ZigZag adatlapja

A többi étel árfekvése is teljesen rendben van, s az adagok is normálisak. A naponta változó kínálatban magyaros és nemzetközi ételek is előfordulnak, 1-1 nemzetek specialitással. 3 féle leves, 5-6 féle főétel, mindig van valamilyen tésztaféle és napi desszert 420 Ft-ért. A csontlevesben a csigatészta kifejezetten jó volt és a sonkás-gombás-aszalt paradicsomos spagetti is átvitte a lécet. A BBQ oldalas és a belga csokitorta is átlag feletti volt. Kiszolgálás a pultnál, fizetés a végén (csak készpénz, Erzsébet utalvány és OTP-s SZÉP kártya), majd a végén a tálcákat és üres tányérokat a gyűjtőbe kell helyezni. Kulturált, rendezett, csendes hely. Maga az épület is megér egy látogatást, igényesen újították fel az 1903-ban barokkos historizáló palotaépületet. A 6. emeleten van egy panoráma terasz is.

A Cake Túra elég erős motivációt adott, legyőztem a távolságot. . . Amúgy nincs rossz helyen, az Alee csupán néhány perc séta innen, egy csendes mellékutca a 11. kerületben, mellettük pár házzal egy óvoda található. Egy kis pincehelyiség, de mégsem sötét, barátságos, kedves, melegséget árasztó. Alkoholt nem árusítanak, viszont lehet inni Kushmi teát (300 Ft), Cofesa kávét (eszpresszó 250 Ft), házi szörpöt vagy kakaót. Házi sütik, brownie, gyümölcsös piték, csokis torták, Philadelphia sajttorta, kekszek, márványos kuglóf, croissant, muffin, glutén- és laktózmentes édességek szerepelnek a kínálatban, amely naponta és szezononként változik. Az árak meglepően kedvezőek, a legtöbb tortaszelet és süti 350 Ft-ba kerül. A gesztenyés csokitorta, a csokis-málnás pite, a diós pite és a - lisztmentes - svéd mandulatorta is mind-mind telitalálat. Folyamatosan érkeztek a vásárlók, sokan visszajáró vendégek, minden korosztályból. Egy 4 éves forma kisfiú elsírta magát, amikor kiderült, hogy a kedvenc keksze éppen elfogyott. A kicsiket játszósarok, egy kis konyha várja. A kiszolgálás barátságos. Rendelésre egész tortákat is készítenek (16 szeletes 5000 Ft).

A sajtót azért említem meg, mert róluk már elég sokat hallottam ahhoz képest, hogy bő 2 hónapja nyitottak meg, s bár a benyomásom nem volt rossz, de egy kicsit úgy érzem, túl van(nak) lihegve. A koncepció kissé szájbarágós. Az olyan kinyilatkoztatásoktól, hogy: "És az eredmény: a hamisítatlan BELLOZZO®-élmény! ” a falnak tudok menni. . . Azért valljuk be, van már Budapesten jó néhány ütős és minőségi olasz étterem, s bár a Bellozzo árai valóban nem rosszak, de ha egy bőséges főétkezésnyit akar itt az ember végigenni (1 tészta, 1 saláta, 1 desszert és ital), akkor korántsem annyira olcsó. Szóval rendelés és fizetés a pultnál, majd az ételt frissen készítik, de a várakozási idő valóban csak 2-3 perc a tészták esetében. Az étel kínálat mindössze 1 lapnyi: 4 féle tésztából lehet választani (ezek közül 1 durum) 7 féle mártással 790-1490 Ft között, igény szerint extra - feláras - feltétekkel. Az adagok egy kisebb, zóna adagnak felelnek meg. 5 féle sablonos pizza van, amelyek közül a legegyszerűbb Margharita valóban csupán 790 Ft, de ezek a pizzák az átlagosnál sokkal kisebbek, hiszen 24 cm az átmérőjük. Van még 3 féle saláta, 3 desszert (ezek kifejezetten drágák 790/890 Ft-ért, ha a hely szellemét nézem). Az italválaszték kimerül gépi "kólákban", műanyag palackos San Benedetto Ice Tea-ben és vízben, itt annyi a kedvezmény, hogy ha étel mellé kéri az ember, akkor kap 100 Ft kedvezményt. Fusili Pomodoro lett a választásom, elmondásuk szerint minden alapanyag olasz, a tésztát éppen jó állagúra készítették, a mártás nem volt semmi extra, és voltak olyan tészták, amelyekre egyáltalán nem jutott belőle. Összességében az ízek jók, a mennyiség kevés, a hangulat jobb, mint egy mainstream gyorsétteremben, de azt gondolom, nem ez az etalon.

