Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A mandulás stanglijuk változatlanul király, nem bírok úgy elsétálni arrafelé, hogy ne hozzak el egy zacskóval, megemlítendő még a történelmi hűség okán, hogy év végén valakik nagyon átverték szegényeket, hegynyi mennyiségű bejglit rendeltek tőlük, amit aztán nem vittek el, a nyakukon maradt. Figyeltem, hogy hetekig árulták a maradékot, egyre akciósabb árakon, hát így megy ez. Múlt héten talán kétszer is beültem ide, mindig roppant baráti mindenki, jót beszélgetünk, utolsó zsákmányom egy somlói habos galuska, az ajtón meg még mindig ott a kis cetli, hogy ez Budapest legjobb cukrászdája.

Egy alacsony szék és egy kis körasztal van rajta egy kétszemélyes szobához. Ráadásul kiszolgáló térre néz.

Magányos kastély, kapuk nyilván zárva, de ha már idáig eljöttem. . . szóval, a gyalogjáró kapun, ha kicsit tekergeted a lakatpántot, azért kinyitható. . . így is tettem. Most akkor ezt látod körbe-körbe, amit itt mutatok. Tisztelegtem az elmúlásnak, mindent megnéztem, amit meg lehetett, aztán elmentem és visszaügyeskedtem a kapura a lakatot. Később, hogy máshol találkoztam a polgármesterrel, megtudtam, hogy belül azért nincs ilyen ramaty állapotban, és mivel nincs más nagy befogadóképességű közösségi terük, előfordul, hogy a kastélyt használják a lakosság érdekében valami összeröffenésre. De azért a múlt nagy öregje jól néz ki, még így leharcoltam is, igaz?

Elnézve a csapatot, olykor az jutott eszembe, hogy ezek mind ilyen öregek voltak? Grafikai ábrázolásokon nyalka, délceg életerős férfiak, itt meg mint egy 60 éves érettségi találkozó. De persze ez szubjektív dolog. Batthyány Lajos miniszterelnököt nem venném külön lapra, bár sok helyen elkülönülve szerepel a többi vértanútól, itt egy parkban vannak mind, nem volna szép még egy szócikket nyitni, legyenek csak együtt. És persze a faszobrok átka már kiütközik rajtuk, látszik, hogy a repedések, letörlések itt-ott már kikezdték ezeket az alkotásokat is.

Szóval, maradt a régi-jó időkből ez az őrház vagy bakterház, hát mutassuk meg az utókornak, hogy egykor milyen volt az élet a vasút mentén. Így aztán lett egy kis múzeum itt, meg még egy amolyan biciklis pihenőhely is, ez ugyan nem látszik a képemen, de azért van bent még civil pihenésre alkalmas hely is.

Miután tisztáztuk, hogy mit rendeltünk, nem igazán kedves arckifejezéssel, de kihozta az ételeket. Feltételezhetően megsértődőt ránk mert innentől kezdve nem állt szóba velünk, nem lehetett az asztalhoz hívni. Az ételek többségé jóízű volt, de az osztrák krumplisaláta finoman szólva is csapnivaló.

Itt minden adott ahhoz, hogy a vendég kipihenje magát. Minden alkalommal nagyon jól éreztük magunkat és ez a hotel személyzetének áldozatos munkájának köszönhető. Ezúton is köszönjük!

Bár, amikor érkeztem, még nem voltak sokan. Májgombóc levest kértem, mert szeretem. Hoztak egy akkora tállal, hogy csak pislogni tudtam. De rendkívül finom volt! Miért nem tudják mindenhol ezt így csinálni? És annyira jó volt, hogy nem lehetett abbahagyni, mondtam, magamnak, hogy elég lesz már, mi lesz a második fogással, hová fér az? De nekem aztán mondhattam! Süket fülekre találtam. És amikor már kivégeztem ezt a rendkívüli levest, jött a velővel töltött borda, Istenem, 6 vagy 7 szelet! De jaj, ez is nagyon finom volt! Közben egy nagyüveg almafröccsöt döntögettem, aztán megadtam magamat a tál felénél. Időközben megtelt az étterem, zajosabbnál zajosabb bandák foglaltál el a fenntartott asztalokat, tele lettünk, nagy családok igen sok ricsajos és szaladgáló gyerekkel, meg ilyen hétvégén beülünk valahová tahóegylet is, kieresztjük a gőzt, az ilyenek között mindig akad egy-két szuperharsány, aki az idióta vicceivel túl akarja ordítani az egész asztalt, és állandóan szereplési kényszere van. Istenem, hát egy falusi este valahol a végeken. Sok faluban nincs étterem, ez viszont egy nagyon jó hely! Nyögve elcsomagoltattam a fél másodikamat, azaz csak elcsomagoltattam volna, de itt nincs olyan, ők nem nyúlnak hozzá a maradék izéhez, de dobozt adnak, tedd bele. És még az uborkasaláta is szuperfinom volt, tökéletes és bőséges, azt is el akartam csomagolni. Hát ilyen volt ez amit ezért fizettem, az meg semmi volt az értékéhez képest!