Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Ez talán annak volt köszönhető, hogy a turisták jó része az előző napi bulizás után ilyenkor még nem ébredt fel. Az ajtóban egy alkalmazott fogadott, asztalhoz kísért, étlapot és itallapot adott át. Tetszett, hogy élő zene volt, bárzongorista. Ha kéred, főleg, ha magyar van, szívesen eljátszik neked egy dalt, természetesen ingyen. A csodálatos, lenyűgöző környezethez ez még hozzátett egy kis extrát. Az utcáról betérő vendégek az utcaszinten, a legszebb részen ülhetnek le, míg a szállóvendégek svédasztala a mínusz 1 szintre került. A galéria, illetve karzatszintek nem voltak megnyitva a vendégek részére, de fotózni fel lehetett oda is menni egy kis leleményességgel. Az étel- és italárak is felső kategóriások, luxus szintet képviselnek. De azért pár évente egyszer belefér egy olyan átlagembernek is, mint én. Egy epres ízesítésű smoothie lattét kértem, egy különleges hűsítő hideg kávéitalt, ami egy pohárdesszertnek is elment volna, annyira tömény volt, de jó értelemben, kissé parfé jellegű. A +15%-os szervizdíjjal együtt 4628 Ft-ba fájt ez a kis kaland. Kérés nélkül adtak egy kis pohár vizet. Mondhatnám, hogy még jó, de el kell mondjam, nem minden felső kategóriás étteremben vagy kávézóban van ez így. Mondjuk ott meg külön szoktam direkt kérni. Csakazértis. A személyzet vegyes korú és tapasztalatú, létszámuk bőséges. Vannak egészen fiatalok, vélhetően tanulók, az egyik ilyen fiúcska is nagyon félszeg és ijedt volt, de mindenki udvarias, készséges. A műszakvezetők, kasszások persze már gyakorlott profik. Ételek terén az olasz 2 személyes reggeli volt a sláger, több szomszédos asztalnál is ezt ették a külföldiek. Egy emeletes tálcán érkeztek az ételek, croissant, péksüti, vaj, dzsem, méz, gyümölcssaláta, felvágottak, sonka. Meleg ital, narancs juice. 21525 Ft a 2 főre + szervizdíj. Az egész berendezés pazar. A mosdó is. A többiről meséljenek a fotók. Kötelező hely, legalább egyszer az életben. Én legutóbb 2015-ben voltam, majd 8-10 év múlva megint, vagy ki tudja, talán hamarabb is. 5 pont. Egyértelmű.

Úgy alakult ki, hogy nyesegetés közben többször szóba kerültek vendéglátóhelyek ilyen-olyan okból, én meg játszottam az agyamat, hogy milyen nagy ittjartamos vagyok meg pánmagyar zabáló, aztán meg is mutattam néhány helyet a valóságban. Ez bevált nagyon, jól szórakozunk ilyenkor, nagyokat röhögünk. Mivel van köztünk vagy 50 év korkülönbség, el tudom képzelni, hogy hátul pusmognak, hogy vén kujon kecske is megnyalja a sót, de hát ez is a performance része. Az utolsó néhány alkalommal ázsiaiban voltunk, na, most csütörtökön meg éppen a Planet Sushi került sorra. Hétköznap déltájt, bejelentés nélkül mit mondjak éppen egy kétszemélyes asztal akadt szabadon, a többin mind javában falták a jót. Ez pont elég is volt nekünk, töprengés, tanakodás után úgy döntöttünk, hogy most egyformát fogunk inni-enni, akár az ikrek, és mivel ő még nem ivott meleg szakét, hát ezzel kezdtük. Hozzá almalé. A szaké még jobban megalapoz, meghozza a még több kedvet, kajaválasztásunk pedig a spicy Tonkatsu rámenre esett, ami azért nem volt olyan nagyon spicy, csak éppen módjával. Pont jól. Előtte mi is megkaptuk a sós zöldbab-salátát, ami a várakozást könnyíti, az egész ebédel nagyon meg voltunk elégedve. A felszolgálás nagyon kellemes, barátságos. A végére meg érdekes módon egyedül maradtunk vendégek, mindenki elszivárgott, nekünk meg nem volt sürgős dolgunk sehol. Ez az egész annyíit tételez fel anyagilag, hogy két tonkatsu rámen 10580, a kisflaska Choya szaké 2490, a két almalé meg 2940 Ft. Szervizdíj is van. Viszont maradéktalanul jól éreztük magunkat.

