Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Nyitvatartási ideje nem egyezik meg sem a templommal, sem a zarándokudvarral, ottjártunkkor 15 órakor nyitottak, ezt egy tábla jelezte. A Bodajki Helytörténeti Egyesület hozta életre ezt a kiállítóhelyet 2015-ben, illetve ők gyűjtögették össze annak anyagát. A katolikus plébánia egykori gazdasági épülete volt itt eredetileg, raktár és istálló funkciókat töltött be. Belépő nincs, ingyenesen látogatható, de szívesen fogadnak adományokat. A kiállítás nem nagy, mindössze négy kisebb helyiségből áll, amelyekben helytörténeti kiállításhoz híven Bodajk település történetét, lakosságának életét mutatják be, bútorok, használati tárgyak, szobabelső, amit ilyen esetben bárhol az országban megszokhattunk. Ami a vallás emlékeken kívül érdekessé teheti Bodajkot, az az, hogy már az Árpád-kor előtt is lakott település volt, i. sz. 568-800 között avarok éltek ezen a környéken. Avar kori sírokat tártak fel a régészek, ahol találtak a korszakra jellemző leleteket, pl. cserépedényeket, övcsatokat, fülbevalókat, fésűket, ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat. Az avar temetkezési helyekkel szinte egy helyen későbbi eredetű, honfoglalás kori magyar sírokat is találtak és feltártak a X. századból. A bejárat előtt egy kis tó, sziklakert, virágágyás található.

22 méter a magassága a dombnak, de valahogy sokkal magasabbnak tűnik. Én nem ebből az irányból, hanem hátulról, a Kálvária utca felől közelítettem meg, így a visszafelé úton a lépcsőkön haladva, visszafelé ereszkedve mentem végig a stációkon. A Kálvária, a stációk és a lépcsőn lejjebb lévő kápolna 1736-ban barokk stílusban épültek. Világszerte a XVII-XVIII. században épült a legtöbb kálvária, ez volt az aranykor, hasonlóképpen hazánkban is. A Kárpát-medencében közel 600 kálvária található. Mivel Bodajk nevezetes Mária-kegyhely és búcsújáróhely, így a Kálvária is kötelező program a zarándokok számára. Amikor felértem a keresztekhez a Golgotához, a szembe irányból éppen felfelé tartott egy zarándokcsoport, akik minden stációnál megállva az éppen oda illő zsoltárt énekelték el. A dombtetőről csodálatos panoráma nyílik nemcsak Bodajkra, de a környező szép térségre is, a Vértes lankáira. A Golgotán a 3 keresztre feszített mellett Szűz Mária és Evangélista Szent János szobrait láthatjuk, aki Jézus legfiatalabb apostola volt a Biblia szerint. Egy kőfal veszi körbe a Golgotát, amiről azt olvastam, hogy itt eredetileg 13 angyalszobor volt, de ezek már tönkrementek vagy eltűntek (vagy elrepültek. . . ). A stációk domborműveit Bory Jenő szobrászművész készítette 1926-ban, ő volt a híres székesfehérvári Bory-vár egykori tulajdonosa és építője. A kis kápolna sajnos nem volt nyitva.

A főút mellett találjuk ezt a nevezetes búcsújáró helyet és kegytemplomot, amely a katolikus hívők körében nagy népszerűségnek örvend. Ottjártunkkor is egymásnak adták a kilincset a csoportok, a templom előtt kirándulóbuszok parkoltak. Ez a modern zarándoklat, már nem gyalog, hanem busszal vonulnak. A templom előtt Szent István, neje, Gizella és fiuk, Szent Imre szobra látható, akiket a magyar szent családként neveztek. A hagyományok/legendák szerint többször jártak itt Bodajkon zarándoklaton - innen Fehérvár kb. 21-22 km -, ugyanis a Kálvária-domb aljánál fakadó karsztvizes forrást, a Szentkutat már a IX. századtól ismerték, s vallásos tisztelet övezte, mint gyógyító erejű, csodatévő forrást. Ekkoriban Szent István egy kápolnát is emeltetett ide Bodajkra a Szűzanya tiszteletére. A búcsújáró helyet később, a XVII. század végén élesztették újra kapucinus szerzetesek a Hochburg-család megbízásából. 1728-1742 között felépült az impozáns barokk kegytemplom (avagy Nagytemplom). Később Prohászka Ottokár püspök kezdeményezésére 15 ezer fő befogadására alkalmas zarándokudvart alakítottak ki a XX. közepén. Amint látható, a templom mellé a közelmúltban modern látogatóközpontot is építettek. Az olasz stílusú árkádsorban helyezték el a Magyarok Nagyasszonya színes festett kerámiaszobrát. Itt is úgy van, hogy a zarándokok szeretnek valami ajándékot hozni a Szűzanyának, egy rózsafüzért vagy egy kis angyalszobrot vagy mécsest, de ide már direkt kiírták, hogy ne hozzanak már neki többet, kapott már eleget, nem bírja már el. Ha a tömeget el akarjátok kerülni, akkor semmiképpen ne jöjjetek szeptember 12-én (vagy azon a hétvégén), mert olyankor tartják a Mária-ünnepet. A bodajki szent helyek közül nekem a templommal szemben lévő Kálvária nyerte el inkább a tetszésemet, de az már egy másik értékelés lesz.

Ittunk két kisfröccsöt Feind borból, Sauvignon Blancból illetve Irsai Olivérből, 480 volt mindkettő. A pohár Soproni szintén 480. 3 pont

Benti étkezésre nincs lehetőség, de nem is ajánlanám, mert elég tömény étel- és olajszag, valamint fülledt meleg volt. Vagy elvitelre érdemes ételt vásárolni itt, vagy pedig jó időben ki lehet ülni a bejárat előtti két kis asztalkánál. Ahogy észrevettem, főleg a helyi és a környéken túrázó, kiránduló fiatalok körében népszerű az étkezőhely. Az aprócska beltérben a falon táblára írva olvashatóak az ételek. Árban egyáltalán nem találtuk olcsónak, budapesti viszonylatban is középkategóriásnak mondanám. Két fő alapétel a kézműves burger, illetve a hotdog, ezekből többféle is elérhető. Az ételeket frissen készítik. A legolcsóbb burger 3990 Ft, amibe 160 grammos marhahús pogácsa, saláta, paradicsom, került. A legdrágább "extra" 5990 Ft, ez XXL méretű, 320 gramm hússal, pluszban bacon, tükörtojás, hagyma. Az alap classic hotdog 1590 Ft, a legdrágább 3490 Ft, kézműves kolbásszal, illetve szarvaskolbásszal. Köretként csak hasábburgonya volt (mirelit), édesburgonya nem. Meg persze saláta. A kis adag hasáb 1590 Ft-ért szerintem így összességében elég húzós. Volt még pár féle wrap, illetve ún. fitt pipi sali (3990 Ft), fűszeres csirkemellel. Összességében 3,5 pontra taksálom a helyet, de a puritán körülmények és a szerintem túlzott árak miatt ezúttal lefelé kerekítettem. De ettől még ajánlottra teszem.