A hagyomány szerint az óbudai zsinagóga építésze tervezte ezt is, ezért, hogy a két épület sok vonásában hasonló. Az abonyi zsidóság a holokauszt áldozatává vált, a zsinagóga hosszú évekig elhagyottan állt, állapota egyre romlott. Ennek az épületnek nem volt olyan szerencséje, mint például a közeli Szolnok zsinagógájának, amelyet a vészkorszak utáni elárvultságából kimentett a város, és szépen felújítva kulturális rendezvények helyszíne lett. Hiába, hogy már az 1950-es években műemlékké minősítették, Abonyban magtár és terménybolt működött a zsinagógában, de már annak is vége, a bolt rozsdás tábláját is rég leszerelték. A rendszerváltás után az épület újra gazdátlanná vált, állapotának romlása felgyorsult, bár 2011 és 2012 között legalább a tetőszerkezet állagmegóvási munkáit elvégezték. Abony viszont arról ismert ezen a vidéken, hogy a település erejétől, pénzügyi lehetőségeitől függően szép sorban teszik rendbe, újítják fel gazdagon meglévő építészeti értékeiket. A tulajdonos Abonyi Zsinagóga Alapítvány nyilvánvalóan nem bírt a feladattal, ezért nemrégiben átadta az épület vagyonkezelői jogát az önkormányzatnak, amely pályázati forrásokból modern közösségi és kulturális térként szeretné felújítani a most igen rossz állapotú épületet. Ehhez a hatalmas munkához szoros együttműködést alakítottak ki a Mazsihiszszel, valamint műemlékvédelmi szakértőkkel, azért is, hogy a rekonstrukció a zsinagógaépület klasszicista műtörténeti és szakrális múltját tiszteletben tartva történhessen meg. Ez még csak terv, de hogy ez a különös hangulatú hely miként lehet befogadója a kulturális rendezvényeknek, arra ezen a hétvégén már példát szolgáltat Borgula András vezetésével a fővárosi Gólem Színház és a helyi önkormányzat által megszervezett kulturális és gasztrofesztivál a szomszédos Ungár-kúria és a zsinagóga kertjében.