Az elnevezésben megjelenő "rusztikusságra" talán a csergével bevont farönk székek utalhatnak, ugyanakkor a nem valami jól sikerült, pink ruhás, hulla-hopp karikás táncosnő félfalat beborító festett képe behoz némi képzavart. Az egyik tartóoszlopra végigragasztott dunai kavicsok is értelmezhetetlenek voltak számomra, bár nyilván ez is a dizájn része. Ami még furcsa, belép az ember egy bisztróba, ahol elvileg enni (is) lehet, és nem látni sehol ételeket, kivéve 2 db csokis brownie-t egy műanyag tálban lefedve. Mint kiderült, itt az ételeket "frissen" készítik, így még a legegyszerűbb croissant-ra is 10-12 percet kell várni. Nyilván valamilyen félkész termékekről lehet szó, minden esetre én ennyi időt nem tudtam csak a várakozásra rászánni. Egy indiai kávéból készült eszpresszót ittam. A korty bolti tej tejhabként került felszámításra, mintha macchiato lett volna, ez nem volt valami szimpatikus megoldás a pultos hölgy részéről. A kávékínálat igencsak széles, a világ minden érdemleges kávétermelő vidékéről (Kolumbia, Guatemala, Etiópia, Indonézia, stb. ) vásárolnak, de kizárólag 100% arabica kávécserjékből. Péntek esténként légtánc és rúdtánc bemutatókat tartanak (meglett a magyarázat a pink táncosnőre. . . )
Összességében vegyes benyomások jöttek a Rusticból, talán még adok később egy újabb esélyt.

Egy kifejezetten fiatalos, vidám, laza és oldott hely, ahol akár munkamegbeszéléseket is lehet tartani vagy hosszabb lélegzetvételű baráti beszélgetéseket, de akkor sem nézik ki az embert, ha csak egy kávé mellett beül számítógépes munkát csinálni vagy olvasni. Az alkoholos italkínálat a kommersz kategóriában mozog, de ezeket csak az itallapon láttuk, nem teszteltük. A 2 féle napi sütit viszont kóstoltuk (rácsos almás pite 530 Ft és répatorta 590 Ft), ez utóbbi házias, tartalmas, sok dióval és kérésre - felár mentesen - tejszínhabot is lehet hozzá kapni. Az egyszerű, bisztrós jellegű, de naponta változó ételkínálatban 2 féle leves, grillezhető szendvicsek (4 fajta), 2 féle tészta és 4 féle pizza szerepelnek. A konyha nem művel csodákat, de mégis szerethető, egyszerűen jól érzi itt magát az ember. Hangulatában a Vígszínház melletti Kinora emlékeztet, bár az egy fokkal csajosabb.

Az árak barátságosak, a császár szendvics 349 Ft-ba kerül, bár nem frissen állítják össze, hanem előre csomagolva (fóliázva, amit nem igazán kedvelünk) a hűtőben várja elfogyasztóját. Budapest egyik legjobb árú italaihoz itt juthatunk hozzá: 3 dl tejeskávé csak 160 Ft, az eszpresszó csak 110 Ft, persze nem specialty kávéról beszélünk, de bőven az iható kategóriában. Szeder, eper és málna turmixokat is készítenek. A berendezés egyszerű, funkcionális, nem túl kényelmes bárszékeken lehet leülni a fal menti pultnál.

A sütemények és torták választéka lenyűgözően, szinte átláthatatlanul bőséges. A hagyományos, jól ismert klasszikusok mellől nem hiányoznak az ország torták és a csökkentett szénhidrát tartalmú finomságok sem, ez utóbbiaknál a kalóriát és az összetevőket is részletesen kiírják egy kis táblára. Összességében a hagyományos cukrászat nyomvonalán haladnak, nem használnak tartósítószereket és mesterséges adalékanyagokat, az összetevőknél a jó minőségre törekszenek, holland kakaót és helyi gazdaságokból származó tojást és tejtermékeket használnak. Az árak barátságosak, már 200 Ft-ért is találni többféle süteményt, a plafon 400 Ft környékén van, többségében 300-350 Ft-osak az amúgy átlagos méretű szeletek. Ízek tekintetében finomak voltak a kóstolt torták (Eszterházy, Dobos, Fekete-erdő), de nem kiemelkedőek.

Reggeltől késő estig nyitva tartanak, ebédidőben 2 fogásos menüt kínálnak 1290 Ft-ért. A menü a jóllakáshoz kevés, kissé szerzetesek eledele hangulatú a mennyiség tekintetében, de ízre nem rossz, átlagosnak mondanám, kisebb bakikkal. A leves túlsózott, a fogások kissé unalmasak, de alapvetően nem volt rossz egyik étel sem. A pultban lévő sütemények is vonzóak küllemre és árak tekintetében sincsenek elszállva. Az étlapon főleg magyaros ízek szerepelnek, de a konyha könnyed, fiatalos, nemzetközi fogásokat is készít. Herendi Szalon különtermük és az alagsorban borospincéjük is van. A szintén az alagsorban elhelyezett mellékhelyiségben nincs fűtés, legalábbis borzasztó hideg van, és a tisztaság sem nevezhető éppen makulátlannak. A hely legnagyobb gyengesége a személyzet. A 3 fiatal finoman fogalmazva nincs a helyzet magaslatán, ha éppen eszükbe jut, köszönnek, de többször csak visszaköszön valaki közülük a bejövő vendégeknek, nem figyelmesek, nem követik az eseményeket, összeszedetlenek. Mintha nyári gyakorlatra éppen megérkezett, hirtelen magukra hagyott diákmunkások lennének. A szép belső tér és az alapvetően kellemes hangulat miatt mégis az "ajánlom" kategóriába helyeztem.