Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Trianon után azonban a határon kívül rekedt premontreiek az utódállamokban nemkívánatos személyek lettek. A Gödöllői Perjelséget 1924-ben velük alapította meg dr. Takács Menyhért, a felvidéki Jászóvár prépostja. Iskolát és rendházat hoztak létre a városban, megszervezték a saját szerzetesi felkészítést és a hittudományi főiskolát. Nem sok idő adatott azonban meg nekik, mivel az egyházi iskolákat 1948-ban államosították, a szerzetesrendeket pedig két évvel később feloszlatták. Impozáns, szép nagy épületük az Agrártudományi Egyetem birtokába került. Templomuk azonban nem volt a feloszlatáskor, noha a rendtagok leghőbb vágya ez lett volna, a templom építése soha nem kezdődött el. A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben újjáalakult az önálló Gödöllői Premontrei Perjelség. A közösség hamarosan egy kápolnát épített, amely azonban egyre kisebbnek bizonyult, hiszen sikerült megszervezniük a gimnáziumot, és a tanulók is odajártak iskolai szentmisékre, de a helyi lakosság is látogatta. Mégis 30 évig szolgálta a kápolna a rendet és a híveket. 2018-ban azonban a Gödöllői Perjelséget apátsági rangra emelték, ami megerősítette a saját templom felépítésének szándékát. Megvalósításához a Premontrei Rend alapításának 900 éves évfordulója alkalmából a Magyar Állam visszaadta a rendnek az 1948-ban államosított területek egy részét, és a kormány támogatást nyújtott a közösségnek egy templom megépítéséhez. A 2024-októberében ünnepélyesen felszentelt, a premontrei építészeti hagyományokat követő Szent Ágoston Prépostsági Templommal beteljesült a rend 100 éves álma. A hívek és a látogatók számára pedig ez az épület maga a szakrális építészet szépségének megvalósult álma. Minden kis és nagy részletében a legnagyobb igényességgel és hozzáértéssel eltervezett, majd megvalósított Isten háza. Mivel a templom gyakorlatilag a város szélén, gyéren lakott környéken van, érthető módon zárva tartják. Szentmisék előtt lehet körbenézni, esetenként nyilvános koncertet is hirdetnek, de tavaly például a Nyitott Templomok Napja programsorozat keretében megnyitották a templom kapuit az érdeklődők előtt. Addig is, amíg ismét lesz ilyen alkalom, igyekszem olyan fotókon bemutatni Zobay Nagy László építésztervező és alkotó társai művét, amelyek jól adják vissza ezt a lenyűgöző szépséget.

A rendszerváltozás hajnalán Gödöllőre visszatelepülő szerzetesek a folyamatosan ápolt kis temetőt újra birtokba vették, és a gödöllői rendi élet és iskola újraindítóját, Fényi József Ottó atyát itt helyezték végső nyugalomra 2002-ben. Az Apátság a 100 éves évforduló ünneplésének kezdetén rendezni kívánta a szétszóratás idején elhunyt rendtagok végső nyughelyének sorsát. Ezért rendezték és bővítették a sírkert területét, majd a városi parcellában nyugvó elhunyt rendtagok földi maradványait méltó megemlékezés keretében a Premontrei temetőbe helyezték végső nyugalomra. Sőt, a Kárpát-medence szerte rendi kereteken kívül élt rendtagok sírhelyét is felkutatták, és ha szükségesnek látszott, áttelepítették ide. De megtaláltuk volt gimnáziumi tanuló, valamint a 2. világháborúban elhunyt néhány gödölői lakos sírját és az innen málenkij robotra elhurcoltak emlékoszlopát is. A temető megrendítő látványa a Gödöllői Premontrei Perjelséget alapító Takács Menyhért prépost prelátus 1935-ben felállított síremléke, amelyen Fadrusz János Krisztus a kereszten című munkájának bronz másolata hirdeti az örökkévalóságot.

