Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A kastély hivatalos honlapján is felváltva használják a két elnevezést, de mostanság gyakoribb a kastélykápolna titulus, mivel nincs benne rendszeres misézés, nem tartozik hozzá egyházi közösség, plébánia, és nem is a római katolikus egyház tartja fenn, hanem ilyen szempontból is a kastélyhoz tartozik. Minden más szempontból egy nagyon is figyelemreméltó egyházi létesítmény, amelyet évek óta szerettünk volna közelről megnézni, és most, a Húsvéti ünnepek alkalmából szervezett vezetések egyikén sikerült bejutnunk. Egyébként a kastélylátogatás során csak fentről, üvegablakon át lehet ide letekinteni. Téves tehát, amit fent ír az ismertető szöveg, miszerint: A kastélytemplom a múzeum nyitvatartási idejében látogatható. A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal szándéka szerint az épület bővítése során a kor egyik legnagyobb kastélytemplomát alakították itt ki, amelyhez először a reformátusok ott álló templomát kellett elbontani, de ezt megfelelően ellentételezte a gróf. A belső kialakításában dúsan díszített templomot 1749-ben szentelték fel, két év múlva pedig Mária Terézia is részt vett itt egy szentmisén. A templombelső egy trónterem képzetét kelti. A kápolna fő ékessége az építészetileg is hangsúlyosan kialakított, négy fekete márványoszlop által tartott, ún. baldachinos oltár, tetején koronaformájú díszmennyezet a vörös márványból faragott tabernákulum felett. A belső kialakítás reprezentatív elemei közül ki kell még emelni, mint meglehetős ritkaságot, hogy a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített szószékből kettő is van, a szentély előtt mindkét oldalon elhelyeztek egyet. A főoltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, ami meglepő, mivel Gödöllőn és környékén nincs jelentősebb természetes víz, hogy ez indokolná a hidak, a vizek, a vízen járók védelmezőjének idehozatalát. Vezetőnk magyarázata szerint a cseh szent tiszteletét, a kor úgymond divatja szerint, Grassalkovich gróf terjesztette el a környéken, és egyebek mellett személyes okok is szerepet játszottak ebben. A diadalíven a Grassalkovich család címere látható, a szemközti falon pedig Grassalkovich I. Antal velencei üvegmozaikból készült portréja néz ránk. Ez sem gyakori, hogy nem egyházi személy arcképe legyen egy templomban. De ez a kastélytemplom vagy kápolna egy család lakhelyének megszentelt vallásgyakorlási színhelyéül épült, még ha a település lakói is részt vehettek alkalmanként a szertartásokon.

Mint megtudtam a kedves, mosolygós fiatal lánytól, a "Kepén" az egyik őshonos venezuelai indiai nyelvből, a wayuunaiki nyelvből származik, amelynek eredeti jelentése: infúzió vagy főzet, manapság tulajdonképpen ez a kávé neve náluk, valamint egy népszerű teázó és kávézó lánc neve is ez náluk otthon Venezuelában. Már csak ezért is érdemes volt belevágni a gasztro-huszárkodásba, egyrészt egy csomó kedves, jó fej emberrel találkozom a portyázások során, másrészt mindig jön valami érdekes új információ, hasznos felfedezés. Amikor közeledtem, már az utca végéből hallottam, hogy itt bizony valahol jó hangulat uralkodik, szólt a zene - mint később kiderült, analóg, bakelitről Duke Ellington, jazz az 1960-as évekből -, a fiatalok kint ültek a teraszon, akinek nem jutott hely, az csak ott álldogált, a benti részben is nagy zsivaj, beszélgetés, nevetgélés. Mintha valami nemzetközi egyetemi klubba csöppentem volna. Hellyel, s finom kávéval kínáltak, pont ezért jöttem. Brazil kávéból főzött Cortado mellett tettem le a voksomat (1100 Ft). A hely Signature itala a venezuelai forró csokoládé (2100 Ft), ami nagyjából annyiba kerül, mint az olcsóbb koktélok, long drinkek, ilyesmiket is ihatsz itt. Említeném pl. a 9Diante Vermutot, a Negronit, a Reposado Tequilát, vagy ha esetleg valami durvábbra vágynál, akkor a Mezcal Negronit (3500 Ft). Elég kicsi az alapterület, a kis asztalkák közel vannak egymáshoz. Tartanak néhány fajta bort üvegben vagy decire kimérve, egyikük, amit be tudtam azonosítani az a spanyol, pontosabban katalán La Salada El Pages Content Blanc natúrbor, decije 1900 Ft.

Nagy alapterületű, sok asztallal, kissé hodály jellegű. Korábban jártam már itt több alkalommal, a korábbiakhoz képest nekem jobban tetszett több szempontból is. A kínálat bővült, a személyzet kedves volt, a beltér mérete, elrendezése nem változott, de talán némi modernizálás, csinosítás is történt. Szemre nagyon csinosak voltak a színes virágdíszekkel ékített torták, valamint Valentin nap utáni lecsengésként szív alakú torták és sütemények is akadtak, említeném a szív alakú töltött Eclair fánkot pisztáciás és epres ízben (1300 Ft). Az Országtorták közül többfélét is kínáltak, a Somlói revolúció, a kecskeméti barackos kölestorta és a pannonhalmi barackpálnkás karamellatorta is ezek közé tartozik (1400 Ft). A klasszikus fősodratú sütemények, torták adják a kínálat gerincét, pl. mignon, krémes, Rákóczi túrós, csokitorta, stb. Az retró puncstorta lett a választásom, ami 750 Ft-ért kedvező árazású. Ez viszonylag kisebb méretű, kocka formájú. Friss, finom puncsos ízvilágú volt, olyan, amilyennek évtizedek óta lenni kell. A lótusz sajtkrém pohárdesszertet is nagyon dicsérték, legközelebb talán azt is megkóstolom, Nincs kötelező szervizdíj. A mosdó retró hangulatú. 4 pontot megérdemelnek tőlem.

