Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Kaptam étlapot, egy bemelegítő kis adag pho után a másodiknak is valami marhahúsos fogást kértem, itt is képeskönyv van, a srác meg elég nehezen kommunikál, de azért próbája rugalmasan kezelni a helyzetet meg én is. Nem voltam nagyon elragadtatva az ebédtől, de hát ez is egy tapasztalat. Az 5929 forintban már a szervizdíj is benne van. Nem tudom, hogy már 100 (? ) vagy 500 (? ) vagy mennyi vietnami étterem van, de nyilvánvalóan nem jött ide 100 vagy 500 jó, autentikus szakács, hanem valami szerencsét próbáló vándorlegények vagy vándorleányok. Ahogy régen a kínaiak özönlöttek el minket, most a vietnamiak. Bár a kínaiakról pontosan tudtuk, hogy hol van a budapesti Chinatown, azt nem tudom, hogy hol lehet a Viettown. Hát ez van, lakosságcsere zajlik az egész világon, néha látványos, néha nem annyira. Felejtsük el azt a híg szöveget, hogy az ittlévők csak vendégmunkások meg egyetemisták, aztán majd hazamennek, mert ezek nem azok. Itt laknak, élnek, aztán vagy továbbállnak vagy nem. Amúgy meg nincs velük semmi gond. Országunk lakóinak száma nemrégen 9 és félmillió alá csökkent, valakinek csak lakni kell majd az üres házakban ezután is, gondolom.

Akkor ehetek, meg értékelhetek. Direkt valami kacifántosabb (és kicsivel drágább) pho-t választottam, fantázianeve Taumi-pho, a dohszagú pincében nincs más vendég, a pultban egy viszonylag morcos és idősebb vietnami (nak látszó) nő ül, megállapítom, hogy nagy itt a fluktuáció, itt mindig más van, de hát a vietnamiak vannak már itt sokan, van miből, kiből. Ő a mindenes, egyből hátramegy a konyhába tevékenykedni, aztán összedobja a nem is tudom, mit, de ettem már ennél rosszabbat is. A leves kis rákok tömegsírja. Tettem bele a végtisztesség kedvéért némi chilit is, aztán meg is ettem a nagyrészét. Nem vagyok elragadtatva, de nem is vagyok hálátlan, mert egy jó meleg levessel azért könnyebb továbbsétálni a nagyváros vadonjában. Rekmán Tabrogán osztrogót krónikás és utazó ügynök szerint a magyarok mindig is pho-t ettek Levédiában meg Etelközben is, ezt a szokásukat Kelet-Ázsiából hozták, ahol még nem is létezett akkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság.

. . ) segítséget nyújtanak rászoruló embertársaiknak az állam helyett, nagyon felértékelődik egy-egy emberi kezdeményezés, szervezet, amely segít, szolidaritást vállal az elesettekkel, mellszélességgel melléjük áll. Tegnap a Budapest Bike Maffia és a SALT Bakery együttműködésében nagy szendvicskenő délután volt, du. 14-től 18-ig rengeteg kenyeret megkentünk, megpakoltuk felvágottal, uborkával, salátával, ilyenkor rendes családok elhozzák sokszor a gyerekeiket is, akik kedvükre rajzolhatnak, írhatnak üzeneteket a becsomagolt szendvicsekre, amiket rászorulók kapnak a hidegben. És itt a SALT Bakery finom kenyerei viszik a főszerepet. A kenő, pakoló, csomagoló turnusok óránként váltják egymást, nem is egyszerű bekerülni ebbe a körbe, időben kell regisztrálni az interneten. Szóval. . . hányasra is értékelhetnék egy ilyen helyet és tevékenységet?

