ZigZag adatlapja

A Rubra étteremmel szemben van a bejáratuk, egy nagyobb méretű családi ház típusú étteremben. Ebédidőben óriási a forgalom, a kis egyirányú mellékutcába folyamatosan kanyarodnak és parkolnak le az autók, az 1-1 felszabaduló helyet "azon melegében" adják át egymásnak a sofőrök. Az étkezdébe belépve is tolongás és a bejáratig kígyózó sor fogad. A tálcát a pult mentén kell végigtolni, a pultnál rendelni, majd a végén fizetni. Az ülőhelyek is szinte mind foglaltak, pedig minden talpalatnyi helyet kihasználtak, így nincs is semmi intimitás, mindenki belelát egymás tányérjába. Nagyon barátságos árakon magyaros konyhát visznek, de az egésznek véleményem szerint nagyon retró menzás a hangulata. A csontleves májgaluskával mindössze 270 Ft volt, 3-4 féle leves van, a kínálat részben naponta változik. 2 féle főzelék, feltéttel együtt is csak 500 Ft körüli áron, de a feltét eléggé jelképes. Elsősorban a készételek dominálnak, amit a magyar munkásemberek kedvelnek és ebben nincs a részemről semmi negatív felhang. Többféle tokány, brassói, zúzapörkölt, pacal. . . és mindezek körettel együtt is 3 számjegyű árakon. Az adagok nem nagyok, azaz 1 fogással nem lehet jóllakni, de az árak így is az egyik legkedvezőbbek, ha nem a legesleg a városban. Nem egy fine dining hely, az biztos.

A kiszolgálás elég barátságtalan volt, semmi mosoly, semmi vendéglátós véna nem villant fel, próbáltam volna kérdezni, de inkább hagytam a csodába. A fagyi gombóca 170 Ft (5 dkg, átlagos méret), jól ismert ízek, 16 féle volt a választék: pl. karamell, eper, citrom, málna, csoki. . . , a ritkábbak közül nutellás volt még, de féltem, hogy az túl édes, ha a Nutellából indulok ki. Egy őszibarack fagyit ettem, egy kólát és egy Rákóczi túróst (250 Ft), ami a kedvenceim egyike, hát, itt eléggé átlagos volt, a tészta kissé száraz. A sütiárak korrektek, 200-350 Ft között átlagban, méretük átlagos, nem kicsik. A jól megszokott sütik, tortaszeletek szerepelnek a kínálatban, pl. Dobos, krémes, lúdláb, isler, csokitorta, mignon, klasszikus megjelenésben és ízvilágban. Ha a kiszolgálás nem lett volna ilyen undok vagy legalábbis kedvetlen, valószínűleg sokkal jobb lett volna az összhatás.

félúton a Piarista templom és a Március 15. tér (Főtér) között található egy kanyarban. Kívülről olyan semmitmondó, nem figyelemfelkeltő a portál, pár széknyi ülőhely van kinn, bent viszont egy modernül berendezett, korszerű, de viszonylag kis alapterületű helyiség fogad. Drapp és barna színek dominálnak, a jobb oldali nagyobb pultban az édes desszertek, sütemények, tortaszeletek vannak elhelyezve, míg a bal oldalon a kilóra mért sósak, aprósütemények. Az árak barátiak, a Moszkauer kilója 3700 Ft, és egész jó volt, a szezámos masni kilója csupán 1700 Ft, de ez nem is volt annyira jó, bár ezen szerintem nem lehet mit elrontani. Egy szelet zserbó 200 Ft, átlagos méretű szelet, és ízre is meglehetősen átlagosra sikerült, bár friss volt. A kiszolgálás kedves, de nem kiemelkedő. Egynek elmegy hely volt a számomra, nem maradt emlékezetes.

A Kupola kifőzde a piac közepén található, a kínálat és az image is ennek megfelelő. A kupola alatt magas asztalok vannak, székek nincsenek, így állva lehet falatozgatni, de legalább esőben sem ázik meg az ember. A pultnál kell rendelni, felszolgálás nincs. Egyszerű, átlagos gyorséttermi ételek vannak, rántott ez-az, szendvics és kommersz italok. A kiszolgálás kedves volt.

térben gyönyörködhetünk, s közben hallgathatjuk a szomszédos Fehérek templomának harangütéseit (ha éppen jókor sikerül ott lennünk). A belső rész, a bejárat nekem kicsit szedett-vedettnek tűnt, hordók mellett a vitrinben borok (Bormúzeum), turistáknak szóló üzenetek, most akkor hol is járunk? A személyzet is eléggé be volt lassulva, bár igaz, hogy hétköznap délelőtt jártunk ott. A forró csokit többféle verzióban lehet választani, sőt akár jegesen is, de szerintem ez nem túl jó ötlet, hiszen a jég olvadásával gyakorlatilag olyan hatást érünk el, mintha felvizeznénk. Azt már váci ismerősöktől tudtam, hogy az étcsokis verzió a tuti, többek szerint a tejcsokis túl édes, így én nem akartam kockáztatni, egyből az étcsokisat választottam, abból is a kisebb mennyiséget, mert még aznapra több édességes hely felkeresése volt betervezve. A forró csokin kívül természetesen van elég széles kávékínálat is, limonádék és sütik (nem itt készítik, hanem készen hozatják ide). Összességében egy kellemes, kiülős, nyugis hely, viszont a kiszolgáláson még van mit javítani. Árban korrekt.

