ZigZag adatlapja

A kis figura egy targoncával igyekszik egy hatalmas márványtömböt odébb tolni. Ahogy már megszokhattunk, az alkotásnak most is van háttere, mögöttes tartalma, közéleti aktualitása, ugyanis ismét felvetődött, hogy ezt a megosztó szárnyas-oszlopos szobrot inkább le kellene bontani. Minden esetre a mi kis Targoncásunk megtette az első lépést, rajta nem fog múlni a bontás, ha sor kerülne rá. A tényszerűség kedvéért leírom, hogy én július 26-án jártam itt, akkor fotóztam. Utána elmentünk nyaralni, így csak most van időm megírni az értékelést. Az egyik facebook csoportban azt olvastam, hogy ezt a szobrot sajnos ellopták, nem tudom, hogy így van-e, de el fogok menni arra, most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez igaz-e. Nagyon sajnálatos lenne, ha így történt valóban. Bízom benne, hogy egyrészt a művész fogja pótolni a szobrot, a tolvajt pedig mielőbb kapják el (nem egyedi eset ez a lopás, az elmúlt hetekben több kis szobrot is erőszakos módszerekkel eltávolítottak).

Ezért én most már ahhoz a taktikához fordultam, hogy amint megneszelem egy újabb szobor felbukkanását, igyekszem minél hamarabb megnézni, nehogy esetleg az is eltűnjön. Így a nyaralás előtt még sikerült elcsípnem az azóta ellopott meditáló Nyuszit a Margitszigeten és a Targoncást a Szabadság téren. A Kérem a következőt! egykori rendkívül népszerű magyar rajzfilmsorozat főszereplőjére azonban már csak a nyaralás után nyílt lehetőségem, szerencsére még nem kapott szárnyra. A XIV. kerületben a Bethesda Gyermekkórház kis betegeinek csalhat egy kis örömet a két újabb kis figura felbukkanása, nem máshol, mint a kórház kerítésénél találjuk meg őket. A pontos helyszín a Bethesda utca és a Hermina őt sarka, az utcanévtáblánál. Dr. Bubó a kerítés tetején kémlel a zöld kereszt előtt, míg a gyógyult és most már emiatt vidám nyuszi lejjebb, a kerítés kőpadkáján ül. Egy facebook csoportban azt olvastam, hogy az éppen felszálló léghajót nézik, ottjártamkor éppen nem szállt fel a léghajó, így ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, minden esetre a Városliget felé nézegetnek. Bízom benne, hogy itt a kórházban talán jobban tudják figyelni, őrizni a kis alkotásokat, nyilván be is van kamerázva a környék, és így sokáig itt maradnak mindannyiunk örömére.

Most a napokban lettem figyelmes egy értékelésre, na akkor ez itt mégiscsak "valami". 3 alakzatból épül fel az alkotás, amely egy bizonyos szögből nézve valóban lehet akár oroszlán is, de azért elég nagy képzelőerő kell hozzá. 1996-ban készült, Farkas Ádám alkotása. Hogy miért pont Az erő nyomai lett a címe, elképzelésem sincs. Talán annyi érdekességet tudnék még említeni, hogy a mészkő formáknak a felülete célzottan érdes, barázdált. Nem tartom egy különösképpen jól sikerült szobornak, számomra inkább a fura kategóriába sorolható.

Ugyanezen a néven működtet a cég további két hasonló zsánerű kifőzdét a XIII. kerület újlipótvárosi részét, egyrészt a Jászai Mari téren, másrészt a Váci úton az ALDI üzlet mellett. Jellegéből adódóan hétköznap ebédidőben tartanak nyitva. Minden nap kínálnak többféle napi menüt, az aktuális kínálat a bejárat melletti táblán olvasható. Ottjártamkor valójában egyik menü sem hozott igazán lázba, de már elég éhes voltam ahhoz, hogy ne kezdjek el válogatni vagy újabb helyet keresni, bizonyára hosszabb várakozási idővel. Itt ugyanis az ételek már elkészítve a pult tárolóiban sorakoztak, csak a tányérra tételt kellett kivárni. A beltér némiképp tartalmaz magyaros népies dekorációt, illetve piros-fehér kockás az abrosz. Ez adja a népi, rusztikus jelleget. Az ételek azonban menzás, szó szerint kifőzde jellegű fogások voltak, gasztronómiai szempontból semmi emlékezetes. A 3 féle 2 fogásos menü, 2390/2690/2890 Ft-ért kapható. Az én választásom a Jókai bableves és grízes tészta lett. A szelet kenyér árát tartalmazta a menü. Mindkettő fogás nagy adag, a leves sem csészényi, papírtányérban kapod, de legalább itt "rendes" fém evőeszközök vannak. Desszertként mákos guba és Nutellás, illetve lekváros palacsinta volt. A menü mellett kínálnak még egyéb főételeket körettel, példaképpen Hawaii csirkemell, cigánypecsenye, rántott sajt 2890-2990 Ft/fogás körettel együtt. Összességében 3 pontra taksálom a helyet. Van egy kis kinti teraszuk, de egyáltalán nem árnyékos.

