De azt az egész ipari maradványt mostanában lebontották, pedig még egy amerikai jellegű keresztény szekta is fészkelt ott, szóval most már csak sitthalmok őrzik az emléket. Csang úr meg kiköltözött párszáz méterre a Fehérvári útra. Ő a sokadik semmilyen kínai étterem ezen a hosszú úton, hát benéztem, hogy mit hozott a változás? Semmi újat. Szinte napok alatt sikerült leamortizálni a frissen rendbehozott, felújított helyiséget az átlagkínai szintre, nők szolgálnak ki, az üzlet működik, a kaja szépen fogy a tárlókból, én tésztát kértem kétféle, megosztott másodikkal, kissé csípős és kissé édesebb is volt benne, olcsón adják, se jobb, se rosszabb az átlagnál, az egyik hátsó asztalnál kínai kisgyerek ül, ahogy sok-sok más kínai étteremben is, neki ez a gyerekkora, hogy egy gyorsétterem egyik asztalánál várja az idő múlását, az előtér italraktár, ahogy más ilyen helyen is, és jóétvágyat, egészségemre, itt is voltam, megyek tovább.
