Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

A park párhuzamos a hatalmas, hosszú Széchenyi hársfasorral, ami külön megérne pár gondolatot. A végén van egy kis kápolna is, gondolkodtam, hogy külön tételként soroljuk-e fel, de minek is, ide tartozik az is. Üdítő séta a kastélylátogatás előtt vagy után.

Úgy gondolom, egy ilyen szintű étterem nem engedheti meg magának, hogy így fogadjon vendégeket! Az árak, minőséget tükröznek, sajnos a vendéglátás szintje nem tud az árakhoz felzárkózni. Már nem az a jó étterem, ahová szívesen visszamennék.

Úgy gondolom, hogy ők hibáztak, majd másnap ezért a vendégen kérik számon, szerintem több, mint kellemetlen, pláne egy ekkora és ilyen hírnevű pincészetnél. Sajnos azóta sem tudjuk hova tenni ezt, nagyon rossz érzést kelt bennünk és emiatt nem is ajánljuk jó szívvel ezt a helyet!

Írják ki, hogy 20 óráig vannak nyitva, aki betéved mégis, annak baromi jól fog esni, hogy még kiszolgálják, én meg így csalódottan, rossz szájízzel távoztam. Hangsúlyoznám, hogy korábbi 4 alkalommal szinte semmire nem volt panasz, az ételek kifejezetten jók!

Régebben, ha Balatonra mentünk, mindig betankoltam magamnak 6-6 kisüveg Murphyt és Kilkennyit, itt meg a csapból is ez folyik! A Kilkennyt választottam, és, miután a lenti asztaloknál nem ültek, de foglalt volt szinte mind, hát felcammogtam a galériára, ahol egyedül voltam, és ahová a vörös sörömet felhozták. Hát, nem egy Kőbányász Wilkinzon, ez többe kerül, 3290 Ft a korsó, de nagyon jó napokra emlékeztetett. Puha félhomályban megszabadulni a trópussá vált főváros betondzsungeléből Jó ez. Aztán, amikor később magamhoz tértem, lent még megittam egy pohár Guinnesst is a rend kedvéért (1990 Ft), és jobb kedvvel mentem tovább.

A helyszín ismét a pesti belváros, az V. kerületben van már több Kolodko-féle miniszobor (pl. Breki, balta, holdjáró, békatalpas usanka), sőt olyan is akad, amelyről sajnos már csak múlt időben beszélhetünk (Süsü, eredeti usanka). Szokásos belvárosi sétámat jártam, már esteledett, besötétedett, a Szabadság téren haladtam át, ami az elmúlt hetekben a futball világbajnokság szurkolói zónájává alakult át, s ekkor jutott eszembe, hogy az új kis szobrot még meg sem néztem élőben. Nem volt nehéz megtalálni, még sötétben sem a Magyar Nemzeti Bank épületének sarkánál, a Hold utca és a Bank utca kereszteződésénél. Egy fa tövében, a vasrácsok mellett találtam rá. Azért jól le kellett hajolni hozzá. A fotók elkészítését segítette, hogy az el-elhaladó autók fényszórója megvilágította a kis pénzseprő emberkét. Azért majd megnézem világosban is. Jópofa, tetszett!