Ez nyilván pozitív jelként értékelhető. A helynek 3 ukrán fiatalember a tulajdonosa, és a pultban is 2 ukrán pincér szolgálta ki a vendégeket. Az egyikük jól, választékosan beszél magyarul is. Több asztalnál is ukrán vendégek voltak, ezek szerint az ő köreikben már körbement az információ, tudomást szereztek a hely létezéséről. A beltér japán hangulatú, a fehér az uralkodó szín, csinos kis hely. Van egy nagyobb, 8 személyes asztal a bal oldalon, míg a jobb oldalon 2 db 2 személyes asztalka, valamint a pult előtt egy könyöklő, de azt a pincérek ismerőse, egy "bennfentes", szóval nem vendég lány foglalta el laptoppal. (Lehet, hogy ő is alkalmazott). Az asztalok összeérnek, a helyszűke miatt a belső székekhez úgy kellett bepréselni magát az embernek. Az árak szerintem magasak. Úgy általánosságban Budapesten a sushi szerintem egy túlárazott étel, mivel trendy és népszerű lett, de itt még a többiekhez képest is drágább ételekkel találkoztam. A 8 db-os rollok ára 5180-6180 Ft között alakul, a sushi szettek 20-30ezer Ft-ba fájnak, 2 db-os Gunkanok 2480-3480 Ft, a Miso Ramen 4680 Ft, hát, nem semmi árakkal dolgoznak! Minderre még +12% kötelező szervizdíjat számolnak fel. (Ehhez képest egy beharangozóban úgy írtak róluk, hogy "elérhető áron" vannak az ételek, szerintem ez egyáltalán nem reális. )
Valahogy nem volt most hangulatom a sushihoz, de szerencsére van pár más étel is. Csirke Karaage lett a választásom, ropogós bundában csirke darabkák édes-csípős szószban, sima ragacsos rizs körettel, ecetes uborkával. Az ételekre rengeteget kellett várni! (több mint 40 percet! ) A konyha túlvállalta magát, több online futáros rendelésük is bejött párhuzamosan. Szerintem ezt illett volna ELŐRE jelezni a vendégeknek, de ez elmaradt. Igaz, a végén elnézést kértek. De akkor már ugye késő volt, kész helyzet elé lettünk állítva. Egy komolyabb helyen ilyen esetben a minimum, hogy adnak valami kompenzációt a hosszú várakozás miatt, pl. egy ajándék desszertet vagy italt, vagy esetleg a szervizdíj elengedése vagy árengedmény is szóba jöhetett volna. Itt semmi efféle nem merült fel. Az angolnás Golden Dragon Roll (6280 Ft)-nak nagyon intenzív volt a szaga, ez engem inkább taszított, mint vonzott. A kis üveges 2 dl-es Pepsi Max 880 Ft. Összességében 4 pontot megadok, mert az én ételem finom volt.

Aztán volt némi ráncfelvarrás, újrafestés, és 2025-ben valamikor megnyitott a Pecsenye és Pityóka, rövidítve PePi bisztró. Tetszett, hogy itt próbáltak kreatívabbak lenni az étlap összeállításánál, de persze azt is figyelembe vették, hogy ne kelljen órákat várni az ételekre, mert ezen a környéken hétköznap ebédidőben a sok irodaházból kicsődülnek az irodisták, akiknek az ebédszünet rövid, ugyanakkor mivel már reggel óta dolgoznak, bizonyára megéheztek. De rajtuk kívül a környékbeli fizikai munkások, építkezéseken dolgozók is megjelennek. Arról már korábban írtam, hogy itt a Haller utcában jó pár ilyen-olyan étkezési lehetőség van: több menza, kifőzde, gíroszosból tudok hármat, kínai, illetve vietnámi gyorsétterem, kézműves burgeres, de elég vegyes a színvonal, és ha valami új és jó érkezik, arra itt van felvevőpiac és kereslet. A PePiben az egyik főétel a pityóka, ami egy egytálétel, héjában sült burgonya az alapja, amelyre többféle ragu/mártás/feltét kerülhet. Chilis-babos, mézes-mustáros csirkés, BBQ tépett húsos, gíroszos, székely - pirított szalonnás, tejfölös, árban 2190-2890 Ft között. A másik nagy ételcsoport a "pecsenye", sült hurka és kolbász, tarja, oldalas, darabra, illetve dekára kimérve, mellé köret, kenyér, savanyúság, szószok. Vannak különböző menüajánlatok, én ezek közül választottam egy szál sült kolbászt, mustárral, csemege uborkával, jó vastag szelet házi kenyérrel (1850 Ft) - ezt úgy hívták, hogy kolbász-kombó. Jól mondta egyik kollégám, hogy itt a húsoknak tényleg hús ízük van, nem tápos, nem műízű, nem adalékos. A desszertek közül fahéjas-tejfölös túrógombóccal zártuk a korrekt ebédet (690 Ft/2 db). Részben környezettudatos hely, papírtálcán, illetve papírtányérban kapod az ételt, amit fa evőeszközzel ehetsz (én ezt amúgy ki nem állhatom), a savanyúságok és a desszertek viszont eldobható műanyag dobozban voltak. Nincs kötelező szervizdíj. A beltér egyszerű, puritán. Lehet helyben enni 2 x 4 személyes bárasztalnál, ill. könyöklőnél. Legközelebb a véres hurkát és a lila párolt káposztát is meg fogom kóstolni.