Belépve az eladó hölgy kedvesen fogadott, segített a választásban, adott ajánlatot. Mondjuk elég jól ismerem a Lipóti termékeit, de ez akkor is jólesett, szimpatikus volt. A kenyerek és a péksütemények a Lipóti Pékség márkanév alatt futnak, míg a sütemények a Kemenes Cukrászat termékei. Ezek közül mignonokat (600 Ft/db) vettem - csokisat, citromosat - sajnos csak ezek az ízek voltak. Voltak még olyan klasszikusok, mint Eszterházy torta, csokitorta, zserbó, Sacher torta, bajor almatorta. A szeletárak 550-1200 Ft között alakulnak, ez árban elég kedvezőnek mondható szerintem. Vettem még kakaós csigát (450 Ft), valamint almás-fahéjas pitét (850 Ft/szelet). Elég széles volt a kínálat, szendvicseket (1100 Ft) is kínálnak. A bejárat előtt van egy kis terasz, ahová ki lehet ülni, pl. kávézni, mert kávét is árulnak. A mignonoktól annyira nem voltam elájulva, ettem már ennél sokkal jobbat is. Mindazonáltal összességében 4 pontot megadok nekik jó szívvel.

Némi felfelé hullámzás után most erős visszaesést tapasztaltam. Az éveken át meglévő és sok vendéget bevonzó ebédmenü teljesen megszűnt. A bejáratra is nagy betűkkel ki van írva, hogy "NO MENU", de belépve a pult felett is olvasható a tábla angolul, nincs már menü, ne keressétek, csak az étlap szerinti. Az aktuális árakat a pult feletti falon olvashatjuk. Egyébként nem tűnik egy drága helynek, hiszen egy egyszerű kifőzdéről beszélünk, de azért ez a változás jelentős áremelkedést jelent. A szószos, csirkehúsos főételek ára 1800 Ft, ehhez jön pluszban a rizs (600/700 Ft), valamint a naan kenyér (500-700 Ft). Az italok közül a mangó lassi a legnépszerűbb, ezt akár elvitelre is kérhetjük. A másik probléma, hogy az adagok nagyon összementek, pontosabban a főétel most már úgy néz ki, hogy a rizs elég nagy kupac, de mellette hús alig, 3-4 kocka és sok szósz. Ez azért így elég csalóka. A férfi kollégák mondták is, hogy ettől ők éhesek maradtak. Egy turbános férfi szolgált ki, aki nem tudott magyarul. Amikor kérdeztük a menü megszűnéséről, elég kelletlenül fogadta a kérdést, s kitérő választ adott. Pozitívum: a naan kenyeret mindig frissen sütik. Az asztalokra nincs kitéve víz, pedig egy ilyen kifőzdében alapvetőnek kellene lennie szerintem. Én a rizsből kisadagot kértem, nehezen, de kiegyeztünk abban, hogy kaphassak kétféle húst, Chicken Korma, illetve Butter Chicken fogásokat, ezek egyike sem csípős. Így fizettem 2700 Ft-ot, amiben nem volt ital. Sajnos ízben, fűszerezésben nagyon gyenge volt, nem ízlett. Valószínűleg más másik szakácsuk van, nem az, aki korábban, vagy ha mégis ugyanaz, akkor elfelejtett főzni. Sajnálom, számomra átestek a nem ajánlott kategóriába, 2 pontnál többet nem tudok erre adni.

Én a várakozás ideje alatt vagy elfoglalom magam, vagy a személyzettel beszélgetünk, ha alkalmas, de természetesen így alkalmam van körbenézni, "letapintani" a hely hangulatát. A Nyugati téren lévő étterem az elmúlt években volt már minden IS, amire emlékszem, az egy svédasztalos étterem volt, de nem igazán nívós, aztán a következő már valami kínai-ázsiai hely volt, de csak utána jött a mostani, a RIN. Először is adódik a hely neve, na, ez mit jelenthet? Azt leszögezhetjük, hogy bár ázsiai ételeket készít a konyha, hangsúlyos a sushi, ami ugye Japnából származik, de az étterem vietnami tulajdonosi hátterű. A tulajdonosok tudatosan választottak japán nevet, ezzel hangsúlyozva, hogy az étlapon sushit és japán ételeket találunk. Japánul a Rin () jelentése: méltóságteljes, tiszta, hideg/friss, és határozott. A beltér hosszan nyúlik, nem igazán van ázsiai hangulata, ennek oka az lehet, hogy szerintem a korábbi atipikus berendezéssel együtt vették át az éttermet. Voltak nyelvi problémáink, de sikerült mindent megértetni, részben mutogatással. A végén ajándékba adott a fiatal hölgy egy szép legyezőt. Az árak az átlagos budapesti sushi éttermekhez képest a kedvezőbbek közé tartoznak, persze így sem olcsó. Frissen készítettek mindent, jó minőségű alapanyagokból. 27ezer Ft-ért vásároltam, nem volt sem kötelező szervizdíj, sem elviteli díj, sem dobozdíj. Amiket kóstoltunk: mangó saláta (2690 Ft), avokádó maki (1850 Ft/8 db), uborkás maki (1750 Ft/8 db), Maki Sake (lazacos) 2450 Ft/8 db, lazac nigiri (2250 Ft/2 db egy adag), Nigiri Ebi - rákos - 2250 Ft/2 db egy adag, nyári tekercs rákkal (2390 Ft/2 db van egy adagban) mogyorószósszal, gőzölt dumpling gombócok sertéshúsos töltelékkel (2390 Ft/adag), rák tempura (2390 Ft/adag). Úgy értékelte a családunk, hogy innen a jövőben is érdemes lesz rendelni, amúgy ez már többször meg is történt azóta. Össz-pontszám: erős 4-es.