Némi kérdezősködéssel sikerült megtudnunk, hogy ez egy régi víztorony. Így már könnyebb volt a neten utánakeresni, amiből kiderült, hogy az egykori Agrártudományi Egyetem, ma Szent István Egyetem 1954-ben épült és immár 20 éve műemléki védettségű víztornyát találtuk meg. Az egyetemi lakótelep vízellátására szolgált volna, de mire elkészült már fölöslegessé is vált, mivel a vízellátást máshogy oldották meg. Ezért eredeti alapfunkciójának megfelelően soha nem használták. Alkalmanként, évente kétszerháromszor, például a Kulturális Örökség Napjain kinyitják, ilyenkor szakvezetéssel megtekinthető a torony belseje. Nekünk nem volt ilyen szerencsénk, amikor ott jártunk, szigorúan zárva volt a kertkapu is. A kapun található kiírásból viszont annyit megtudtuk, hogy ez az Urbango szabadtéri kincsvadászat egyik állomása manapság, ehhez azonban nem kell bemenni a kertbe.

. . Szóval nehéz volt választani. Hétfő és Kedd kivételével nyitva vannak.

Ezt az épületet és gondozott kertjét volt szerencsénk megnézni az Építészet Ünnepe és Éjszakája fesztivál alkalmából, természetesen fényes nappal. Kokas László építész, belsőépítész volt kalauzunk a kerti sétán és az épületbejáráson, aki a Kokas Műterem Kft. vezető tervezője. Az ő terveik alapján és generálkivitelezésével újult meg 10 évvel ezelőtt az addigra már jelentősen leromlott állapotú villa. A kor divatja szerint, a kor elismert építészeként Hild József 1844-ben tervezte és építtette fel saját használatra nyaralónak ezt a villát, amely eredetileg jóval kisebb volt, mint ahogy most megismertük. Az épület nem maradt sokáig a klasszicizmus nagy magyar mesteréé, egy későbbi tulajdonos megbízásából pedig Pucher József építész 1889-ben jelentősen megnagyobbította azzal, hogy oldalszárnyakkal toldotta meg, és hátsó irányba is kibővítette újabb helyiségekkel. Főként ezekre a változtatásokra utalva fejtette ki számunkra Kokas László a mintegy 170 éves műemléki épület teljes felújítását vezérlő megfontolásokat, és magyarázta meg döntéseiket, amelyek nyomán nem bontották vissza az épületet a kiinduló állapotig, hanem a Hild-féle koncepció szellemiségét respektálva őriztek meg a későbbi hozzáépítésekből is, illetve véghezvittek némi bővítést. Az eredeti állapot visszaállítása, tekintettel az eltelt 170 évben történt átalakításokra és a jelentős bontások elkerülésének igényére, reménytelen vállalkozás lett volna. - írja egy építészeti szakmai oldal is. Az ilyen módon megtervezett és véghezvitt rekonstrukciónak köszönhetően most egy stílusában, hangulatában egységes és jól használható reprezentatív épületet járhattunk be. A gyönyörűen felújított műemlék épület jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) székhelyeként működik. Az MMA-val szembeni fenntartásokat szokás ezzel a házzal kapcsolatosan is felemlegetni, az idetelepített kutatóintézete sem nagyon ismert. Mégis azt kell, mondjam, a lényeg, hogy általuk megfelelő funkciót, gondos gazdát kapott a villa. Mi pedig még egy dedikált emléklapot is kaptunk erről a látogatásról. Igazán kedves gesztus volt, köszönjük! Itt be is fejezhetném a beszámolót, de hiányozna, hogy: 2016-ban nem csupán a villa rekonstrukciója és bővítése, hanem az úgynevezett Svájci-lak újjáépítése és az épületeket körülvevő 12 ezer négyzetméteres park teljes körű rendezése is megvalósult. Az eredetileg kertészlakként szolgáló Svájci-lak tervezőjét egyelőre nem sikerült kideríteni, valamikor 1873 körül épülhetett, és a budai hegyek egykori romantikus nyaralóépítészetének jellegzetes darabjai közé tartozik. Téves tehát, amit fent a cím sugall! A Hild-villa és a Svájci-lak két külön épület egyazon telken! A kert csodája pedig egy hatalmas és magányos cédrus, amelyet valószínűleg már Hild József is láthatott.

Egy kijavítható negatívum viszont, az ágybetét igencsak kivan feküdve (gödrös). Összességében: jól éreztük magunkat, pihentünk és feltöltődtünk. Köszönjük a lehetőséget.