Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

De ha már a közelébe jutottunk, és elkezdtük fotózni, a külföldiek értetlenül néztek ránk, miért ezt a kis furcsaságot akarjuk megörökíteni, mikor éppen előttünk látható Európa egyik legszebb városi panorámája. Ők talán nem ismerik a Kockásfülű nyulat. De a magyarok közül sem mindenki, hiszen a különös nyuszkó kalandjait elmesélő magyar rajzfilmsorozat az 1970-es évek végén készült, és már annak is több mint 20 éve, hogy DVD-n kiadták. Ma meg már a DVD-t sem használjuk. Nekem az is csak most tűnt fel, amikor olvasgattam róla, hogy a Kockásfülű nyúl kalandjait elmesélő sorozat forgatókönyvét Marék Veronika írta. Nálunk a családban az ő neve a Kippkopp, a gesztenyegyerek mesekönysorozatból ismert. De most már legalább láttam a híres nyuszit, kezében a messzelátóval, amint az alant húzódó várost fürkészi.

Ezek azt találták ki, hogy az évezred vége előtt egy kollektív üzenetet küldenek az utókornak, amit majd 50 múlva szabad csak kibontani a polgármester jelenlétében. Téged is furdal, hogy mi lehet benne? Valami nagy rügy vagy virág vagy bendő, ami ezt tartalmazza, átszövi a követ, mintegy kibújik belőle, a mások oldalon meg egy csiga mászik, ahogy az idő is teszi azt. Fejér Csaba alkotása 1999-ből.

De az utcanév mégsem tűnik elegendő magyarázatnak. Kell lenni valami másnak is, hogy mi lenne itt az összefüggés. Nos, a neten talált információk két irányba is mutatnak: Bay Zoltán 1946-ban a Tungsram gyárban munkatársaival kifejlesztett egy radarberendezést, amelynek segítségével először sikerült lemérni a Hold-Föld távolságot. Márpedig, ha valaki elindul a Holdra, csak jó, ha tudja, milyen hosszú lesz az útja. Aztán elindultak, és ezt is egy magyar származású szakember segítségével: Pavlics Ferenc műszaki igazgatóként vett részt az USA Apollo-programjában, megtervezve a holdjáró kis jármű speciális kerekeit. A kerekeknek köszönhetően 1971/72ben az Apolló űrhajók által felvitt holdautók több napig jöttek-mentek a Holdon. Mindhárom felvitt jármű a Holdon maradt. Szerintem hát ezt ábrázolta Kolodko. A Holdon maradt holdjárót. Igaz, ő emberkét is ültetett bele, mintha még mindig együtt furikáznának.

Így végig nagybetűvel írom, mert ugyan a leírások tudatják, hogy a mester az 1976 és 1981 között sugárzott amerikai-brit bábfilmsorozat, a Muppet Show szereplőjét formázta bronzba, ma már ez a legtöbb arra járónak nem ismerős. Eltelt azóta 45 év, felnőtt két nemzedék. Nekik ez a simogatásról ma már aranyfejű kis figura stílszerűen is egy aranyos béka, békuci. Legalább itt, egy nagyváros közepén, így látunk ilyet. Kinn a természetben már alig.

Először a város nagy szülöttei, a maradók, elszármazottak és bejövők arcképcsarnokát látod, méltatásukat, vannak köztük ismert és számomra ismeretlen nevek is, de mindenképpen érdekes. Csak annyira, amennyire személy szerint érdekel. Aztán van persze történelmi múlt, régi tárgyak, fegyverek, meg még inkább egy tájház-jellegű bemutató is, a Rábaköz népi jellegzeteségei. Megérdemelné ez a környék, hogy többen, többet érdeklődjenek utána.

Jó, ez az ország más részeire is igaz. Szóval lelkesen megálltam, és nem is néz ki rosszul, inkább barátságos hely, kellemes megálló útközben, mondjuk a kínálat az nem kifejezetten fedte az ebéd-igényeimet, de szomjas voltam és inni egy vagy két hideg üdítőt pompás dolog! A hölgy a pultban jószívű, kedves, szívesen beszélget. Meg hát valamit enni is lehetne, ha nagyon akarsz. Ott a tábla, látod. Ez olyan várjon, összeütök magának valamit, hogy ne haljon éhen hely. Szóval, egyfelől ez hármas, átlagos, másfelől kissé kiemelkedik a hasonló intézmények közül, legyen akkor négyes!