Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Most is jó zene szólt, maga a tulaj volt a pult mögött. A dizájnban nem érzékeltem változást. Minden esetre szeptember óta változtak a sörök. A fotók múlt haviak, a maiak nincsenek még letöltve a gépemre. Vita felett 5 pont.

A személyzet minden részlegen udvarias, kedves,előre köszön mosolyogva. Az ételek mind kínálatban, mind minőségben elsőosztályúak, finomak,bitang jó a kávé . A wellness nagyon szép ,tiszta, hangulatos igazi nyugalom szigete,hátránya, hogy a szaunaszigetnek kicsi a befogadóképessége,nem tud mindenki pihenni a szauna után, ha többen vannak illetve a 2 saját medence egy másik szinten van. Közvetlen átjárás a fürdőbe nagyon jó,bár arra is ráférne egy generál felújítás. . . . A szoba is rendben volt bár hiányoltam a szőnyeget, illetve a párna nekem kényelmetlen volt
Mindenképpen pozitív élménnyel távoztunk,ajánlom másoknak is a szállodát.

Egy szálloda egyik oldalkijárata. Nem nagyon volt más vendég, az ország egyik legforgalmasabb kereszteződésében vagyunk. A csapos nem volt egy barátságos figura, én meg mondtam, hogy nem szeretem a Drehert, csak az van a csapok alatt, akkor valami üveges azok is Dreherek. Na, *** Akkor mi legyen? Mi lenne kérek egy pohár Aperol spritzet! Az van. Nekilát, készíti, megvárom, kifizetem, hááát, kapom is egy műanyag pohárban! Elröhögtem magam, ez egy valamilyen színvonalat imitáló hely, és itt egy műanyag pohár nesze, bmeg. Pasi kérdezte, mi a baj, én meg elmondtam a megdöbbenésemet. Azután leültem meginni. Amúgy jólesett a fickó közben telefonált, valami idegen nyelven, nyilván az anyanyelvén perfekt gyorsasággal, pergő nyelvvel kommunikált. Én meg gondoltam, hogy na, megyek, aztán jól lehármasozlak benneteket itt az ittjártamon. Erre odajött a pasi - gondolatolvasó -, kezében egy hibátlan pohárral, benne egy rendes adag Aperollal, hogy hát elnézést kér, de tudom, hát milyen környék itt ez, bejön mindenféle hajléktalan, hát aztán rászoktak itt valahogy erre a műanyag pohárra, de hát azért most ezen javítani akar. Leesett az állam! Hááát, azt a mindenét! Huhhh! Ez aztán a fordulatos sztori! Megköszöntem nagyon, a hitet adta vissza a vendéglátóiparban, megittam lassan mindkettőt, a műanyagost, meg az ajándék poharast is, aztán odamentem bambán a pulthoz, hát persze, hogy nem fizetem ki, ez egy ajándék volt, egy gesztus, de mit is mondhatnék, ezért aztán hálásan kezet fogtam vele.

1100 a pohár, 1500 a korsó, utóbbira esett a választásom, az árazás nyilván ezt is célozza. Tisztes négy pont.

Az Irsai buborékosra esett a választásom, a számlán Sauvignon Blanc áll, de ez nem zavart, mert minden fehérbor egységesen 600, a rosé 550, a vörös 650. Ritka jó ár/érték arány. A beltér hangulatos és tiszta, a kiszolgálás kedves. A Halloween dekorációról le tudtam volna mondani. 4,5 pont felfele kerekítve.

Igaz már itt sem. Van viszont ezidőtájt többek között velős pirítós, haltepertő és délvidéki behatásra pljeszkavica és csevap. Mi csak inni tértünk be tavaly, ötféle sörük van csapon a Heineken portfólióból, a Krusovicet választottuk. Boraik főként a Hangyál pincétől valók, figyelemre méltók a tömények. A beltér rendkívül hangulatos. Felfele kerekített 4,5 pont.

Azért ez egy másik dimenzió. A világ egy hatalmas, nyílttéri templom és az egyetemes kultúra szentjeinek adjunk talapzatot, az ő emléküket őrizzük inkább. Ez az ember, aki itt ül egy székben, a létező legnagyobb örökséget hagyta ránk, az örök emberi erkölcsi példázatot, ami könyékkel lever minden Tórát, Koránt és Bibliát a polcról, és lángot mutat az agyban életfogytiglan. 1976-ban egy olyan film született, ami semmiféle nagy nemzetközi hírverést nem kapott, semmiféle díjeső nem áztatta, valójában a világ nagy filmes elismerései mind elkerülték, de ez nem változtat semmin, megszületett az alapkő, és minden más probléma csak erre épül. Az ötödik pecsét bemutat mindent, amit a Homo Sapiensről tudni érdemes. Vagy 5000 filmet láttam, de nincs ehhez mérhető. Tomóceusz Katatiki vagy Gyugyu? dilemmáját Sánta Ferenc írta meg, de aki felfestette, ábrázolta, felkiáltójellé tette, az Fábri Zoltán volt és Őze Lajos. De mindenki más is, sokan kellettek hozzá. Ehhez azért meg kellett látni valamit, túl az irodalmi alapanyagon. Az összes tisztességes és becstelen szereplő és azok bármilyen arányú keveréke, Latinovits is pályája egyik tornyát kapta ebben, Bencze Ferenc, Dégi István, Horváth Sándor, Márkus László, ha soha mást nem csináltak volna, csak ezt, már akkor nem éltek hiába. És Fábri nem csak ezt adta nekünk. A Pál utcai fiúk legerősebb feldolgozása is az övé, tudjuk, ez a másik legismertebb, legmarkánsabb példabeszéde az erkölcsnek, becsületnek, bátorságnak, és bár az amerikai gyerekszereplők nem voltak mind igazán jó választás, itt-ott megbotlik a színészi teljesítmény, emocionálisan egy gigacsapás a lélekre, ami minden magyar, gyerek és felnőtt aranyba foglalt öröksége. És ha csak ezt adta volna a rendező, de nem még ennél is többet! A Körhintát, a Hannibál tanár urat, az Édes Annát, a Húsz órát is tőle kaptuk, hogy csak párat írjunk ide tiszteletből a sokból. Ki tett, milyen király, szent vagy hadvezér többet ezért az országért? A szobor a Róna/Lumumba utcában áll, azaz ahol Fábri ül, ez az épület egy ikonikus helyszín, 1917-től 1927-ig Corvin Filmgyár, 1928-tól 1948-ig Hunnia Filmgyár, 1948-tól 2009-ig MAFILM, most meg a Nemzeti Filmintézet. Ide járulhatunk fejet hajtani.