Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Erős szégyen. És annak idején a szenzációs komolyzene-lemezek többsége 35 forint volt! Nem vicc! Így aztán felhalmoztam Csajkovszkijt, Beethovent, Lisztet, és persze Chopint is. Etűdök, mazurkák, polonézek. . . micsoda zene! Életre szóló élmény. Egy szál zongorával álomvilágba visz. És itt van ez a szobor, ez a szép, a zeneiskola előtt. Pici lány állt mellette, fogta a rollerét, várta az anyukáját, mondtam, hogy engem nem zavar,. ha ott van, de akkor rajta lesz a képen. Elsétált pár métert. Hogy ez a szobor valaha megbotránkoztatott valakit? És azért kellett lakolnia? Micsoda baromarcú világ! Az a táncospár a zongoránál fantasztikusan kifejezi a zene viharát, drámaiságát, szenvedélyét. És igen, gyerekek is lássák, ez egy zeneiskola! Így kell zenélni, hogy így táncoljanak rá az emberek! Na, szóval, ereje van, kifejez, a martonvásári Beethoven és a Halhatatlan Kedves szobor jutott róla eszembe. Az hordoz ennyi érzelmet. szerelmet, zenét. Köszönöm az élményt!

A székelykáposztának nevezett káposztafőzelék a tetején apró, vizes tejföl-pöttyökel érkezett - külön kellett kérni hozzá. Szerencsére ezért külön díjat nem számoltak fel. Maga az étel minden karaktert mellőzött, vízízű, szerintem nem is savanyú káposztából készült. Ráadásul az egész épp, hogy langyos volt, érezhetően egy picit átlangyosították és kész. Kenyeret nem kínáltak hozzá. A sólet száraz volt, nehezen nyelhető és igazán nagyon kevés volt a tányéron. A szódásszifon felét tudtuk meginni mert a többi nem jött ki a palackból. A desszert elfogyott mire rendeltünk volna de a tapasztalt színvonal alapján, ez nem is akkora nagy baj. A kockás abroszok átlátszó műanyaggal vannak leterítve - még a viaszosvászonnál is igénytelenebb. A pincérnő halkan beszélt, a hely kimondottan zsúfolt. Összességében egy színvonaltalan, kimondottan megúszós és mint ilyen: lehúzós helynek tűnik. Nem ajánlom, sőt inkább messze kerülni fogom.

2 féle bébiétel is volt mindig kitéve. Hatalmas játszóterem is van nekik. Szuper hely!

Szobacserét kértünk, a kedves recepciós meg is találta az üres 204-es szobát, amely megfelelő méretű volt, az előző problémák nem merültek fel. Sajnos a törölközők és az ágyhuzatok frissek voltak, de inkább szürkések mindkét szobában. A szobaerkély ajtaja és az ablak is nagyon régi, ezért a hideg húzott befelé. Jó a szálloda koncepciója, de nagyon ráfér a tatarozás.

Na de kezdjük az elején: a napi leves( spárga szezon lévén) mi más lett volna mint spárga krémleves+sajtropogóssal ( mascerponéval krémesítve) után már kezdett derülni az ég viszont a főételek után már úgy éreztük, hogy ragyog a nap! mert az ételek minden egyes falatja után teljesen berobbant bennünk a nyár és egy eredeti olasz tettoriába étkeznénk. Sőőőt, jobb volt mint az 'eredeti'! Mind minőségükben, mind fűszerezettségükben 5*! A tulajdonos aki kiszolgált bennünket,Salai Ferenc illetve a ház asszonya (a séf),Salai Tündi közvetlensége és baráti hozzánk állása csak fokozta a 'jó helyen vagyunk! ' életérzést! Köszönjük! . . . és bár már teljesen tele voltunk, a házi tiramisut nem hagyhattuk ki! Bizony kár is lett volna, s ismét bebizonyosodott, hogy a desszert a szívbe megy nem a gyomorba :) , mert így lett Teli has, elégedett/boldog szív ( Pancia piena, cuore contento) ,mondás tökéletesen leírja azt a megnyugtató, teljes elégedettséget, amit egy fenséges, kiadós olasz ebéd vagy vacsora után érez az ember ill. éereztünk mi is!