Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A bejáratnál portás fogadott, aki közölte, hogy látogatási tilalom van a kórházban. Az egykori Esterházy kastély ugyanis, amely Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb klasszicista kastélyegyütese volt, jelenleg kórházként működik, így a belső terei nem látogathatóak, hacsak nem beteglátogatóba érkezünk. De a portás elmondta, ne bánjam, hogy nem jutok be, ugyanis a belső terek már teljesen elvesztették az eredeti funkcionalitásukat és régi díszeiket. Bár tudom, vannak, akiket untatnak a történeti leírások, de szerintem megérdemel ennyit ez a valóban nem mindennapi épület. A kastély építését gróf Esterházy János főispán kezdte el, 1778 és 1798 között Fellner Jakab tervei alapján épült, eredetileg késő barokk-rokokó stílusban, a fertődi kastély mintájára, így a hasonlóság egyáltalán nem a véletlen műve. 1810-ben, majd 1814-ben súlyos földrengések okoztak komoly károkat az épületben (a földrengés többek között a Szent Mihály templomot is sújtotta). Az újjáépítés során Charles Moreau francia építész tervei alapján klasszicista stílusban építették át. Fénykorában nem kevesebb, mint 365 - az év napjaira utalva - helyiségből állt a kastély, többek között színházterem, könyvtár, képtár, vadászterem és kápolna is helyet kapott benne. Az egykori lovarda és istálló melléképületében ma a kórházi konyha működik. Az államosítást követően 1954 óta egészségügyi intézményként funkcionál, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fizioterápiás és rehabilitációs intézetének ad otthont. De visszatérve a portásunkra, nagyon elszontyolódtam, hogy végre eljutottam ide, de mégsem lehet bemenni, de aztán jött a mentő ötlet, hogy a parkba bizony be lehet menni, de nem a kórházi hivatalos bejáraton, a porta felől, hanem oldalról. Itt a lakóházak mögött egy kis kertkapun át már be is jutottam a parkba, ami monumentális! Egy 77 hektáros egykori angolkertben járunk! A parkban közel 400 fafajta található, sok ritkasággal, köztük famatuzsálemek, a 200 éves platánfa és a 150 éves mamutfenyők. Érdekes építmények, látnivalók még a parkban a grotta, a Szentháromság-emlékmű és a napóra. A kert miatt számomra ez egy 5 pontos élmény volt. Mivel a park a kastély épülete mögött húzódik, így a parkoló felől mindebből semmi sem látszik.

A leglátogatottabb környékeken, mint a Belváros és a Budai Várnegyed, így aztán az etető helyek zöme a nagyszámú külföldi kiszolgálására specializálódik, nem a kevés honpolgárra. Mi viszont nem akarunk fővárosi, drága étteremben olyasmit enni, amit otthon is főzünk, esetenként talán még jobban is. . . gulyáslevest, halászlét, csirkepaprikást, sült kacsacombot, túrós csuszát és hasonlókat. Mindezt annak bevezetéséül szántam, hogyan jutottunk várbeli programunk után az oda közeli, mégis a várfalon kívüli Riso olasz étterembe, amelynek a kínálata is vonzó volt számunkra. Ezt dobta a Google Maps, és mi elfogadtuk. Kifáradva, kiéhezve értünk a helyhez, amely maga a szép zöld oázis, elegáns éttermi körítéssel. Volt több üres asztal is a teraszon, de mivel csak ketten voltunk a párommal, érthetően nem ülhettünk négyszemélyes asztalhoz, azokhoz később valóban jöttek előre bejelentkezett vendégek. Rendben van ez így, csak az nincs rendben, hogy a kétszemélyes asztalnál a padlóra kellett tennem a ridikülömet, mert nem volt máshová, és ha kellett belőle valami, akkor onnan kellett előbányászni. Viszont gyorsan megkaptuk a kellemesen hűtött Paulaner sört, és hamar felvették az ételrendelést is. A párom rajong a levesekért, ezért kért egy gyöngytyúklevest. Magas a mércénk ennél az ételnél, mert mióta nem jutunk fácánhoz, mi is főzzük, és bátran állítom, nagyon jól. Majdhogynem megütötte volna az étterem levese is ezt a szintet, csakhogy langyos volt! Egy húsleves ne legyen langyos, még ha egyébként nyári melegben rendeli is a vendég! A főételeknél folytatódott ez a probléma, de legalább csak részlegesen: Amit én ettem, a kellemesen csípős, fűszeres, ezért grillezett ördög csirkemellnek nevezett étel sült édesburgonyával és házi körtekompóttal, tökéletes hőfokon érkezett, és finom is volt/5690 Ft. Nem így a párom étele. A borskéregben sült szűzérmék vargányás-parajos papfojtó tésztával tejszínes mascarpone szószban megint csak langyos volt, nem meleg/6590 Ft. A tésztaköret ezzel együtt finom, de a szűzérme nagyon nem érte el a várt színvonalat. Sajnálom, hogy ezt nem fotóztam le, de a párom már olyan éhes volt, hogy azonnal nekilátott. Viszont erre nyugodtan mondhatom, hogy mi otthon, amatőrként jobbat csinálunk. Mindezért a 13 százalékos szervizdíjjal együtt fizettünk 21 854 forintot, ami nem sok, de az ár-érték arány mégsem jó! A korrekt, ámbár teljességgel személytelen, gépies kiszolgálásért pedig eszünkbe sem jutott borravalót adni.

