Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Benti étkezésre nincs lehetőség, de nem is ajánlanám, mert elég tömény étel- és olajszag, valamint fülledt meleg volt. Vagy elvitelre érdemes ételt vásárolni itt, vagy pedig jó időben ki lehet ülni a bejárat előtti két kis asztalkánál. Ahogy észrevettem, főleg a helyi és a környéken túrázó, kiránduló fiatalok körében népszerű az étkezőhely. Az aprócska beltérben a falon táblára írva olvashatóak az ételek. Árban egyáltalán nem találtuk olcsónak, budapesti viszonylatban is középkategóriásnak mondanám. Két fő alapétel a kézműves burger, illetve a hotdog, ezekből többféle is elérhető. Az ételeket frissen készítik. A legolcsóbb burger 3990 Ft, amibe 160 grammos marhahús pogácsa, saláta, paradicsom, került. A legdrágább "extra" 5990 Ft, ez XXL méretű, 320 gramm hússal, pluszban bacon, tükörtojás, hagyma. Az alap classic hotdog 1590 Ft, a legdrágább 3490 Ft, kézműves kolbásszal, illetve szarvaskolbásszal. Köretként csak hasábburgonya volt (mirelit), édesburgonya nem. Meg persze saláta. A kis adag hasáb 1590 Ft-ért szerintem így összességében elég húzós. Volt még pár féle wrap, illetve ún. fitt pipi sali (3990 Ft), fűszeres csirkemellel. Összességében 3,5 pontra taksálom a helyet, de a puritán körülmények és a szerintem túlzott árak miatt ezúttal lefelé kerekítettem. De ettől még ajánlottra teszem.

30-13. 30 között. Vasárnap svédasztalos ebédet kínálnak 12-14 óra között. A reggeli a szállóvendégek számára csak akkor svédasztalos, ha sok vendég van, egyébként á la carte. Így jártam, a lehetőségek közül a főtt virslit választottam, amihez ketchup, mustár érkezett bőséges mennyiségben, valamint kifejezetten jó kenyér. Cappy kis üveges narancslé, valamint kávé (középszerű, átlagos). Ebédidőben kedvező árú menüt kínálnak (leves + főétel 2400 Ft), örvendetes, hogy nemcsak hétköznap, de hétvégén is. Talán emiatt szombaton ebédidőben szinte telt hát volt. Plusz pont, hogy az asztalokra volt kihelyezve kancsóban víz, grátisz. Az italkínálat szolid, kommersz. Kétféle sört csapolnak, Soproni Ászok és Soproni meggyes. Lehetőség volt arra, és ajánlott is biztosra menni, hogy előző nap le lehetett foglalni az ebédet másnapra, így biztosak lehettünk benne, hogy félreteszik, nem fog elfogyni. A levest nem tányérban, hanem nagy tálban hozták, amiből többször is lehetett meríteni. Ez egy korrekt frankfurti leves volt, nekem az egyik kedvencem. Második fogásként 3 féléből lehetett választani, mákos guba vaníliaöntettel, székelykáposzta és paprikás krumpli, és a másodikat választottam. Az eléggé átlagos, menzás jellegű volt. A kenyér minősége is romlott, már nem ugyanolyat hoztak, mint amit aznap reggel kaptunk. A menüt gyorsan tálalták fel, alig kellett rá várni. SZÉP kártyával is lehet fizetni, nincs kötelező szervizdíj. Összességében 4 pontra értékelem az éttermet, ajánlom.

