Hogy innen a vallási tanítás miként jut el arra a megállapításra, miszerint Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek, nos, nekünk, megrögzött hitetleneknek ez nem lett érthető Martfűn sem, miközben ezeket a szavakat olvastuk a Szent Tamás templom szépséges üvegablakain. Azt viszont megértettük, hogy Szent Tamásról miért van csak néhány templom Magyarországon elnevezve: kevés katolikus közösség vállalta, hogy a hitetlenség gondolata lebegjen köröttük Isten házában. Martfűn azonban ez a névválasztás értelemszerű volt Tamási József plébános atya számára, amikor 1983-ban a tiszaföldvári plébánia élére került, amelyhez Martfű is tartozik. A szocialista városnak tekintett, akként is működő településen még templom sem volt, a néhány itt élő, kellően elszánt katolikus hívő vasárnaponként átballagott a pár kilométerre lévő tiszaföldvári templomba misére. Tamási atya azonban nem gondolta, hogy ennek a hitetlen helyzetnek maradnia kell, hogy templom nélkül legyen Martfű, ezért nekilátott a munkának, hogy az akkor még községnek temploma legyen. Mert ha templom van, akkor többekben felmerül a hitéletre az igény. Csakhogy a templomépítés rengeteg pénzbe kerül, ami nem volt. Anekdotázva mesélik a településen, hogy az atya akár a kereskedéstől sem idegenkedett a cél érdekében. Pénzt ugyanis nem tudtak adni a helyi vállalatok, de szívesen adtak a termékeikből. Ezeket el kellett adni, hogy gyűljön a templompénz. Persze voltak a katolikus egyháztól, valamint magánemberektől, külföldről is adományok, és az időközben létrejött önkormányzat is segített. A városközpont egyik meghatározó épülete lett a Szent Tamás-templom, amelynek az építési munkálatai közel tíz éven át tartottak, és az orgona felszentelésével értek véget 2001-ben. És hogy milyen is ez a templom? Van, aki egzotikusnak mondja, mi maradunk az impozáns, megragadó jelzőknél. Tamási atya azt kérte a tervező Marosi Gábor építésztől, hogy legyen az épület modern, de megjelenésével segítse a hitetlenségből való kilépést, miközben a névadó apostol életének két legfontosabb helyszínét, Jeruzsálemet és Indiát is belekomponálja az épületbe. A templom jeruzsálemi keresztet formázó alaprajza, de még inkább a gyergyói mesteremberek ácsolta homorú ívű, hatalmas kupola szokatlan szépségek. És nekünk tetszettek Meszlényi János szobrászművész különleges, rézlemezből hajtogatott szobrai is, bár igaza van kísérőnknek, a templom kántorasszonyának, hogy a réz idővel besötétedett, olyannyira, hogy nehezen felismerhetővé lettek az arcok. Ami pedig egészen különlegessé teszi Martfű katolikus templomát: a koncertezésre is alkalmas hangversenyorgona. A nagyszerű akusztikájú templomban ezért is gyakoriak a kulturális rendezvények. Hitetlenként is van hát miért elmenni a martfűi Szent Tamás-templomba. A hívők úgyis egyre kevesebben mennek.