A bejáratnál portás fogadott, aki közölte, hogy látogatási tilalom van a kórházban. Az egykori Esterházy kastély ugyanis, amely Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb klasszicista kastélyegyütese volt, jelenleg kórházként működik, így a belső terei nem látogathatóak, hacsak nem beteglátogatóba érkezünk. De a portás elmondta, ne bánjam, hogy nem jutok be, ugyanis a belső terek már teljesen elvesztették az eredeti funkcionalitásukat és régi díszeiket. Bár tudom, vannak, akiket untatnak a történeti leírások, de szerintem megérdemel ennyit ez a valóban nem mindennapi épület. A kastély építését gróf Esterházy János főispán kezdte el, 1778 és 1798 között Fellner Jakab tervei alapján épült, eredetileg késő barokk-rokokó stílusban, a fertődi kastély mintájára, így a hasonlóság egyáltalán nem a véletlen műve. 1810-ben, majd 1814-ben súlyos földrengések okoztak komoly károkat az épületben (a földrengés többek között a Szent Mihály templomot is sújtotta). Az újjáépítés során Charles Moreau francia építész tervei alapján klasszicista stílusban építették át. Fénykorában nem kevesebb, mint 365 - az év napjaira utalva - helyiségből állt a kastély, többek között színházterem, könyvtár, képtár, vadászterem és kápolna is helyet kapott benne. Az egykori lovarda és istálló melléképületében ma a kórházi konyha működik. Az államosítást követően 1954 óta egészségügyi intézményként funkcionál, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fizioterápiás és rehabilitációs intézetének ad otthont. De visszatérve a portásunkra, nagyon elszontyolódtam, hogy végre eljutottam ide, de mégsem lehet bemenni, de aztán jött a mentő ötlet, hogy a parkba bizony be lehet menni, de nem a kórházi hivatalos bejáraton, a porta felől, hanem oldalról. Itt a lakóházak mögött egy kis kertkapun át már be is jutottam a parkba, ami monumentális! Egy 77 hektáros egykori angolkertben járunk! A parkban közel 400 fafajta található, sok ritkasággal, köztük famatuzsálemek, a 200 éves platánfa és a 150 éves mamutfenyők. Érdekes építmények, látnivalók még a parkban a grotta, a Szentháromság-emlékmű és a napóra. A kert miatt számomra ez egy 5 pontos élmény volt. Mivel a park a kastély épülete mögött húzódik, így a parkoló felől mindebből semmi sem látszik.

Nemcsak a galéria, de a programok is ingyenesek, az önkormányzat támogatásával. A kortárs kiállítások 1-2 havonta váltakoznak. Ottjártunkkor Hőnich Csongor és Győri Mátyás Sosem látott arcok című időszaki kiállítása volt látható. Izgalmas kontrasztként, festmények és fotók izgalmas találkozása. Szerintem jó dolog ez, hogy a fiatal művészek megmutathatják magukat, és a szülőknek, barátoknak is egy jó program ez, hogy megnézhetik az ő alkotásaikat.

Így bár ez a templom nem volt része a programnak és az eredeti útvonalunknak, ha már így adódott, nem hagytuk ki ennek megtekintését sem. Egyébként azért voltak nyitva, mert egy esküvőre készülődtek. Az erzsébetvárosi épületről azt kell tudni, hogy ez volt Magyarországon az első baptista imaház és templom. Meyer Henrik, a Brit és Külföldi Bibliatársulat munkatársa 1873-ban érkezett Budára, aki a kis közösség működését az 1880-as években helyezte át Erzsébetvárosba. A Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán álló templom alapkövét 1884 őszén rakták le, az ünnepélyes felavatás 1887-ben történt meg. Az épületet Bachl Ferenc tervezte és építette, historizáló (eklektikus) stílusban, ezen belül a neoreneszánsz és a neoromán elemek keveredése is megfigyelhető. A belső térre a protestáns puritánság jellemző, klasszikus karzatos szerkezetű, a bemerítő medence a nagy imaterem központi részén, a szószék és az úrasztala mögötti pódium alatt helyezkedik el, a padlószintbe süllyesztve. A baptista egyház csak a rendszerváltást követően, 1994-ben kapta vissza az épületét. Utána több felújítás, renoválás történt, ezért kívül-belül újszerű az állapota. Nemcsak templom, hanem ifjúsági és közösségi tér funkciót is betölt, sőt, diákotthon is helyet kapott. Érdekes volt, hogy a főbejárat előtti lépcsőfokokra egy zsoltár részletét írták fel. A folyosó falán az egyház főbb eseményeinek idővonalát láthatjuk. A templom mérete a jelenlegi viszonyokhoz képest mondhatni, túlméretezett, hiszen 600 fő befogadására képes, míg a gyülekezet taglétszáma csak kb. 100 fő.

Természetesen a Kis Dréher is nyitva volt, amelyet Gyógysörtár néven, illetve Bán Kocsmaként is említenek. Az árak kifejezetten barátságosak, a 3 centes Jagermeister mindössze 600 Ft-ba került. Erre a kis kocsmára amúgy egy jóbarátom hívta fel a figyelmemet, ugyanis az egyik kedvenc együttesünk plakátja is látható itt dekorációként. A további dekorációs elemek közé tartozik a helyben készült fényképek tömkelege, régi papírpénzek, valamint szép megemlékezés egy elhunyt zenészről. Mivel a hely nagyon kicsi, ezért a vendégek rendszerint csak a rendelés és fizetés végett térnek be a sörtárba, utána a baráti beszélgetések és iszogatások már a bejárat előtti teraszon folytatódnak. Pilsner Urquell sört csapolnak. Minden nap nyitva tartanak, de csak 16, illetve hétköznap 1 órától. Kifejezetten jó hangulatú, barátságos, laza hely.