Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Parkoló szokott helyen, lépcsők mintha megújultak volna, de egyszer csak ott vagy, fent a vár bejáratánál és azt veszed észre, hogy jegyet veszel. Amúgy őszi szünet volt, mindenféle magyar családok itt gondolták legeltetni a szabadjára eresztett kópékat, hát vidám gyerekzsivajjal és futkározó lurkókkal volt a tele a vár. Mondjuk ez kicsit hangulatot tört a kínzókamrában lent, hát oda is lehordták az apraját a népek, azok meg ordítozva szórakoztak, khmmm, nem kissé illúzióromboló, de nem én voltam a rendező. A vár jól van megoldva, jól vezeti a látogatót, a nevezetes kiugró részre ki kell sétálni persze, őszi nap süti a hegyoldalakat, pazar a látvány, nagy festő ez az évszak, jó kis séta a lovagterem is, meg a csigalépcső a szélben csattogó magyar zászlóhoz, fel csúcsra. Ebből a várból ennyit lehet kihozni és ez nem kevés. Magyarország egyik legismertebb, leglátványosabb erődítménye.

A hotel előtt van parkolási lehetőség, feltételezem, hogy fizetős (hétköznap). A reggeli svédasztalos volt, de összességében elég egyszerű, szokványos volt. Meleg ételből tojásrántotta, virsli, sült kolbász volt, hidegből 2 féle sajt, szalámi, sonka, kolbász, gyümölcsjoghurt, májkrém, mini dzsem, vaj. Vizes gépi üdítő, Rioba teák. Van kenyérpirító, müzli, cornflakes. Jó időben a teraszon is lehet enni. A kávé gépi, nem minőségi. Az ételek ki voltak téve a tálalóra, személyzet nem volt jelen. Összességében 3 pont.

Egy takarítónéni-féleség tolta ki a biciklijét éppen, simán rábólintott, hogy menjünk csak, nézzük meg közelebbről. A kastély alapjai a 18. század végéről származnak, és eredetileg vadászkastélyként épült. Mai, eklektikus formáját egy későbbi emeletráépítés során nyerte el. Építészetileg a homlokzatán megfigyelhetők a neoreneszánszra vagy neobarokkra emlékeztető jellegzetes íves ablakok és erkélyek. Mivel őszi szünet volt, így nem nagyon volt se mozgás, se semmi a területen, bár, ha nyitva van az ajtó, bementem volna. De egy suli ajtaját azért mégsem töröd fel, igaz? Szóval ezt láthatod belőle ebben a szép őszben.

egyforma távolságtól volt mindkettőtől. Ezen kívül az is számított, hogy jó értékeléseket olvastunk róla, valamint árban is elfogadható volt. A városon belül, a centrum közelében egy csendes utcában található a szállás, amely bár hivatalosan hotel, de inkább panzió jellegű, kisebb léptékű. Azért Platán a neve, mert az utcában platánfák vannak. A recepción egy fiatal hölgy fogadott, korábban érkeztünk, amikor a szobát még nem lehetett elfoglalni, de az adminisztrációt el tudtuk intézni. A szoba berendezése, egyszerű, praktikus, pontosan úgy nézett ki, mint a fotókon. Alapterülete elég kicsi volt, az ablak egy hátsó udvarra nézett, ahonnan folyamatosan lehetett zúgás hangot hallani. A hang eredete egyrészt a napelem generátora volt, másrészt valami transzformátor vagy mi. Azért ez elég zavaró volt! Az ágy látszólag franciaágy volt, de a valóságban 2 külön matrac volt egymás mellé téve, amelyek folyamatosan szétcsúsztak, az ágykeret sem tartotta össze. Több éjszakát nem szívesen hallgattuk volna a zajt, illetve szerintem nem nagyon szeret az éjszaka közepén senki sem arra ébredni, hogy 2 matrac között az ágykeretre csúszott be. A fürdőszoba zuhanyzós, kis alapterületű, de éppen elfért benne minden. Ami tetszett, az az étteremből a belső udvar felé nyíló terasz, ez kifejezetten kellemes volt. A bejárat előtt vannak a szerelemlakatok. Összességében 3,5 pontra taksálom a helyet, de ezúttal felfelé kerekítettem.

Mondjuk a svábok se annyira keveredtek össze mással, annak idején két csoportban érkeztek ide, kis időkülönbséggel, de még a két sváb népesség sem bírta egymást. Egy vonal mentén az egyik, aztán a máshol a másik. De ez nyilván nem normális, a nem keveredés sok rokonházasságot is szül, a genetikai ütközések meg sok betegséget, gyerekhalandóságot. De ezt magyarázhatod a belterjes, egyfajú bandáknak, úgysem értik. Talán egyszer túllép majd ezen az idiotizmuson a világ, hogy azt preferálja a konzervatív csökött, hogy az azonos nemzeten, valláson belül szaporodjunk csak egymással. Messze van még ez. De itt ez a tájház, szép ez, gondozott, karbantartott anyag, semmi eklektikus ömlesztés. A tisztaszobán kívül láthatod a sváb viseleteket, életkornak megfelelően bemutatva. Kellemes látogatás, a hölgy kellemes vezető, értő, autentikus, belőle is fakadnak az ismeretek. Jó élmény!

