De a múzeumban bemutatott gyűjtemény összetétele jóval sokrétűbb, nemcsak a város jeles fiairól szól. Az idén 75 éves fennállását ünneplő területi múzeum állandó kiállítása három önálló, mégis összekapcsolódó egységből áll. A Túrkeve földje és népe című tárlat a település földrajzi, természeti környezetét és múltját mutatja be. Ebben a részben csak másolatban láthatóak ugyan, de így is érdekes közelről tanulmányozni a Túrkeve-Bokroshalmi tarsolylemezt és a közeli Kétpón előkerült honfoglalás kori csészét. Ezeket az ötvösművészeti emlékeket díszítik azok az ősi motívumok, amelyeket manapság gyakran alkalmaznak hagyományőrző kézműves termékeken. A Túrkevei évszázadok címet viselő kiállítás mutatja be a város történelmét és néprajzi sajátosságait. Nem nagy ez a kiállításrész, de annál jóval több értékes információt hordoznak a bemutatott tárgyak, mint amennyit egyszeri látogatással át lehet tekinteni. Nekem leginkább az ún. insurgens zászló, vagyis a nemesi felkelők 1740-es évek elejéről származó zászlaja tűnt izgalmasnak, története és a rajta megőrződött ábrázolások miatt. A névadó Finta fivérek Sándor, Gergely és Sámuel a maguk alkotói korának, a 20. század elejének kiemelkedő, a nemzetközi művészeti világban is ismert magyar szobrász-triumvirátusa voltak. Ismertségük azonban itthon mára elhalványult. A Magyar Nemzeti Galériában is csak hat érmét őriznek Finta Sándortól, magyarországi köztéren pedig mindössze néhány szobrukat láthatjuk, illetve vidéki temetők őrzik a Finta Sámuel által készített síremlékeket. Nem így Túrkevén! A Finta fiúk közösen határozták el, hogy alkotásaik egy gyűjteményként legyenek Túrkevén megőrizve és a közönségnek bemutatva. Műveik, a városnak ajándékozott alkotásaik a múzeum megbecsült kincsei, és a helyi kultúra fontos részét képezik. De nemcsak a helyieknek érték a Finta-hagyaték, sokan jönnek ide, ebbe az alföldi kisvárosba, hogy megcsodálhassák a testvérhármas műveit. Mi is így tettünk, és ajánljuk ezt másoknak is.
