Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Két ágyas szobánk tágas volt, a szokásosnál nagyobb alapterületű, így elfért benne egy dívány és két fotel is, valamint normális méretű asztal. Ugyanakkor a tetőtér miatt az ágy fejrészénél és a szekrénynél is bevertem többször is a fejem. A szoba kilátása a bekötő útra és a háztetőre nézett, mások nálunk jobban jártak. A takarítás tökéletesnek nem mondható, ugyanis az egyik ruhásszekrényben megtaláltam egy előző vendég 2 ruhadarabját. A zuhanyzós fürdőszoba kulturált, szintén tágas, volt pipere bekészítés, a törölközők puhák. A recepción a be- és kijelentkezés zökkenőmentesen zajlott, ott a személyzet (2 hölgy) kedves volt, az éttermi személyzet viszont a hátuk közepére sem kívánt minket zárás előtt 40 perccel. A wellness rész kipróbálására nem volt módunk. A szálloda környezete hangulatos, természetközeli, a közelben található a Séd-patak sétánya, a viadukt és az állatkert régi bejárata. A szálloda előtt ingyenes parkolási lehetőség. Összességében 4 pontos élmény,

Hát a "bulinegyed" legjavában van, őszintén szólva nem is annyira magyaroknak. Az helyes ötlet, hogy legyen még magyaros étterem, mert alig van. Ismert magyar ételek újragondolása, az is van, néha sikeres, néha nem. Helyet nem fogaltunk, de azért akadt, az egész este folyamán folyamatosan volt bárkinek bárhová leülni. De vendég is akadt, elég nagy a létesítmény, kint is, bent is. Miután mindenfelé ültek, hát nem nagyon fotózgattam, menj el, nézd meg, ha érdekel. Egyébként jó itt enni. Annyira hozzászoktak a külföldi vendéghez, hogy akkor is angolul szóltak hozzánk, ha már előtte kéltszer is tisztáztuk, hogy magyarok vagyunk. De nem baj, az Isten áldja meg, inkább legyen így, semmint ahogy régen a legtöbb helyen nem is tudtak kommunikálni a külföldiekkel. Szóval nem akartunk nagyot vacsorázni, itt azért azt is lehet, inkább csak úgy megkóstolni egy kicsit a fílinget meg az itteni ízeket. A neten reklámozott húslevest kértem, a nejem meg zöldborsólevesre gondolt. Utána meg egy gondűzőként, társasági falatokat, tatárbifszteket. Levesek (elég sokára) megjöttek, elvoltunk vele, finom volt, nem a házias fajta, hanem a szalonváltozat. Kértem csípős paprikát, hoztak frissen vágottat. Élőzene van, cigányzene, szimpatikus srác mászkál a hegedűvel az asztalok között, nem tolakodó. Mást is tud, nem csak magyar busongóst meg mulatósat. A tatárbifsztek előre be volt keverve, szépen kidekorálták körbe zöldségekkel, ez nem annyira passzol hozzá szerintem, de jól mutat. Én Puli Spritzet (Aperol, görögdinnye, pezsgő) szopogattam, feleségem mangós mojitót, hát így telt az idő, Mindenféle nemzetiségűek jöttek-mentek mellettünk, nagyvárosi élet, szezon van. A pincér srác oldott volt, humorizálni is tudott, és intelligensen is. A végén a számla első fülesre soknak tűnt, de várjunk csak. . . . ettünk két levest, meg egy előételt, ez szinte alig fogyasztás, a számla meg közel 18000 forint. Ez így sok. Viszont, ha azt veszed. , hogy ettél egy-. egy levest, mindkettőt 3000 forint alatt, kiemelkedően idegenforgalmi helyen, egy másodkért fizettél 4000 forint körül, ez így nem sok. Két ital kb. 3000-3000 forint. Ez sem sok. Szervízdíj nincs benne, azt rátettük külön. Ez itt elv, a vendég határozza meg. Na, hát ilyen ez, nem is olyan rossz.

