De nem menne el a Szózat költőjének párszáz méterre lévő emlékházába tiszteltét leróni bezzeg, ha láma- vagy tevevakargató lenne! Akkor az egész család szaladna sikongva. . . Na, szóval Kápolnásnyék, Vörösmarty Mihály emléke. A költő nem ebben a házban született, az az épület már nem áll. Viszont egész gyerekkorát itt töltötte, kb. 1 éves korától erre a világra nyitotta ki a szemét. Ez egyébként egy intézőház, vagy gazdatiszti ház, annak építtette az egykori gróf. Valahonnan innen táplálkozhatott a lelke, mert ki lenne képes megírni egy Csongor és Tündét vagy egy Szép Ilonkát lélek nélkül? Besétáltam a kertkapun, hosszú, árnyas út vezet a házig, a sétány mentén Vörösmarty idézetek vannak kis táblákon. A hölgy, aki bent ült a recepción, majd lenyelte az asztalt meglepetésében, hogy mégis csak jött valaki. Megvettem a jegyem, kedvesen eligazított, aztán hagyott kóborolni a házban. Talán látta, hogy rajtam nincs mit figyelni, én áhítattal jöttem. Sok kis interaktív elem van, látod, érzed, mihez szabad vagy nem hozzányúlni. A konyhában elszórakoztam azzal, hogy kavargatni kell a kanállal a digitális levest, aztán ha eleget kavartad, akkor kiválik a betűk közül egy-egy megvastagított Vörösmarty idézet. Van az egyik szobában egy hosszú időfal, a költő életének időbeni állomásai, meg a hozzá fűzhető események. Ezt azért bármeddig elnézegetnéd, nem? Tartalmas, szép kiállítás ez, később kimentem a kertbe, a ház mögött van egy gyönyörű Csajághy Laura, meg egy elég viccesnek tűnő Kossuth szobor is. A kert végében színpad. Lenne rá valami mentségem, ha az időmet nem ezzel töltöttem volna el akkor? Pótkérdés: ki volt Kresz Géza és mi köze volt ehhez a házhoz?