Szabó Antal étterem értékelései

Mindhárman más-más ételt választottunk. A levesek finomak voltak. Az óriásnak tűnt levesestányérban elveszett a leves. A tárkonyos csirkeragu leves langyos volt, pedig állítólag frissen készítették. A ropogós sült oldalas parmezános friss salátával különleges volt. Az egyik oldalasról 90%-ban le kellett fejteni a zsíros részt, amit a szakácsnak kellett volna a konyhán megtenni. A másik fogás a roston sült csirkemell spenótos raguval besütve és zöldalmás rizottóval kifogástalan volt.

A ködmönös szűzérmékben, a Hortobányi pecsenyében káposztás gnocchival fogásban és a Dijoni mustáros csirke steakben sem csalódtunk. Valamennyi fogás frissen készült és pillanatok alatt megkaptuk. A pincérnek nagyon dicsértem hozzáállásukat, aki csak annyit mondott: "Uram, ha valamit lehet jól csinálni, akkor miért nem csinálnánk úgy. "

Az italválaszték megfelelő volt és gyorsan felszolgálták. Az étel lassan jött, de bőséges volt. A marhahúsleves kihűlt volt. Hiányoltam, hogy a vörösboros tanyasi libacomb nem volt ropogós, hanem egy tejszínes gombaszósszal volt leöntve. A hangzatos ételek mellett nem minden esetben lehetett tudni, hogy az mit takar. Például "az eredeti, hamisítatlan Csokonai leves"-nél mit takart a Csokonai jelző? Az illem-helység kóddal nyílik és nagyon tiszta volt, ezért külön dicséret jár.

Minden egyes fogás önmagában különleges volt, de összességében nem lehetett felfedezni az ételek közötti harmóniát. Az egyes fogásokhoz a pincér nagyon kedvesen ajánlott egy-egy féldeci bort, ezek harmonizáltak az adott fogással. Külön kiemelem a Massaman gulyáslevest, ami marhapofából készült, de egy-egy kis tálban ananászdarabkákat és mogyoródarabkákat hoztak, amit javasoltak a levesbe betenni. A 6 fogás neve nincs feltüntetve az étlapon, mert a két korábban tájföldön dolgozott szakács naponta variálja a menüsort.

Nagyon szép parkkal egybeépült az 5 év óta működő étterem. Kis ízléses fekete táblán hozták a napi ajánlatukat és külön étlapon az állandó fogásokat. A velős csontos marhahúslevesről már hallottunk. Ezt kértük és ilyen óriási és finom velős csonttal régen találkoztunk. Négy pirítóst kaptunk a csonthoz, külön velőt kiszedő kést és villát. Feleségem sárgadinnye levese is nagyon ízletes volt. Második fogásként rántotta Szent Péter halat illetve gombás pappardellét kérünk. Egy-egy korsó staropramen sörrel komplett volt az ebéd.

Ez ösztönöz bennünket arra, hogy jövőre is figyeljük a kérészfesztivál időpontját és ellátogassunk nemcsak a Tisza partjára, hanem a Halászcsárdába is.

Az egyszemélyes zenekar nagyon hangulatos zenét szolgált fel, de borzasztóan hangos volt.

Desszertnek bolti aprósüteményre emlékeztető mixet tálaltak. Az esküvői torta nagyon jól sikerült és finom volt. A felszolgálók nagyon ügyesen porciózták szét a több emeletes tortát. Sajnos nem volt csapolt sör, pedig nyári melegben az jó lett volna. Az étteremnek nincs wi-fi-je. Az éttermet nehezen találtuk meg, mert több honlapon a cím rosszul van feltüntetve. Az estéhez a hangulatot egy idősebb harmonikás út adta.

Lustaságból salátával és paradicsommal együtt tették be a mikroba, így mire kihozták, ezek elvesztették jellegüket. A fiatal bárány baconos zöldbabbal finom volt, de a bab jéghideg volt. A pénztárcát megterhelő ebéddel nem voltunk megelégedve. A főpincér panaszkodott, hogy nehéz szakácsot kapni. De egy 20ezer forint feletti ebéden akkor inkább álljon be őt is főzni. Egyedül a fiatal felszolgáló volt kedves, aki fájdalomdíjként kihozott két sütit. Egyenlőre töröljük a vendéglőt kedvenceink listájáról. Egyénkén 15:15-kor a 200 fős vedégseregnek se híre, se hamva nem volt.