Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Talán az volt a legjobb periódusuk, amikor melegkonyhával is rendelkeztek. A Covid válság őket is elérte, egy ideig zárva volt, majd egy felújítást követően már Billy's Pub néven nyitottak meg ismét. A Billy's egy belvárosi kocsma-hálózatnak mondható, hiszen vannak még egységeik a Nagykörúton több helyen. Magukat ír sörözőként kategorizálják, ezt alátámasztandó Guinness és Kilkenny söröket is csapolnak (2290 Ft/5 dl korsó). Ezeken kívül további ismertebb sörök is vannak a csapon: Dreher hidegkomlós, Pilsner Urquell, HB Weissbier, Peroni, valamint Floris Kriek meggyes, Bitburger, valamint a hely házi söre a Billy's Beer, amely a legolcsóbb csapolt sörük, a korsó 790 Ft. A söröket literes korsóval is kérhetik a nagyivók. A beltér 2 szintes, a galériaszinten további asztalok kaptak helyet, valamint a mosdó is, amelyet felújítottak a korábbi látogatásunkhoz képest. Gusto és Zimek pálinkákat tartanak, a 4 centesek ára 2290-3990 Ft, ez utóbbi a Zimek Édes Hármas vegyes különlegessége, cigánymeggy, feketeribizli, málna gyümölcsökből. A kávé nem a hely erőssége, a Cappuccino 890 Ft, ez ma Budapesten kedvező árnak számít. A kötelező szervizdíj +11%. A koktélok ára is elég jutányos (1790 Ft-tól kezdve), a két oldalas koktéllap színes fotókkal kelti fel az érdeklődésünket. Két hölgy adta a szeméyzetet, nem keltették elkötelezett benyomást, de velem a fiatalabb normális volt. Össz-benyomásom 3,5 pont, de ezúttal felfelé kerekítettem. Konyha, melegételek nincsenek.

emeletinek (218). Kilátás a szemetes belső udvarra. Szerdán este a jókai bablaves és a vargabélesen kívűl minden más ízetlen volt. A reggeli viszont kiváló volt mindkét nap. Csütörtök este még gyengébb volt a vacsora. Rendben, hogy a szállásvadászon keresztűl foglaltunk, de a100. 00. -Ft, amit fizettünk nem kevés pénz egy nyugdíjas házapárnak.

A szállodával együtt, közös tulajdonosok által működtetett szomszédos Villa Bagatelle-ben lévő bisztró értékelésénél levontam két pontot az adható maximumból, amit, ha lehetne, hozzáadnék itt most a Gardenhouse pontjaihoz. Nehéz megfogalmazni, miben ragadható meg az a különlegesség, amely annyira elvarázsolt bennünket. Könnyed, modern elegancia, minden részletre kiterjedő figyelemmel kialakított szobák és közösségi terek, gondos, de nem tolakodó kiszolgálás. Néhány példa talán közelebb hozza az érzést, ahogyan ez a hely hat a vendégre, és amiért jogos, hogy tulajdonosai gyakran home hotelnek nevezik a házat: Ültem az étkező üvegfalánál az olvasósarokban, meleg takarókkal bekuckózva, és néztem a hirtelen visszatért télben a kinti hóesést. Kell ennél idillibb helyzet? Majd visszatérve a szobánkba, nézegettem a falon lévő két kortárs festményt, és rájöttem, hogy bármennyire modernek is, talán sivár is, amit ábrázolnak, de művészi színvonaluk okán mégis rendkívül megnyugtatóak. Aztán jött a reggel, és én kifejezetten szeretem a reggelizést, különösen, ha nem nekem kell megcsinálnom az ennivalót. Itt készen elénk tették, amit a szomszédos bisztró, a környéken népszerű reggeliző hely gazdag kínálatából választottunk. Hozzá a saját Brót Pékség finom kenyereit, péksüteményeit. És így jóllakva, elégedetten a sorsunkkal búcsúztunk el a Paletta nevű szobánktól és a helytől, ahol nagyon jó volt vendégnek lenni.

Így aztán betoppantam, aggyonisteneztem, fogaggyisteneztek, és máris a forralt borra tereltem a szót. Rajtam kívül alig volt valaki, két jámbor karbantartóféle proletár ténfergett valami szerszámokkal meg poharakkal, a lány a pultban rendben volt, szívesen szolgált ki, mondta, persze, menjek nyugodtan le és fel, nézelődjek, fényképezzek. . . Egyébként 1200 forint volt a 3 deciliter forralt bor. Amúgy meg ígéretes sörök is vannak, Rizmajer, Litovel, Pilsner. . . aki itt nem talál magának, ne is igyék. Szóval ez egy szimpatikusabb ivó.

