Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Az ételkínálat szolid volt, nem volt túlgondolva, túlbonyolítva, viszont amit kaptunk, az a maga nemében finom volt. Ízek, állag, fűszerezés szerintem nagyon rendben volt. Kezdésként tárkonyos ragulevelessel indítottunk burgonyagombóccal, amelyet önállóan lehetett kimerni, többen repetáztak is belőle. A levesben a fűszerezés volt a legjobb. A főételből a vegetáriánus fogás egy ázsiai tofus tészta volt, kissé csípősen, nekem az annyira nem jött be. A másik főétel jércemell Cordon Bleu, jázmin rizzsel, hát ez elég kommersz fogás, de ugye a rántott hús minden család nagy kedvence. A savanyúságok átlagon felüliek, és meglepően választékos volt a többi ételhez képest. Az ebéd legjobb fogása szerintem a desszert volt, mégpedig Somlói galuska. Klasszikusan elkészítve, de mondhatni tökéletesen sikerült. A konferencia idején pogácsa és sós aprósütemények voltak bekészítve a szünetekben, ezek mind finomak, frissek voltak, kiemelném a húsos hasét. A vacsorát a magam részéről kihagytam, mert nem szoktam vacsorázni, de abban a kis előétel falatkák voltak igazán ízletesek, rikottával töltött tésztakosárka. Ez azért is okos ötlet volt, mert a látogatóközpontban tartott időszakos kiállításmegnyitón további finomságokkal próbáltak minket teletömni a házigazdák, többféle édes és sós házisütemény formájában. Maga az étterem elegáns, főúri hangulatú, szépen terített asztalokkal. Szép időben a fedett verandán is lehet étkezni. A kávé végig automata gépi kávé volt, az a szokásos szállodai verzió, ami említésre sem méltó. A filteres teák viszont választékosak voltak. Alkoholos italok terén a Pannonhalmi Pálinkárium pálinkáit kínálták, a móri borvidékről Miklós Csabi borait (Királyleányka, Zöld veltelini, Chardonnay), illetve a helyi Bernáth Pince borait (Olaszrizling, Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir rozé) kóstolhattuk.

Szokásomtól eltérően, ezúttal nem borzolnám az olvasók idegeit évszámokkal és történeti visszatekintéssel, ezt már megtették előttem mások, a korábbi értékelők. Idén októberben egy kétnapos nemzetközi konferencián volt alkalmam részt venni, amelynek központi témája a műemlékvédelem volt. A konferenciának maga a kastély adott helyet, a korábbi bálteremből átalakított díszteremben zajlottak az előadások, az étkezések helyszíne a kastély étterme volt, míg a szállásra (részben) szintén a kastélyban volt lehetőség. A hatalmas kastélyparkon átautózva a kastély épület közelében több helyen lehet leparkolni. Csodálatos a kert, a kis tó a Gloriette-tel és a felújított kőhidakkal, a parkban számtalan különleges növény, fafajta, a csodálatos Csipketerasz, a szökőkút,. . . . még sorolhatnám. Engem meglepett, hogy hétköznap (péntek) ellenére folyamatosan érkeztek a kisebb-nagyobb csoportok a kastélylátogatásra, amely kizárólag vezetéssel lehetséges, s nagyobb létszám esetén ajánlott előre bejelentkezni. A kastély és a park is folyamatosan épül, szépül, gyakorlatilag a rendszerváltás óta, amit az állam is jelentős összegekkel támogatott. A kastélyban élnek több éve a dinasztiából gróf Károlyi György és felesége, Angelica. A konferencia fővédnökeként és házigazdaként abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy az esti kastélytúrán a grófné vezetett minket körbe az épületben, szó szerint pincétől a padlásig. Nekem legjobban a kápolna tetszett. Pár éve sikerült a korábbi istálló épületében kialakítani egy látogatóközpontot, amely időszakos kiállításoknak is helyet tud biztosítani. Ottjártunkkor nyitották meg a népművészeti kiállítást, csodás cifraszűröket és hímzéseket láthattunk, valamint olyan modern ruhákat is bemutattak, ahol a nép motívumokat, hímzéseket, díszítéseket alkalmaztak.