Igaz, ha magad vagy magatok laknátok a helyet, akkor nem lenne ott Gerda, a ház asszonya, hogy finoman a háttérbe húzódva, vagy ha érzékeli, hogy közelebbről van rá igény, akkor akként segítse, hogy jól érezzétek magatokat. A ház tájolása miatt a Nap nem süt a hasadra, amikor felébredsz a szobádban, de lehet, hogy arra ébredsz, a felkelés nem is lesz olyan könnyű, ha nem akarod megzavarni a melletted szunyókáló Saci cicát. Az éjszakád viszont nyugodt volt, mert az ajtóban Szilveszter kutyus őrizte az álmodat. És ha félálomban lesétálsz a konyhába, akkor ott már úgy beragyog a fény, hogy rájössz, érdemes elkezdeni a napot. Aztán, ha a falujárás, túrázás, múzeumban csoszogás után estefelé fáradtan visszatalálsz a szépség és a nyugalom kertjébe, meg még szerencséd is van, az óriási juhar és a sátortető alatt gyertyafénynél megihatsz a ház asszonyával egy pohár italt. Gerda, Saci, Szilveszter, éljetek sokáig jó egészségben, hogy még sok vendégetek élvezhesse a nálatok, veletek lét múlékony, de nem feledhető örömét!

Laikusként nézve is a Tűzőrség számára 1893-ban épített torony délcegebben állja a megpróbáltatásokat, és ha a ferdeségben tényleges versenytársa lenne a toszkánainak, akkor itt is tolonganának a turisták. De nem teszik. Mindenesetre azt írják erről a Szécsényben lévőről, hogy ez Közép-Európa legferdébb tornya. Lehet. Bár kíváncsi lennék, mit szólnak ehhez Szamossályiban, ahol Magyarország egyetlen ferde tornyú temploma áll a falu közepén. . . Eddig megvolnánk, bár nem sokat állíthattam azon a nyilvánvalóan láthatón kívül, hogy Szécsény barokk stílusú Tűztornya északi irányban eltér a függőlegestől. Csak hát az is vitatott, hogy mi okozta ezt a függőlegestől való kitérést. A 2. világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. Jóval valószínűbb azonban, hogy a talaj egy agyagrétegének lassú elcsúszása miatt következett be a dőlés. Ám a továbbiak, a mai helyzet sem egyértelmű: Egyik forrás azt írja, hogy ez a talajmozgás a mai napig érzékelhető, emiatt évente néhány milliméterrel fokozódik a ferdülés, más helyütt azt állítják, hogy megállt a torony dőlése. De nemcsak kívülről érdekes ez az építmény: A szécsényi Tűztoronyban a látogatót 2004 óta tűzoltó-kiállítás várja, és megismerhető a palócföld ferdetornyának titka, már ha van neki. És valószínű az is sokakat vonzott ide, hogy felmászva a szűk és igencsak meredek csigalépcsőn, a toronyból szép kilátás nyílik a környékre. Jelenleg azonban Szécsény jelképe, a ferde Tűztorony felújításra vár, nem látogatható. Ezért mi a közelébe sem mentünk, nehogy ránk dőljön. . .

Ez meg itt egy 74-es anyaság, hát, lezajlott már a nagy kulturális forradalom világszerte, új korszak van, a nő teljesen fesztelenül, lazán, fegyelmezetlenül ül, semmi éteri boldogság az arcon, talán csak néz, hogy aztán most már majd mi lesz, merrefelé gurul tovább a város meg a történelem, a gyerek meg szintén, valami megszeppent fazon, hogy aztán most majd mi lesz az ő generációjával? Hát ülünk itt egy kisvárosban, apa talán az iparban dolgozik, de az is lehet, hogy valami adminisztratív munkatárs, anyu inkább ilyen, de mindenesetre hangulatfokozó köztéri elem, hivatkozási pont a városban.

Aztán csak néztem,, hogy itt is voltam, ott is voltam, ez se volt annyira király meg az sem, így aztán eljutottam az An Asianba, ami fent sem volt az ittjartamon. Lássuk! Beültem inkább, nem kint a sétálók közé, Vietnami étteremnek tűnik, de lám, van itt japán meg koreai kaja is, én, szenvedélybeteg meg pho-t kértem marhával, meg utána kacsát tésztával. Az egyetlen hátrány az volt, hogy soká hozták. Elég nagy phoevő vagyok, de ez az egyik legjobb volt az utóbbi időben, meglepő módon. Ugyanezt mondhatom el a wokos második fogásról, bőséges, finom, nagy találat. A vietnami éttermeket rendre lehármasom egy ideje, ez most kapjon egy ötöst ezért. Rend volt, tisztaság, kedves a kiszolgálás, ezért örömömben BIa Hoi vietnami sört ittam csapoltból, az is jó volt. Ajánlatos hely! Pho 2390, tésztás kacsamell 4190, kis vietnami sör 800 forint (P. S:: nem annyira magyarul besszélő étterem)