A Városligetben lévő pavilon, nagyjából az Állatkerttel szemben, nemcsak egy hagyományos pizzéria, ugyanis itt egy helyen összpontosulnak a nagy közönség kedvencek, így találhatunk itt pizzát, kézműves hamburgert, söröket és egyúttal kávézót is. Nyáron biztosan hangulatosabb a Ligetben a zöld környezetben chillezni, de most tél volt, s már az is pozitívum, hogy ilyenkor egyáltalán nyitva tartanak. A teraszt körbefedték nejlonnal, itt szokta a DJ a zenei aláfestést adni. Modern, vibráló, fiatalos zene szólt, a kelleténél hangosabban. A benti rész elég keskeny, hosszúkás, itt kellemes meleg volt a hűvös terasz után. A vendégek mind itt ültek, zajlott a decemberi céges karácsonyi vacsorák időszaka, ide is jött 2 kisebb társaság. A névről nem tudom nem megemlíteni, hogy a "Lizsé" névtől viszketek, tudom, ez nem egy mai névdeformáció, de nekem sosem tetszett. A személyzetből a férfi pincér udvarias, kedves volt, de a többiek annyira nem. Meg kell jegyeznem, hogy sokszor inkább egymással beszélgettek, és nem figyeltek a vendégekre. Az egyik társaságból emiatt inkább odamentek a pulthoz rendelni, mert az asztalnál hiába vártak a pincérekre. A rövid étlapon vannak klasszikus és speciális pizzák, a legolcsóbb a Marinara volt 3350 Ft-ért, míg a legdrágább a Burrata & Coppa (sajt+sonka) 6750 Ft-ért. Nekem ezúttal nem volt annyira kedvem a pizzához, ezért megörültem, hogy volt más is az étlapon, így az előételek közül az Antipasti tálat választottam (4250 Ft). Frucsálltam, hogy kenyeret nem tartanak, nem is volt része az ételnek, de sima Focacciat ajánlottak mellé (990 Ft), amely a valóságban egy kerek egész pizzatészta volt feltét nélkül, túlégetve. Meglepően nagy adag érkezett deszkán, sok finomsággal. A tál központi eleme a D. O. P. kemencés burrata, amely mellé került olívabogyó, Pármai sonka, coppa sonka, spianata szalámi, bivalymozzarella, többféle szeletelt és kockázott sajt, pl. Provolone. A Lipton Ice Tea 800 Ft, barackosat kértem (+50 Ft göngyöleg). Meglepődtem, mert itt nem volt kötelező szervizdíj. A pultban láttam néhány desszertet, szemre a MOM Parkból ismert Angelo Cukrászda sütijeire ismertem rá, Sacher, csokitorta, de volt almás pite és sajttorta is. Ekkor a kapacitásaim már végesek lettek, a tálnak és a pizzakenyérnek is egy részét elcsomagoltattam. Nem rossz hely a városliget Digó, 4 pontot megérdemelnek.

Velünk is így történt, amikor megszálltunk a szomszédos, ezzel a házzal közösen működtetett, tulajdonosaik által is összetartozó, boutique hotelben. Vasárnap déltájt tértünk be az első emeleten lévő Bistroba ebédelni. Finoman elegáns, de nem feszélyező, sokkal inkább melegen barátságos a környezet, bisztró, amelybe sokat átörökítettek egy családi ebédlő hangulatából. Szívesen nézelődtünk, míg vártuk az ételünket, csak a szemünk mindig, egy idő után már mintegy kényszeresen ráakadt a szörnyűséges csillárra. Felejthetetlen, hogy úgy mondjam. . . Mi a párommal sörivók vagyunk, de kicsit válogatósak ebben. Ezért hát nem vettük örömmel, hogy csak és kizárólag az igencsak kommersz Heineken sört tartják, és a kis üvegest 1290 forintért adják. Morgolódásunkra azt mondta a kedves kiszolgálónő, hogy itt nem igazán fogyasztanak sört a vendégek. Körbenéztünk, és valóban, az asztalok többségén gyümölcsös limonádés poharakat látunk a vendégek előtt. Csak hát a jó minőségű sörök kibírnak néhány hónapot üvegben, nem lenne talán nagy kockázat berendelni egy kartonnal. Ha esetleg a sört póriasnak tartják, egy jobb márkával talán más lenne a megítélésük. Sebaj, majd az ételekkel vigasztalódunk. Nos, ez sem sikerült teljességgel. Kértünk egy normál, értsd, nem kis csészényi, adag szarvasragulevest, hogy mindketten megkóstolhassuk. Nem egészen ilyennek gondoljuk a szarvasragulevest. Ez ugyanis krémlevesnek beillő sűrűségű volt, és a belefőzött túl sok zöldség miatt kellemetlenül édes. A főételekkel csak az volt a problémánk, hogy jellegtelenek, most, pár nap múlva már nem is emlékszünk, mit ettünk. Amire viszont határozottan emlékszünk, ahogyan a fiatal pincérek kedvesen, gyorsan és szakszerűen kiszolgáltak bennünket. Ennek ellenére is határesetnek, bár inkább magasnak érzem a kötelező 15 százalékos szervízdíjat. A bruttó 25 ezer forintos számlából ez több mint 3000 forintot tett ki. Összességében nem ért ennyit ez az ebéd!