A belső tér nyugodt, békés, lecsendesedett, ez az a hely, ahová belép az ember, és megnyugszik, ahol elfelejti a világ és a saját maga gondjait-bajait néhány percre. Elegáns, letisztult berendezés, csinos eredeti porcelánok, mutatós ét-és itallap igényes színes fotókkal, kényelmes fotelok, visszafogott színvilág, s még japán könyveket is találunk a polcon. Alapvetően a zöld tea köré épül a koncepció, ami Japán nemzeti itala. Minden termékük közvetlenül Japánból érkezik, s ezen túlmenően is kizárólag a legmagasabb minőségű, exkluzív alapanyagokkal dolgoznak. A középkorú felszolgáló hölgy minden vendéget szívélyesen beavatott a zöld tea ivás rejtélyeibe. A Sencha tea mellé egy olyan ízelítőt választottam, ami a szívemhez legközelebb áll, egy süteménykóstoló mini szettet, amely 5 féle desszertet tartalmaz, s ezek mindegyike zöld teából, vagy annak felhasználásával készült. Frissen készült, harmonikus ízű, remekbe szabott ínyencségeket vonultattak fel, bár 1-1 darab mennyisége kicsi volt, de így együtt azért kiadós: Matcha isler, zöld teás-csokoládés-lekváros linzer, macaron, matchás (zöld tea por)-csokoládés pirított mandula szemek, zöld teás muffin, valamint egy rétegelt pohárkrém, amelynek alján pirított karamellizált barnarizs szemek, felette pirított teából készült mézréteg, majd joghurt és a tetején zöldtea szirup. Aki szereti Japán hangulatát és a zöld teát, annak mindenképpen jó szívvel ajánlom. Az árak tükrözik a minőséget.

Fiatal, gyors mozgású alkalmazottak, de ez itt alapelvárás, mert ebédidőben elég nagy a tumultus, folyamatosan jöttek-mentek a vendégek, alig volt szabad asztal. Ahogy fel tudtam mérni, főleg hazai vendégkör jár ide, korosztályban a huszon- és harmincévesek túlerőben, és ránézésre munkahelyről, irodából ebédelni kijövő társaságok. A normál étlapon ill. streetfood-on túlmenően a Körítésben meghirdetett afrikai/arab ázsiai ételek mellett most spanyol időszakos menü és heti menü is volt, és őszintén szólva mindegyik étlap elég izgalmasnak tűnt. Mivel idővel nem álltam túl jól, ezért a heti menüből választottam, amelyben 3 fogást kínálnak 1450 Ft-ért (6-7 leves/előétel, 12 főétel, 5 desszert). Előételként fűszeres zöldség fasírtot kértem mentás joghurt szósszal és friss zöldsalátával, ami az indiai pakorára hasonlított, bár a fűszerezése inkább arabos-marokkói volt. Főételként marha rostélyost krumplipürével (nem porból készült, végre! ) és gyömbéres meggymártással. 2 db marhaszeletet kaptam, ehhez képest a püré szinte kevés volt, a mártás pedig egyáltalán nem volt édes, hanem fűszeres, fanyar, különleges. A marha well-done, én így szeretem (nem cipőtalp). A desszert egy hideg pohárkrém volt, rozmaringos málnahab csokoládéforgáccsal. Nekem mindhárom fogás nagyon ízlett, a mennyiség így elegendő is volt, bár önmagában 1 menüs fogás itt is kevés a jóllakottsághoz. A felszolgáló fiatal hölgy kifejezetten kedves és barátságos volt, minden fogás után megkérdezte, hogy ízlett-e, pedig folyamatosan rohanásban volt az asztalok között. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó ételeket lehet itt enni, biztos, hogy máskor is megyek még! Szervizdíj nincs, az ár-érték arányt is kiválónak találtam.

A nyári szezonban minden este, még hétköznapokon is zsúfolásig megtelik. Mivel ennyire központi helyen található, ez igazából nem is meglepő. Az italok drágák, a csapolt sört vizezik, a kiszolgálás lassú és barátságtalan, jobb esetben csak közönyös, de akkor is nagyon sokat kell várni. A környezet amúgy szép, sok vizes elem, kis szökőkút, csobogók.