Pedig nyitva is van, ajtaja sincs, semmi belépőjegy, csak odamennél és besétálnál. Tehát a haraszti templomrom, ami nem is annyira rom, mint inkább rendbehozott épület, egykor a környék elnéptelenedett, kihalt, templomnak nem volt lába, nem tudott velük menni, maradt. Törökök állítólag nem lerombolták, hanem rendbehozták, aztán imádták benne az ő istenüket. A magtár múlt meg praktikus okokat sejtet, amikor magtárrá vált, hát a környék úgy gondolta, hogy ez sokkal praktikusabb, kézzelfoghatóbb haszon, mint a szertartások tartása. Most egyedül áll, az emberektől lakott világ meg a szabad természet határán, kapu van, ajtó nincs, bemehetsz, árnyat ad a melegben. A falon láthatóan egy cigány Jézus. Az egyik oldalzugban Mária ácsorog a Lourdes-i fellépőjében, virág hervadt, gyertyák csonkig, asztalon meg szépen kötött Biblia. Lapozgattam benne, embernek van az, bárki, aki erre jönne, lapozzon, olvasson csak bátran. Ez Isten szabad oltára, köztulajdon, minden cicoma, sallang nélkül, őszintén, hittel, befogadhatón, szerethetőn.