Kérésemre kerestek a pultban szobahőmérsékletű teát, mivel nem akartam hideget inni a hűtőből. A pultban kiszolgáló hölgy kedves volt. Elmondta, hogy később, 11 óra után lesz meleg étel, napi menü formájában rántott hús hasábburgonyával és valamilyen leves 2800 Ft-ért, ha jól emlékszem. Végül úgy alakult, hogy az ebéd későbbre húzódott, és nem az Egyetem területén került rá sor, hanem a városban. A berendezés puritán, amolyan tipikus egyetemi iskolai büfé. Később, amikor megéheztek az emberek, már sokkal több vendég lett, sorban állás alakult ki a pult előtt egészen a folyosóra ért ki a sor.

Mindezt a területet Kertvárosi park néven is említik. Szintén a téren van még a Kertvárosi kávézó és fagyizó, a kertvárosi csúszdás játszótér, valamint a Rákosszentmihály-Sashalmi Református Gyülekezet temploma. A templommal kapcsolatosan egy igazán vicces értékelést olvastam, bár nem egészen értem, de azért megosztom: "Emberközeli dolgokkal nem foglalkoznak, mint születés-halál. Valószínüleg elmélettel igen. "

A túra időtartama kb. 50 perc. A túravezetőnk egy kedves hölgy volt, sok érdekességet elmondott. Áprilisban még külön látványosság volt a téli álmot alvó, a barlangban több helyen fejünk felett lógó denevérsereg. És ha már denevér. . . amíg vártunk a túra indulására, megnéztük a denevér múzeumot is. Ez is tetszett a gyerekeknek.

Kétféle leves, amivel most nem kísérleteztem, hanem a Bakonyi sertéshús ami nem egy szelet hús volt a gombás mártásban, hanem itt-ott egy-egy darabka. És hideg, ez is, a köret is, pedig már kezdetkor az ajtónál toporogtunk. Megjegyzem, hiányzik, hogy a korán érkezők nem tudnak leülni, ácsorognak a lépcsőház és a bejárati ajtó között. A másnap reggeli meleg ételek, a tojásrántotta, sült szalonna, bundás kenyér szintén hideg volt. És ez jellemző volt minden alkalommal. A választék kicsit visszafogott, főként a reggelinél, nincs sajttál és gyümölcs este, az ízek általában a közepes szinten, a húsételek (sült v. rántott szelet) elég szárazak. Egyféle édes tészta, volt ami nem minősíthető, illetve egyféle cukrászkészítmény, ez sem érte el a jó kategóriát. Este volt a választékban hús nélküli fogás, szintén közepes minőségben. Ezen kívül baromfi, jellemzően csirke, hal, sertéshús. Szokásos savanyúságok illetve zöldsaláta. Reggelinél egy alkalommal volt virsli (teljesen hideg), néha (szintén hideg) sült kolbász, bundás kenyér, tojásrántotta, sült sonka, ill. szalonna, lecsó, pirított-máj-féleség, zöldfűszeres vajkrém, mert több alkalommal sima vaj sem volt. Az italválaszték sem nagy, és napokig még olyan bor sem volt, ami az itallapon szerepelt. Hogy pozitivumot is említsek, a péksütemények frissek voltak. Egy vacsoránál savanyúkáposztás sült füstölt csülök nagyon jó összeállítás volt, és általában a levesek is kivételesen melegek is jóízűek. A fiatal felszolgálólányok viszont kedvesek és nagyon igyekvőek voltak, ez mindenkképen sokat kompenzált. Ezért adok 3 és nem csak 2 pontot.

Ahogy Ugor írta a korábbi beszámolójában, nekem is egyből a Gellért-hegyen lévő Filozófusok kertje című alkotás ugrott be. A kör alapon álló bronz figurák valami hasonlatos miliőt árasztanak. Nyilván a szereplők és a megfogalmazott gondolatok mások. Úgy tartják, hogy egész Budapesten ez tekinthető a legjelentősebb reformációval kapcsolatos emlékműnek, amelyet 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján avattak fel. Ebben az évben nyitották meg a szomszédos kilátót is. Az alkotás 3 fő alakja Luther Márton mint az evangélikus egyház alapító atyja, Kálvin János a református egyházé, valamint Bocskai István erdélyi fejedelem, aki reformáció és a magyarországi protestantizmus egyik legfontosabb védelmezője volt, ő volt, aki kiharcolta és törvénybe iktatta a vallásszabadságot. Azért a pontosság kedvéért tegyük hozzá, hogy ez a vallási egyezmény - a bécsi béke részeként - kizárólag a katolikus, az evangélikus és a református felekezetekre vonatkozott, de pl. a zsidóságra nem. A kör alap belső részein a főszereplőktől származó idézeteket olvashatunk. A kör közepén egy kút található, ottjártunkkor nem működött, nem volt benne víz. Összességében nekem tetszett, mint vizuális élmény és alkotás.