Lehetséges,hogy nagyon rossz szakács van ebben az étteremben. Senkinek nem fogom ajánlani ezt a helyet.

Ez már a múlt évben is gond volt. Konkrétan sz. . . rt sem hűt. A szomszédos szálloda gépészete olyan hangos hogy csak zárt ajtók mellett lehet aludni. A sörkertben és az étteremben a sört pontosan egy ujjnyival töltik a pohármérce alá, gondolom ez is központi beállítás a dolgozóknál. A fürdő részleg eléggé viseltes, látszik rajta a több évtized nyoma. Hiányos medence burkolat, össze-vissza pótolt járólapok stb. Konyhája közepesnek mondható, nem túl gyerekbarát. A reggelik siváran egyhangúak, minimális változtatásokkal. A személyzet igyekszik kedves lenni a vendégekkel. Ár-érték arányban megfelelő, átlagos középkategória.

Mi 10-es skálán 10-esre értékeltük a panziót a férjemmel. Van egy elég nagy terasz is, ahol lehet kávét, üdítőt, ezt az fogyasztani, akár reggelizni is lehet. Az országnak ezen a részén az emberek kedvesek, barátságosak, Mórahalom is szép, az ételeék és mondhatni olcsók. Ismerőseimnek ajánlottam. Időnként vissza fogunk járni.

Nemcsak a galéria, de a programok is ingyenesek, az önkormányzat támogatásával. A kortárs kiállítások 1-2 havonta váltakoznak. Ottjártunkkor Hőnich Csongor és Győri Mátyás Sosem látott arcok című időszaki kiállítása volt látható. Izgalmas kontrasztként, festmények és fotók izgalmas találkozása. Szerintem jó dolog ez, hogy a fiatal művészek megmutathatják magukat, és a szülőknek, barátoknak is egy jó program ez, hogy megnézhetik az ő alkotásaikat.

Így bár ez a templom nem volt része a programnak és az eredeti útvonalunknak, ha már így adódott, nem hagytuk ki ennek megtekintését sem. Egyébként azért voltak nyitva, mert egy esküvőre készülődtek. Az erzsébetvárosi épületről azt kell tudni, hogy ez volt Magyarországon az első baptista imaház és templom. Meyer Henrik, a Brit és Külföldi Bibliatársulat munkatársa 1873-ban érkezett Budára, aki a kis közösség működését az 1880-as években helyezte át Erzsébetvárosba. A Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán álló templom alapkövét 1884 őszén rakták le, az ünnepélyes felavatás 1887-ben történt meg. Az épületet Bachl Ferenc tervezte és építette, historizáló (eklektikus) stílusban, ezen belül a neoreneszánsz és a neoromán elemek keveredése is megfigyelhető. A belső térre a protestáns puritánság jellemző, klasszikus karzatos szerkezetű, a bemerítő medence a nagy imaterem központi részén, a szószék és az úrasztala mögötti pódium alatt helyezkedik el, a padlószintbe süllyesztve. A baptista egyház csak a rendszerváltást követően, 1994-ben kapta vissza az épületét. Utána több felújítás, renoválás történt, ezért kívül-belül újszerű az állapota. Nemcsak templom, hanem ifjúsági és közösségi tér funkciót is betölt, sőt, diákotthon is helyet kapott. Érdekes volt, hogy a főbejárat előtti lépcsőfokokra egy zsoltár részletét írták fel. A folyosó falán az egyház főbb eseményeinek idővonalát láthatjuk. A templom mérete a jelenlegi viszonyokhoz képest mondhatni, túlméretezett, hiszen 600 fő befogadására képes, míg a gyülekezet taglétszáma csak kb. 100 fő.