A dekára kimért mini édes és sós aprósütiket, elvitelre. Helyben nincs is hol enni. Aktuális árak és legutóbbi beszerzések: túrós táska 5240 Ft/kg, diós csiga 5190 Ft/kg, csikehúsos kocka 5510 Ft/kg, illetve túrós batyu XXL, ez utóbbi nem minitermék, ennek alapára 570 Ft, de éppen akciós volt, így csak 389 Ft-ba került. A kiszolgálás kedves, barátságos, közvetlen volt. Össz-élmény: 3 pont, de ajánlottra teszem.

Emlékeim szerint korábban értek már el ennél magasabb pontszámot is. A többgenerációs, zsidó alapokra építő családi étterem működése már 3 évtizede jelen van a budapesti gasztronómiában, de az alapító Rosenstein Tibi bácsi gyakorlatilag már átadta a stafétát fiának, Robinak és a fiatalabb generációnak. A konyha a nyitás óta magas minőségben képviseli a hagyományos tradicionális magyar és zsidó ételeket. Próba szerencse alapon előzetes foglalás nélkül néztünk be, s valóban csak annak köszönhettük a helyünket, hogy szerencsénk volt. De egy nagyobb létszámú társaságnak már nem tudtak volna helyet szorítani, szóval az asztalfoglalás melegen ajánlott. A viszonylag kis alapterületre elég sok asztalt elhelyeztek, egy kicsit szerintem zsúfolt. A személyzettel maximálisan elégedettek voltunk. Professzionális, jól képzett, elkötelezett, vendégcentrikus csapat, hibátlan. Az étterem egyik ikonikus fogásával indítottam, maceszgombóc leves csészében. A zöldségek állaga, íze patent, nem túlkészült, nem túlfőtt. Utána második fogásként egy egyszerűséget választottam, káposztás cvekedlit, amit itt pirítva készítenek. Egy pohár szörppel és a kötelező 10% szervizdíjjal együtt fizettem 7370 Ft-ot, szerintem egy ilyen színvonalas helyen korrekt. Persze ennél sokkal drágábban is lehet itt enni, a húsos főételek 6500-13000 Ft között, a báránycsülök a legdrágább e sorban. Minden pénteken van sólet, madártej, csütörtökön pacal. Továbbra is 5 pontos hely és élmény, gyakrabban kéne ide jönni.

Mindig azt gondoltam, hogy itt valami törzsi vének, deklasszált elemek, nagyon szakadt figurák töltik el isten szép napjait, aztán ez olyan távol áll tőlem, hogy csak na. De hát lehet, hogy én is beleöregedtem vagy belenyomorodtam ebbe, akkor legyen, lássuk! Benéztem, és a szemben lévő falra tett táblára krétával és nagy betűkkel ki volt írva, hogy Napi akció, Aperol spritz 1500 Ft. Kedélyesen kértem hát egy napi akciót. Elég hülyén néztek rám. Ezért megismételtem, tagoltam, lassabban, hogy hátha Mondom, hogy hát oda van írva, nagy betűkkel, ebben az üzletben van, azt kérem, kérek egy Aperol spritzet! Ja, olyan nincs. Nem, az csak valami nagyon régi felirat, ki tudja, mióta van az oda felírva, rögtön le is törlik. És letörölték. Jó, hát akkor is iszom valamit! Milyen sör van? (Mondjuk, eltévedt gyerek, miért kérsz te borozóban sört? Hát mert látom, hogy van. ) Na, aztán megegyeztünk egy korsó csapolt barna Staropramenben, nagyon olcsó volt, tiszta, rendes pohárból, friss, jó sör, és tulajdonképpen ennyi történt.

Az biztos, hogy ide soha többet nem jövök és más üzleti partneremnek sem ajánlom.