Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Mivel a bal oldali mozgólépcsőn mentem fel, így az emeletnek ahhoz a végéhez érkeztem meg, ahol a Faloda működik. Ez is egy önkiszolgáló étterem, mint a többi, magyaros ételekkel a fókuszban. Szerintem a legutóbbi - 1-2 hónappal ezelőtt - látogatásunkhoz képest itt nem történt áremelkedés. Egy kicsit nehezen követhető, hogy az asztalok elé kitett táblán meg tudod nézni az árakat, de utána ha odamész a pulthoz, ahol az ételek vannak és ahol rendelni kell, akkor ott a pult feletti táblán már a normál ételárak vannak csak, a menüárak nincsenek. De ha a menüs tábláról konkrétan kiválasztod, amit szeretnél, akkor utána már egyértelmű a dolog. A napi menük választható levessel több árkategóriában vannak, 1990 Ft-tól (főzelék, húsmentes tészta) 2690 Ft-ig. Ár-érték arányban szerintem a 2090 Ft-os menük érik meg leginkább, ebben 12 féle főétel szerepel. A leves és a köret választható. Én vadas pulykát választottam rizzsel, valamint gulyáslevest, ami itt normál nagy adag, nem csak csészényi. Az ételminőség erősen menzás jellegű, tömegtermelés, semmi emlékezetes. Tipikus 3 pontos hely, de legalább olcsónak mondható.

Ebéd utáni sziesztázás helyett flexelés és kalapálás fúrás hangjai. . . Távozás napján 7:45-kor fúrás zaja ébresztett. . A csikkeket szétpöckölő melósok látványára már fel sem kaptam a fejem. . Ebben az árkategóriában ha tudtam volna a tatarozásról máshova mentünk volna. . Sajnálom, hogy a szép panorámát, kedves személyzet, a finom ételek és a jó wellness élményt sikerült beárnyékolni. . . - - Mindenképpen érdeklődjetek, hogy lesz e felújítás a foglalni kivánt időpontban. . . ! ! !

(A felújítás alatt akár egy csendes fütyörészéssel járó festésre is gondolhatnánk. . . )
Vésőkalapács zúgott teljes munkaidőben. A vele járó porra a szobában lévő tűzjelző is beindult. A személyzetnek eszébe sem jutott, hogy megnyugtasson bennünket hogy nincs tűz, ne pánikoljunk, vagy elnézést kérjen. Más téma: a bejárat melletti dohányzásra kijelölt hely komfortosabb lenne néhány székkel és asztallal. A dohányosok is emberek! A vacsoránál hiányoztak Patrik séf alkotásai, ízei. Ő volt az egyik oka annak, hogy néhány év kihagyás után ismét ezt a szállodát választottuk. Semmilyen " szánom-bánom", vagy "elnézést kérünk", vagy "mivel kompenzálhatnánk a kellemetlenségeket" nem hangzott el. Keserű szájízzel távoztunk az addig kedvenc hotelünkből.

Kiszolgáló személyzet alaposan érti és használja nyelvünket, egy Aloe Verás üdítőt is kértem, mindennek jó volt az íze, nem hibáztak és én sem hibáztam, 4830 forintot fizettem az ebédemért.

Mint kiderült, Raoul Wallenberg, svéd diplomata emlékművét találtuk meg, aki a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Most írok erről, mert hamarosan, április 16-án van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Ezt az emléknapot 2001 óta tartjuk Magyarországon, de a Wallenberg-emlékművet jóval korábban, 1987-ben avatták fel, igaz, hogy áprilisban. Ez sem volt azonban sima ügy, mint annak idején más sem: Nicolas Salgo, a magyar származású akkori budapesti amerikai nagykövet kérte fel Varga Imrét ennek a szobornak az elkészítésére, melyet aztán föl is állítottak az amerikai követség kertjében, vagyis a nagyközönségtől elzárt helyen. Köztérre, mai helyére, csak később, Kádár János svédországi látogatása előtt került, de avatása, a beszámolók szerint, igen alacsony protokollal, szinte titokban történt meg 1987. április 9-én. És hogy miért éppen itt? A Wallenberg Egyesület honlapján azt írják, hogy az emlékmű mindössze 50 méterre áll attól a helytől, ahol Wallenberg autóját, mellyel Debrecenbe indult, elhagyatva megtalálták. . .

Bum! Bum! (Babits Mihály: Egyfajta kultúra)

/az "ajánlásom" azoknak szól - Babits Mihály kitételein innen és túl -, akik bírják az efféle anti-kultúrát, "kultúráltságot"/

Ezúttal a Mon Crémi Cukrászdára esett a választás, ahol már párszor korábban is sütiztünk és kávéztunk, pozitív emlékek maradtak meg. Ezúttal sem okoztak számomra csalódást! Az nem volt világos, hogy van-e asztalszerviz, minden esetre a pultnál rendeltünk, mivel a sütemények, torták mutatós sorait itt lehetett szemre vételezni a választás előtt, ami egyáltalán nem volt könnyű. Bár a nyitáskor pár éve még elég drágának találtam őket, most már inkább középkategóriásnak mondanám budapesti viszonylatban (1250-1890 Ft közötti szeletárak). Széles választékban kínálnak igazán mutatós és finom édességeket, az újhullámos francia vonalat tudnám kiemelni, Monocake-ek, többféle Opera, macaron, de vannak hagyományos klasszikus süteményeik is. A választásom a mézes-karamellás körtetorta lett, ami nekem nagyon ízlett (1650 Ft), szerintem még ilyet korábban nem is kóstoltam. Kávé téren olasz Pascucci sötét pörkölésű, klasszikus feketét főznek, az eszpresszó 890 Ft-ba került, lehetett elvitelre is kérni, papírpohárban. A személyzet barátságos. A távozó vendégek után gondosan letörölték az asztalokat. A vendégek két helyen tudnak leülni, egyrészt a pult mögötti leüvegezett zártabb részben, másrészt a pult előtti nyitott, de körbekerített teraszrészen. Mi ezt választottuk ezúttal. Nincs kötelező szervizdíj!