És a városnak ebben a temetőben lévő legmagasabb pontjáról letekintve, éppen ezt a különleges építményt lehet látni. Kerényi József, akit elsősorban Kecskemét sikeres főépítészeként ismert anno az ország, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök élete fő művének tekintette ezt az alkotást, és a terveiért 1992-ben elnyerte az Amerikai Építészek Kongresszusának Arany-díját, egy világdíjat. A kápolna 1984-ben épült, és 1988-ban szentelték fel. A leírások szerint ősi magyar körtemplom formát idéz, amelynek tetőszerkezetét egy központi életfa-oszlop tartja. Az épületet és a kolostorkertet 49 darab, egyenként egytonnás betonív keretezi, amely a haranglábban fut össze. Meglehetősen szűkös volt a telek, ahová be kellett illeszteni a kápolnát és kapcsolódó építményeit, ott sétálgatva mégsem érződik zsúfoltnak a hely, annyira jól van tagolva a beépítés, amely magában foglalja a kolostorkerengőt, középen a körtemplomot, egy finn típusú szabad kápolnát és a különálló sekrestyét. A kápolna kimagasló vallási, nemzeti és művészeti értékeket mutat; ez utóbbiak közül mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a belsőépítészeti tervek egyenrangúként vettek részt a hely szakrális értékeinek, jellegének megteremtésében. A szentélyben látható Madonna-szobrot Melocco Miklós faragta fehér márványból, a feszület, a tabernákulum ajtaja és a stációkeresztek a jobbára egyházi célú alkotásokat maga után hagyó, fiatalon elhunyt Ozsvári Csaba ötvösmunkái. A kör alakú, nyitott kápolna önmagában is érdekesség, de az itt elhelyezett 12 tondó, égetett samott dombormű külön ritkaságnak számít. Az udvarban, a sekrestyében pedig további érdekességeket láthat, aki a hetente kétszer tartott szentmisén részt vesz, vagy előzetes bejelentkezés után megtekinti a kápolnát.