Az alsó szinten az étterem működik, míg a szobák az emeleten kaptak helyet. Lift nincs, nem akadálymentesített az épület. Az épület körül szép zöld parkos részt alakítottak ki, hátul kis játszótérrel a gyerekek számára. A szállást a booking-on választottam, árban elég kedvező volt, amelyben ráadásul reggeli is benne foglaltatott. A szobát hamarabb el lehetett foglalni. Mivel kevés vendég volt, így a svédasztal helyett á la carte reggelit tudtak adni. Lehetett SZÉP kártyával fizetni. A szoba egyszerű, praktikus, két külön ággyal. A tévé kis képernyős, mindössze 10 csatorna jött rajta, de mivel otthon úgysem szoktam tévézni, még ezek között is találtam újdonságot. A fürdőszoba zuhanyzós, felújított, szép megjelenésű, tiszta. Volt egy kis hűtő a szobában, illetve vízforraló Nescaféval. A recepciós hölgy elmondta, hogy még nem kapcsolták be a fűtést, így a klímával lehetett fűteni. Csak 1 db nagy törölközőt adtak, kis kéztörlőt nem, az praktikus lett volna, de 1 éjszakára nem volt releváns. A szoba ablaka sajnos a "semmire" nézett, nem az utca vagy a kert felé. Összességében 4 pontra értékelem.

. . . . -Két ágyas szobát foglaltunk. Nem tudom, hogy franciaágyas lehetőség lehetett-e volna (nekünk ilyen lehetőség nem volt), de így össze kellett tolni a 2 ágyat. Ami tetszett: gyönyörű a hotel, a festmények. Csodás a kilátás. Jók voltak az ételek, a kávé. A személyzet kedves volt.

Mert annyira jellemző a művész akkoriban közterületekre került alkotásaira. És igen, a talapzaton lévő tábla igazolt bennünket: A szobrász 1972-ben készült művét őrzi a tipikusan alföldi, kisvárosi tér a templom mögött. Bevezetésül ennyi elég is lenne, de utánaolvasva az emlékmű történetének, kirajzolódott egy igencsak különös szobor-múlt. Nem ez volt ugyanis itt az első plasztika, amely Dózsa Györgynek állított emléket. Az 1957-ben felavatott, ugyancsak Somogyi József által megformált egyalakos, korábbi Dózsa-szobrot ugyanis lebontották. Nem politikailag, nem ideológiailag volt vele probléma, hanem a város Dózsa György születésének 500. évfordulójára valami jelentősebb, impozánsabb, nem is szobrot, emlékművet kívánt állítani a parasztvezérnek. Hozzátéve, hogy Dózsa születésének pontos éve nem is ismert, valamikor 1470 körül jött a világra. A kádári kultúrpolitika viszont úgy döntött, hogy 1972-ben lesz az emlékév. A szerényebb, bár az sem jellegtelen, de az adott helyen nem igazán jól érvényesülő eredeti szobor ekkor elkerült Kiskunfélegyházára. Ha arra járunk, majd ott megnézzük. De miért volt ilyen fontos Cegléden Dózsa méltó megjelenítése? Több évszázados, de történészek által nem igazolt, legenda szerint Dózsa György Cegléden mondott el egy híres beszédet. Az viszont valós, hogy innen származott egyik nagy segítője, alvezére, a helyi plébános Mészáros Lőrinc, Lőrinc pap. Ezek miatt a városban Dózsának nagy kultusza alakult ki. Több mint fél évszázada áll tehát Cegléd főterén a kétalakos Dózsa-emlékmű, a helyiek számára már nyilván megszokottan. Nekünk viszont újdonságként. Két rusztikusan megformált, kemény férfiember, két parasztember áll egymás mellett. Kettejük közül a vezért a fejére helyezett korona azonosítja, bár ennek történelmileg semmilyen indokoltsága nincsen. A művész elmondása szerint ezzel egyfajta parasztkirály alaknak mutatja az 1514. évi felkelés fővezérét. A kiegyenesített kaszák könnyen értelmezhetőek, hiszen ezek voltak a szegény, paraszti lázadók fegyverei. De hogy miért van a társalak kezében két kasza is? Talán, hogy illusztrálja, tömegek követték a vezért, és a harc a tömegekért folyt. Dózsa alakjához viszont hátulról illeszkedik egy kasza, ami tartalmilag értelmezhetetlen. Én inkább formai okot gondolok e megoldás indokaként, hiszen a kaszák jól összefogják, szigorúbbá teszik az emlékmű látványát és mondandóját.