Az eredeti szülőháza - amely egy egyszerű vályogház volt - már nincs meg, viszont ennek helyén alakították ki számára az emlékhelyet. A kis telken egy emlékoszlop és egy szobor őrzi az emlékét, amelyet 2002-ben állítottak fel. (Egyébként itt van a másik oldalon a Béke királynője szobor is. )
Az emlékművön olvasható a művész vallomása, amely ezt a kötődését érzékletesen kifejezi: "Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem, ide fogok tartozni mindörökké. Kissé megtévesztő, hogy az emlékhely mellett áll az óvoda csinos villaszerű épülete, ennek falára az van kiírva, hogy Amerigo Tot Emlékház. Itt azonban már nincs kiállítás vagy egyéb tárgyi megemlékezés a művészről. Annyit sikerült kideríteni, hogy az óvoda épülete egyúttal kulturális központként is működött, és korábban valóban volt itt kiállítva Amerigo Tot néhány alkotása a tetőtéri galériában. Ezek a grafikák és kisplasztikák azonban már nincsenek itt, így a galéria/kiállítás funkció megszűnt, az alkotások elkerültek Pécsre a Janus Pannonius Múzeumba. A faluban egyetlen fontos alkotása maradt meg, mégpedig a Csurgói Madonna, amely a katolikus templomban található.

A vár megközelítése több úton lehetséges, mi felfelé bevállaltuk az erdő felől a rövidebb, ám embert próbáló, meredek lépcsős útvonalat. Visszafelé pedig a kálvária felé mentünk. A vár látogatása továbbra is ingyenes, nincs "személyzete". Most olvastam, hogy ez Fejér megye egyetlen fennmaradt, rekonstruált középkori vára, már ezért is jelentős, hogy ez legalább megmaradt, vagyis pontosabban a lelkes támogatóknak - Csókakői Várbarátok Társasága - köszönhetően rekonstruálták, felújították, szó szerint kövenként építették vissza a romokból. A várkápolna nem volt nyitva, csak a rácsokon lehetett egy kicsit bepillantani.

világháború során. De a csókai embereknek nagyon hiányzott a kálvária, így aztán a terv valósággá lett, s kizárólag civil összefogásból, helyi adakozásból valósították meg ezt az új kálváriát, immár új helyszínen a Zrínyi és a Vár utcában, közvetlenül a Várból le/felvezető út mentén. 2022. október 23-án szentelték fel. A stációkat Kanalas Sándor fafaragó művész készítette el. A várkapu előtt a kálváriaút lezárásaként a sziklafalhoz rögzítve helyezték el Jézust a kereszten.

De itt a történet nem ért sajnos véget. A II. világháborúban a Vértesben és itt Bicskén és a környéken is súlyos harcok zajlottak (Konrád hadműveletek), ekkor az emlékmű is megrongálódott. Eredetileg 234 vagy 256 katona neve szerepelt rajta. Az emlékművet csak a rendszerváltást követően, 1991-ben újították fel. Ekkor kerültek fel a II. világháborúban elhunyt hősök nevei is a gránittáblákra, köztük a katonák mellett a polgári áldozatok nevei is. A bicskei református temetőben közös sírban nyugszik 36 magyar honvéd, akik 1945. februárban estek el a közeli Csabdi és Mány közötti csataterekről. A bicskei zsidó lakosságból kb. 200 ember halt meg munkaszolgálatosként és a koncentrációs táborokban.

Az alkotóelemek között akadnak festett fém rögzítőelemek, szerszámok, rugók, rúdanyagok, lemezek és láncszemek. Alkotója Ács János, 2022-ben került ide. Most olvastam, hogy ennek a művészeti technikának saját neve van, úgy hívják, hogy scrap metal. Minden nap tanulhatunk valami újat.

A szokásos kellékekkel ellátva látjuk a királyt, viszonylag fiatal korában: palást, országalma, korona, kard, minden megvan, nála van. Az állami és az önkormányzati támogatás mellett helyi adományokkal is hozzájárultak a mű elkészültéhez. Itt szokták tartani minden évben az augusztus 20-i ünnepséget, pontosabban a délelőtti programokat, ami reggel Szentmisével indul, majd a város díszpolgára címet adják át, megáldják az új kenyeret, és persze a szobrot megkoszorúzzák. Délután már kötetlenebb családi- és gyermekprogramok szoktak lenni, valamint a Bicske Kenyere verseny. Este koncertek és persze az elmaradhatatlan tűzijáték.