Úgy tudom, úgy emlékszem, illőn köszöntem, sapkámat levettem, meghajoltam a lányok felé, és kifejeztem szándékomat, hogy itt szeretnénk ebédelni. Még oda is mentem a pulthoz, szemmel pásztáztam az üdítőket, és meg is beszéltük, hogy jaj, de jó, hogy Schweppes Citrus Mix is van, azt szeretem, azt fogok kérni Hely volt, csak két és fél asztalnál ültek, letelepedtünk egy hátsó, üres asztalhoz. Kaptunk étlapot is, átböngésztük, és meg is volt a terv, hogy mit fogunk enni. Azután itt vége, többé ember nem járt erre. Talán valami öreg fazon kicsoszogott a WC-re, majd v issza. Bent zajlott az élet, evés, beszélgetés zaja, mindenki jól érezte magát, mi nem. Eltelt negyedóra, húsz perc, de mintha láthatatlanok lennénk, kívül rekedtünk a világból. Majd felálltam, hitetlenkedve tárogatni kezdtem a kezem, hogy észrevegyenek, csak visszaverődik valahogy rajtam a fény, és eljut mások retinájába is. Erre már odajött egy lány, akikről kiderült, hogy hármon is voltak, hogy mit szeretnék? Kérdeztem, hogy itt nem szolgálnak ki minket? Négerek vagyunk a messzi délen? De, majd nemsokára jön majd jött is egy lány, leszedett két tányért egy elhagyott asztalról, majd cimborálni kezdett a szomszéd asztalnál ülő öregurakkal, hogy kérnek-e kávét? Na, erre egymásra néztünk, és felháborodva elhagytuk a helyiséget. Bennünket így ne alázzon meg senki! Nem emlékszem, hogy odaszaladt volna valaki elnézést, bocsánatot kérni. Az esetet persze aznap megírtam a neten, mert füstölt a fejem a felháborodástól, és most jön a fordulat, ezért a hármas az egyes helyett, az étterem villámgyorsan reagált! Ritka az ilyen! Kivizsgálják az esetet, kompenzálni szeretnének, mert ez nem jellemző rájuk, hogy ilyen módon bánnának a vendéggel! Természetesen nem kérek semmiféle kárpótlást, fájdalomdíjat, de nagyon tisztelem az éttermet a reakcióért, és annak örülök, ha ezentúl és éppen ennek az esetnek a tanulságaképpen jobban figyelnek majd a vendégekre, és megelőzik az ilyen problémákat. Étterem ötös, kiszolgálás egyes, de csak a pillanatnyi helyzet tükrében.