Az előttem szóló igen alapos történészek már leírtak mindent Bartók Béláról, a magyar legendáról, a román legendáról, és hát tényleg hányatott a mű sorsa, nem ide készült, nem ennek készült, de mégis csak jó lesz ez valamire alapon, nevezzük át, oszt mondjuk azt, hogy ez itt az. Tipikus magyar szobortörténet, meg a történelmi zavarhullám is benne leledzik. És meg egy harmadik típusú hülye vagyok, nemek az jutott eszembe, hogy a Semjén-féle világkiállítás szobra is lehetett volna, némá, hát nekünk ennyi rekordagancs akad az erdeinkben, gyere külföldi vadász, mészároljál kedvedre, a teríték, az elbírálás után a kasszánál lehet fizetni, tetszőleges valutában.

A bal oldalon van 2 tablet, ahol lehet rendelni, de egyrészt nehéz benne eligazodni, másrészt sokszor lefagy és nem veszi be az adatokat, nem jó az érzékelő képernyő, gondolom, már szétnyomkodták idegállapotba' a vásárlók. Elvileg lehetne a pultnál ÉLŐ EMBERNÉL is rendelni, de ez talán még nagyobb kihívást jelent. Korábban is voltak külföldi munkatársaik, de azok a konyhában voltak, mert láthatóan nem tudtak magyarul. Legutóbb, amikor ott jártam, konkrétan egyetlen emberük sem tudott magyarul, de még az angollal is komoly gondjaik voltak. Fekete afrikai országokból érkezett fiatalok voltak többségükben. A lány, aki végül nagy nehezen oda méltóztatott jönni a pulthoz, egyáltalán nem volt kedves, és kézzel lábbal kellett elmutogatni, a telefonon fotókat mutogatva leadni a rendelést. Látszólag nem drága a KFC a többi étteremhez képest, de az adagok nagyon összementek. Itt pl. egy csirkecomb sokkal kisebb, mint máshol, de a fűszeres bundás csirkefalatok mérete is valahogy összement. Ráadásul a bunda már egyáltalán nem ropog (az új konkurens P-nél szintén itt a Westendben bezzeg igen). A sült krumpli adag mérete is jelentősen összement, kb. a felére. Újra van shake, a fiam a csokisat szereti, szerintem túl édes. Számomra egy káosz lett a Westendes KFC, egyáltalán nem ajánlom, elégedetlenül és felháborodottan távoztam.

A másik népszerű időszak estefelé, amikor a napi megmaradt készlet végkiárusítása zajlik, kedvezményes áron. A beltér annyit változott a korábbiakhoz képest, hogy a falon körbe látható színes ételfotók megújultak. Meg persze az árak is fokozatosan kúsztak felfelé. A kínálatban vannak egyrészt rántott csirkemell filés szendvicsek (1650 Ft-2050 Ft-ig), rántott csirkecomb filés, illetve olcsóbb verzióban a csibefasírtos szendvics (650 Ft), a különböző vegyestálak, amelyek beillenek egy komplett, tartalmas főételnek - valamilyen csirkerész, köret, savanyúság (kb. 3000 Ft-tól), továbbá van az a verzió is, hogy Te magadnak állítod össze a kis szettedet, és dekára lemérik, pl. rántott zöldségek, máj, csibeszárny, a rántott mellett grillezett csirkemell. A rendelés és a fizetés a pultnál történik. Helyben talponállózva lehet enni, esetleg kényelmetlen bárszékekre leülni. Nem láttam mosdót. A korábbi években erősebb volt az olaj/ételszag, ezen sikerült javítaniuk. Én ezúttal csak menet közben hazafelé beugrottam, egy kovászos uborkás, magos császárzsemlés szendvicset vettem, ami 1660 Ft-ba került. Össz-élményem 3,5 pont, de ezúttal felfelé kerekítettem.