Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Ez kissé váratlan formában, de 2025-ben meg is történt, amikor is a Costes-csoport (Gerendai K. tulajdonos) kötelékében nyitottak meg újra. Az alapvetések maradtak, rövid, mindössze egy lapos gépelt étlap fotók nélkül, a régi időket idéző ételek, piros-fehér kockás terítő az egyforma szögletes asztalokon. Fizetés a bejárat előtti pultnál távozáskor. A falon a régi híres vendégek fotói sorakoznak. Az asztalok nagyon sűrűn vannak elhelyezve, emiatt zsúfolt hatást kelt, összeérnek az asztaltársaságok. 3-4 főnek a kis asztal határozottan kényelmetlen. A kiszolgálás egykedvű, funkcionális, a konyha sebessége gyorsnak mondható. Az étteremhét keretében jártunk náluk, 6900 Ft-ért lehetett 3 fogást választani, de csak egy rövidített étlapról, de így is az egyik főétel, a sólet feláras volt. A húsleves maceszgombócban legendás nyitófogás, a gombóc korrekt, a zöldségek ressek maradtak, a lé nekem meglehetősen Vegetás hatású, semleges, nem átütő. A főételek közül nyúl vadasan zsemlegombóccal érkezett. Itt és most leszögezem, alapvetően a jövőben sem kívánok nyulat enni, ez kb. 30 évente történik meg velem életemben, szóval egyszer még előfordulhat életemben, ha jól jön ki a lépés, esetleg. Az adag 4 nyúlcomb, hiszen 4 lába van a nyúlnak. A csirkéhez képest sokkal kevesebb rajta a hús, szóval nem egy kiadós étek szerintem. A mártás finom, sima, krémes állagú. A hús jól készült, átfőtt, de nehezen fogyasztható kulturált módon, evőeszközökkel. A desszert aranygaluska borhabbal korrekt, a tészta könnyű, a hab, vagyis inkább sodó mennyisége kevés volt a tésztához képest. Cukormentes meggyszörpöt ittam mellé (660 Ft+ 10% kötelező szervizdíj). Annyit még érdemes tudni a Kádár étkezdéről, hogy vasárnap zárva tartanak, a többi napon viszont csak 11-17 óra között működnek, azaz vacsora helyszínként nem jön szóba. Össz-élmény 4 pont, de mindenképpen érdemes ide eljönni szerintem kipróbálni vagy nosztalgiázni. Van szóda!