Aztán nemrégiben olvasgattam Török András Budapest könyvét, a fővárossal való ismerkedés alapművét, és meglepetésemre azt írja, hogy ez a három nonfiguratív kőtöredék, ha megfelelő irányból, adott esetben a Hold utca felől érkezve nézzük, egy oroszlánt formáz. És tényleg! Legutóbb, amikor arra jártam, alaposan megnéztem a kellő szögből és távolságból a művet, és én is oroszlánnak láttam. Aztán ha ettől az iránytól kicsit is eltérünk, az oroszlán-látvány szétesik három spirálisan sávos, rusztikus megmunkálású nem fehér, ahogy a fenti bevezető szöveg írja, hanem rózsaszín vagy vörösnek mondható kőtömbre. Az alkotóművész, Farkas Ádám szobrász gyakran folyamodik ehhez az anyaghoz és felületi kiképzéshez műveinél, közöttük más banki megrendelésre készült munkáinál is. Ennél a műnél a részletek állnak össze egy erőteljes figurává, az állatok királyává, ha jól helyezkedünk hozzá képest. Lehet, hogy ez egy plasztikus hasonlat arra, miként lesz egy bank naggyá és erőssé?
