. . A helyet, vagyis ezt a sajátságos hangulatú, nem kicsit lepusztult belső udvart már korábbról ismertem, évekkel ezelőtt egy termelői piacon jártam itt, és kifejezetten tetszett. Ezzel most is így voltunk a párommal. Jó sok asztallal van most berendezve az udvar, bár vasárnap kora délután, kései ebédidőben nem sok vendég volt itt, ebédre akkor még egy sem. A Butchers Kitchen-ben mégis egy igen morcos férfiú fogadott, kifejezetten utasítgatott, mit tegyek, ha enni akarunk. Megtettem, mert éhesek voltunk. Azt a két szendvicset rendeltük, amelyet a korábbi vendégek leginkább dicsértek: Egy tépett sertéshúsost és a marhahúsos Pastramit. Megkaptuk, lelkesen nekiláttunk. Az első falatokkal még nem volt gond, hiszen éhesek voltunk. No de, utána bizony észrevettük, hogy a húsok nem eléggé melegek, és ami a legnagyobb probléma, hogy nagyon szárazak voltak. Alig tudtuk lenyeldekelni a húsokat, és ebben nem segített az étlapon ezekhez a szendvicsekhez felsorolt ez meg az sem, vagyis a majonéz, a mustár, a hagymalekvár stb. Ugyanis olyan kicsiny mennyiségben szerepeltek a zsömlében, hogy nem sokat értek. Szerencsére az udvaron az etetővel szemben van az Élesztő Bár, ahol hihetetlenül gazdag a csapolt sörök kínálata, amiben örömmel fedeztük fel szűkebb hazánk sörfőzdéjének termékeit is, így abból ittunk. De ez csak tüneti kezelés volt a száraz húsokra. Ígérem, hozzájuk elmegyünk máskor is, és akkor megírom róluk is az értékelést. A húsosoknak most tőlünk csak három pont jár.
