Az idő kellemesen meleg, a töltés száraz, nádas vígan lengedez. Neki vágok a cca. 2,5 km távnak. Horgászok páran áztatják a kukacot, halak valahol máshol virgonckodnak. Balról a tóból semmi nem látszik a magas vízi növények miatt, jobbról a kiszáradt, megrepedezett föld. Meleget adó egyre magasabban az égen, evvel arányosan nő a hőség, csorog a verejték, kell a folyadék utánpótlás. Jobb kanyar, bal kanyar, jobb kanyar és nem túl messze feltűnik a Begécsi víztározó, és a madárles, melynek oszlopán fellelhető az AKPH_35_B jelű, jó állapotú, szép lenyomatot adó kéktúra bélyegző. Biciklis falatozik, én fel a madárlesre. Némi tisztasági karbantartás ráférne az építményre, a madárürülék elég vastag, kellemetlen látvány. Kitekintvén, tikkadt birkanyáj legelésszik a tar kopár földön, ők tudják mit esznek, A táj elbűvölő, egy keskeny nyíltadékon a halastóra is ráláthatunk - Magyarország második legnagyobb halastó rendszere - végtelen pusztaság, némi zölddel, tűző napsütéssel. Leballagok, falatozom, iszom, s a jól ismert úton elindulok Zsadány községháza felé, vissza a gáton, majd balra letérve, irány az országút az apostolok lovával, cca. 6-7 km. Kellemetes túra, nádasból csapatosan, a hátad mögött felszállók a szívbajt hozzák az ember fiára. Horgászok kukaca még mindig ázik, a kukachoz tartozók, jól bírják a hőséget.