: Az ember tragédiája című műve alapján dolgozott a szobrász, az ottani jeleneteket hozta az Időkapunak erre az oldalára. Jó lett volna, ha azon a tájékoztató táblán erről is írnak. Madách műve nem annyira magától értetődő ismeret az embereknek, hogy napra készek legyünk belőle egy szobrot nézegetve. De aki ezt előre tudja, annak megéri előre készülni, mert a mű jó!

Sokkal inkább jellemző, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményére Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor szobrával emlékeznek a települések. Martfűn viszont ilyen is van: Gyurcsek Ferenc szobrászművész Szent István téren álló alkotását 1998. március 15-én leplezték le, a 150 éves évfordulón. A daliás magyar huszárok itt is a levegőben úsznak vagy repülnek szép paripáikon, mint Verőcén az I. világháborús emlékművön, amelyet nemrég láttunk. De találkoztunk már ugyanígy oszlopra fűzött, látszólag mégis a levegőben úszó kun harcossal is. Kicsit kezdjük ezt a megoldást közhelyesnek érezni. Aztán hogy az adott művel emlékeztetett egykori harc mennyire lett sikeres, az már más, jobbára keserves kérdés. De a paripák, a lovasok kitartóan szállnak a remélt győzelem felé.

Először limonádét kértem, mangósat, a srác hozta a gyászhírt két perc múlva, hogy elnézést, ez éppen elfogyott. Jó lesz más ízben? És tök cukik voltak, a fiú az asztalomnál, a két nő pedig a pultban feszülten figyelt, hogy mit választ a vevő? Hát jó lesz a zöldalmai is mindenki megnyugodott, kaptam az italt perc múlva. Finom volt. Azután fagylaltot kértem pohárba, inkább gyümölcsösebbeket, sárgadinnyét, citromot, epret, nem volt nagy élmény, de azért jól szolgált, csak kissé mesterségesek voltak az ízei. A sütik gyönyörűek, de most nem abuzáltam őket. Fizetésre került sor, az most így alakul, hogy 1 mangós (? ? ) limonádé 2390 Ft, 3 gombóc fagylalt 2250, a szervizdíj pedig 464 Ft.

Az 1930-as években nyitott csárda nagy alapterületű, dupla terasza sok vendég befogadására alkalmas, azonban érdemes előzetesen asztalt foglalni. A beltér magyaros csárda hangulatú, búbos kemencével, faragott festett dekorációval, népi kerámiákkal. A sok oldalas, lapozgatós étlapon kiemelt helyet foglalnak el a különböző halételek. Az előételek között haltatár, haltepertő, rántott haltej, békacomb is helyet kapott, de talán a legjobb ízelítőt a Kőrössy előétel-tál adta (4900 Ft). 3 féle halászlé következett, pontyból, illetve harcsából, opcionálisan belsőséggel (5000-5200 Ft), fémbográcsban tálalták. A főételek között csoportosítva találtuk a pontyból, harcsából, süllőből és lazacból készült fogások. A köretek külön pluszban fizetendőek. A barátom ugyan nem szereti a halat, de még ő is tudott mit választani, amikor ezt megvitattuk a profi pincérünkkel, találóan és humorosan megjegyezte, hogy akkor bizony a legjobb helyre jöttünk ide enni. A cigánypecsenye petrezselymes burgonyával (4600 + 1150 Ft) és a Süllő molnárné módra vegyes körettel is (4500 + 1150 Ft) is finom, ízletes volt számunkra. Az adagok nem hatalmasak, de bőségesen elegendőek a jóllakottsághoz. Tejfölös uborkasalátát és káposztasalátát is kértünk ez ételek mellé (1100 Ft), ezek viszont kifejezetten nagy adagok voltak. Az italokat az ételekhez képest túlárazottnak éreztük. A házi limonádé valóban cukormentes volt (1300 Ft/5 dl), mainstream söröket tartanak, a csapon Dreher (1200 Ft/korsó), Pilsner Urquell, Floris meggyes. A desszertekre (900-2100 Ft között) nem maradt kapacitásunk, pedig házi krémest, túrófánkot málnapürével, illetve többféle palacsintát is kínálnak. Az Újszentiváni Epreskert Pálinkaház meggy- és Irsai Olivér szőlőpálinkáival (1800 Ft/5 cl) zártuk a kiadós ebédet. Kötelező szervizdíj: +10%. Az összbenyomás alapján felfelé kerekítettem, és megadom az 5 pontot.

Ezt a hiányosságunkat idén sikerült pótolni, ezúttal nem mulasztottunk el leülni ide egy finom kávéra és sütire. Két dilemma is adódott egyből: terasz vagy beltér legyen-e az ülőhelyünk, hiszen nagyon szép az épület belső része is. A másik nagy kérdés pedig a választás a desszertek széles skálájából, fagylalt, sütemény, esetleg pohárdesszert? Nehéz kérdések itt ezek, végül a mangó-málna sütemény lett az egyik befutó (1650 Ft), amely egy francia stílusú, gyümölcsös mousse, míg a színes fotókkal illusztrált itallapról a csokoládé frappét választottuk (1890 Ft), amely egy igazi tömény kalóriabomba volt, számomra cukorsokk. Tartanak többféle Országtortát, valamint hagyományos klasszikus tortákat is, nagyon mutatósak voltak a gyümölcsöket formázó - citrom, alma, mangó, kókusz - monocake-ek. A kis üveges Zero Cola 750 Ft. Bár a korábbi értékelésekben az szerepelt, hogy nincs kötelező szervizdíj, mi azért fizettünk 10%-ot. Egy fiatal hölgy szolgált ki bennünket, pörgős és informatív volt, folyamatosan ment az asztalokhoz, amelyek elég gyorsan cseréltek gazdát. A személyzetnek nem minden tagja volt kedves. Praktikus, hogy a fagylaltot vásárlók számára külön sort alakítottak ki. Helyben fogyasztás esetén asztalszerviz van, viszont a sütemények feltérképezése miatt érdemes mégis odamenni a sütis pulthoz. A mosdó különleges hangulatú, az épülethez illeszkedő. Az össz-élmény számomra 4,5 pont volt, de ezúttal felfelé kerekítettem.

A belső tér kissé szűkös, de szépen berendezett, elegáns, azonban minden vendég a teraszt választotta inkább. Az étterem mellett egy átjáró található, amelyet praktikusan hozzáalakítottak a teraszhoz. A szélső asztalok melletti falrészeket színes mozaikokkal, domborművekkel díszítették, ettől az egész egyfajta mediterrán-antik hangulatot kapott. Az étlap olasz irányultságú, a legtöbben pizzát ettek, mi megelégedtünk a kávéval, amit kitűnőnek találtunk. A sötét pörkölésű kávéból Cortadót, illetve eszpresszót kortyoltunk (840, ill. 690 Ft), az árak a fővároshoz képest érzékelhetően kedvezőbbek. Végül nem tudtunk ellenállni a hely specialitásaként ajánlott Tiramisunak, amely előre elkészítve, behűtve érkezett üvegpohárban, így az ízek már tökéletesen összeértek. Azt nem mondanám, hogy ez volt életem legjobb Tiramisuja, minden esetre megjárja! Árban kicsit drágállottam (2480 Ft). Itt van kötelező szervizdíj, 10%-os mértékű. Összességében a hangulat miatt megadom az 5 pontot. Mindazonáltal a "Guru" név szerintem nagyon nem passzol a hely hangulatához, stílusához. A személyzet fiatalos, udvarias, barátságos, azonban nem mindig voltak elérhetőek.