Óvatosan sompolyogtunk a kerten át, ilyenkor mindig benne van, hogy kutya van, vagy durva éjszakai őr, és főleg az volt intő jel, hogy az épület oldalán égett egy lámpa. Csak nem van itt valaki? A képeket nem világosítottam ki, ilyenek egy alkony képei, amikor egy távoli, kihalt falu kihalt kastélyának a parkjában osonsz. Egyik cimbora a neten mondta, hogy ebben a házban született az egyik dédanyja. Tiszteletem a hölgy szellemének! A Cserehát lankái között megbúvó kastély a térség egyik legértékesebb és legkülönlegesebb késő barokk, illetve klasszicista stílusú építészeti emléke, amely évszázadokon át a neves Fáy család ősi fészke volt. Helyén már a 16. században állt a Fáyak kúriája. A mai épület magját a 18. század közepén, már késő barokk stílusban emelték. mai, monumentális formáját Fáy István gróf idején nyerte el az 1840-es években. Ő kérte fel a korszak híres olasz szobrászát, Marco Casagrandét (aki az egri bazilika és az esztergomi primaciális palota szobrait is készítette), hogy díszítse a kastély belső tereit. Nekem most ennyi jutott ebből a sokból, bár itthon olvastam, hogy bizonyos alkalmakkor belül is látogatható, filmforgatási helyszín volt, de erről korábban nem tudtam semmit. És az a félhold a tetején? Az milyen?

Játszótér, tavacska, kicsit messzebb állatok (ló, póni, kecske, liba)
- a környéken sok látnivaló van, erdei kisvasút, vár, Vizsoly (biblia) stb
Amin lehetne javítani: a kanapéágy kemény volt
Valószínűleg visszamegyünk még

Magyarázata persze van, ha nagyon keressük, az északkeleti megyékben az lehet a fő oka az elterjedésnek, hogy a török hódoltság után elnéptelenedett vidékeket jobbára ruszin, szlovák, román telepesekkel, munkaerővel pótolták. Ezek meg hozták magukkal a vallásukban is a bizánci csicsát. Aztán ilyen hibrid lett, kiköszörülték az élét, a görögkeletiek elfogadták a római pápát, csak ragaszkodtak a saját díszes micsodáikhoz és nem bántottak senkit. Elmagyarosodtak. Ez az ikonosztáz messze földön pompás, amit van szerencsém megmutatni nektek is. Időben letelefonáltam a programot, a hölgy hétfőn du. ért rá, hát akkor mentünk, kissé esős, barátságtalan időben. Iskolai szünet volt, az unokák is itt voltak, az aranyos kisfiú meg kislány maradt is végig, úgy tűnt, a templom az egyik játszóterük is, nagy magabiztossággal, bennfentességgel kezelték a házat, a kissrác azonnal beöltözött kérés nélkül egyházinak, alig lehetett róla leparancsolni a ruhát, hogy most nem is lesz szertartás. Ő mutatta meg nekem a nagyapa ruhatárát, fejből mondta, milyen színű ruhát mikor visel az illetékes. Meg hát ők bemehetnek az ikonosztáz mögé is, én csak bepillantottam. De fantasztikusan szép a templom, és csak később vettem észre, hogy telefonom sorozatban pocsék, elmosódott képeket csinált, nagyon sajnálom, de azért remélem, hogy valami átjön, valami élvezhető azért. A templomot és a hozzá tartozó parókiát 17911792 között építették késő barokk (copf) stílusban, a gyülekezet története azonban már a 15. századra is visszanyúlik. Egyhajós, keresztházas, félköríves szentélyzáródású templom, amelynek hosszoldalait támpillérek erősítik, főhomlokzatán pedig egy kis kiülésű középrizalitban áll a torony. A templom kiemelkedő értéke a történeti copf stílusú berendezés (többek között a szószék és a tabernákulum-oltár), valamint a teljes szentélyfalat betöltő, később (18111834 körül) készült értékes ikonosztázion, amelyet a hívek és a püspök jelenlétében a 2010-es évek elején is felújítottak.

Hogy ezt a települést milyen csapás érte, azt két oldalon kőtáblákon szemlélhetjük, kétszer 5 táblán, táblánként 18 névvel. Borzasztó.