Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Nem igazán vagyok rajongója az országban szerte felbukkanó sematikus ábrázolásnak, sokszor kifejezetten primitív kivitelben, amikor is a Nagy-Magyarország rajzolatába belehelyezik a mai, korábbi szóhasználattal, a csonka Magyarország térképét, imígyen szemléltetve a veszteség mértékét. Itt sem győzött meg ez a furcsa, enyhén megdöntött terepasztalra hajazó emlékmű, hogy valóban így kell a nemzet emlékezetében kezelni ezt a kétségtelenül súlyos, de immár több mint 100 évvel ezelőtti történést. Viszont az a máshol még nem látott megoldás tetszett, hogy az emlékmű lelkes helyi készítői precízen feltüntették az elcsatolt területek és az ottani lakosság nagyságát. Legalább ennyiben, ezzel a racionális eszközzel túlléptek az angyalos, feltámadásos búsongáson.

Ózdon három nagy múzeum van, egymáshoz viszonylag közel, az egyik a városi/gyáripari, a másik a Digitális Erőmű, a harmadik meg ez a Filmtörténeti élménypark. Lehet külön-külön jegyet venni, meg kombináltat is. Én, miután megnéztem a városit, már csak a filmtörténetire voltam kíváncsi, hát oda vettem jegyet, ugyanis nem tudtam az egész napomat Ózdon tölteni, rövidek a nappalok már ehhez. Tehát hárman voltunk, egy ismeretlen házaspárral, szelíden vártuk a körbevezető embert. Meg is érkezett, láthatóan talán agyvérzésen esett át, fél oldalán ez nyomott hagyott, de ez semmiben nem gátolta az urat, ezzel együtt tette a dolgát nagyon jól, lépcsőn le és fel, és megfelelő mélységű szakmai szöveget adott mellé. A felújított épületben több szinten van a bemutató. Először el kell zarándokolni odáig, aztán megtekinthetünk a földszinten egy jelmezkiállítást, nem túl filmes dolog, pár tablót és képet ismert magyar filmekről, csak, hogy legyen is valami néznivaló. Később azért érdekesebb lett, van rádiótörténeti, TV-. történeti bemutató rész is, szóba kerülnek az első magyar filmek, az első hangosfilmek, majd az első színes filmek is. Ismert színészóriásokról egy-egy tárló. Jellemző videorészletek ismert filmekből. Aztán vannak jelmezek még, lehet bohóckodni, beöltözni, meg berendezett díszletrészletek is, abban is lehet állatkodni meg szelfizni. Magam is megtettem, minden baromságban fülig szívesen benne vagyok,. Megérte elmenni, érdekes volt, még nekem is nyújtott izgalmakat, aki majdnem minden filmes múzeumban voltam és évek óta ez az egyik hobbim, szóval nagyon jó helykihasználás ez, remélem, még bővül is a továbbiakban.

Na, aztán Sajószentpéteren egy étteremhez nagyon hasonlatos intézmény becsábított, DEndre gasztokultúr volt már itt, és tetszett is neki, hát nyomuljunk be! Sok üres hely van, választhatok. Sarokba ültem, hogy belássam a teret. Nagyon jó benyomást kelt a hely! Egy lány és egy férfi viszonylag profin szolgál fel. Étlapot is kaptam, igazi talján kínálat, az olasz húsleves az jó, szeretem, kértem is. Meg aztán csirke supreme-t is, és vidáman azt mondtam, hogy "száprém". Ahogy régen is mindig a Diana Ross and the Supremes-et mondtuk. "Szuprém" - javította ki hűvösen a pincérlány. Aztán később is, amikor kihozta, lassan hangsúlyozta, hogy "itt a csirke szuprém". Nem, nem javítjuk ki a vendéget soha, pláne, ha nem ismerjük, és ez tényleg nem tartozik a bájos humor területére. Egyébként meg legyen pozitív, hogy kérés nélkül hozott száraz, tört erőspaprikát a leveshez, ez jólesett nagyon. Az étel nagyon jól sikerült, gombás rizzsel a csirke pompás harapnivaló, a leves is öröm. Italt kértem, kintről beszólt valami autó az ablakon át, hogy figyellek ám, szóval alkoholmenetesen, narancslevekkel töltöttem ki az űrt, az is elég mediterrán. A WC-t előzetesem láttam, megnéztem, aztán a végén használtam is rendeltetésszerűen. Közben bejött egy cigánycsalád, a kiskamasz fiú nem egyedül bement a mosdóba, és mintha lerombolta volna azt. . . hirtelen sáros tócsák keletkeztek, szanaszét spriccel víz, és vizes, összeázott papírdarabok mindenfelé. . . miért? De tényleg, miért? Szóltam a lánynak, hogy pirulok, de nem én voltam, küldött valakit takarítani. A végén volt még töprengető, lazán közölte a fizetéskor a kis hölgy, hogy itt nincs kártyával fizetés,. nincs termináljuk, most utalok telefonról appal, vagy készpénz. Hmmm. . . ezt talán közölni kellett volna előre. Mondta a lány, hogy intézi a telefonomon az appomat, köszi, ne intézze. Majd én. És hál'Istennek leltem magamnál elég készpénzt, egy tízezres lett a vége borravalóstól, kint a sötét parkolóban, meg néhány helyi szociális probléma rámszált sietve, hogy adjak pénzt, mert neki éppen meghalt a 4 éves kislánya, és ez szomorú, és szemmel látható nagyon részeg is volt. Egy félmaréknyi apróval megváltottam a szabadságomat, aztán huss, el innen!

Megfordultam már pár helyen az országban, Egerben volt hasonló élményem, de ez volt talán a legjobb élményem! Szívesen visszatérnék ide!

A legnagyobb meglepetés távozáskor ért, amikor a számlán láttuk, hogy a szállodában a masszázs díjon megfizetésén felül még szervízdíjat ? ? ? is felszámoltak a masszázsra, illetve a parkolásért is fizetni kellett. Mindezekre előre nem figyelmeztettek, így utólag ez elég lehúzós látszatot kelt. A wellness rész nagyon gyenge, a három szaunából jó ha egy működött, abban is inkább fázni lehetett, mint izzadni, a medence jég hideg volt, igaz harmadnapra kicsit melegedett, a gyermek medencének csúfolt terület egy lábmosó méretű - mindez történt miközben a szállóban teltház volt.

Érdekes módon itt mindössze egy fiatalember dolgozott a pultban, míg a többi helyen népesebb létszámú csapatokat láttam sürgölődni. A hely - HÚS - nevéhez méltóan több helyen is jóféle füstölt sonkák lógnak, az egyik feliratán mangalica, s a rövid étlap is erősen sertéshús-hangsúlyos. Mellette pirospaprika és fokhagyma füzérek. Az ételek terén magyaros válogatás - mangalica paraszt pástétom, savanyított zöldségekkel (5150 Ft), érlelt mangalica sonkatál (5950 Ft), Séf kedvence termelői felvágottak tál 1-2, illetve 3-4 főre (8950/15850 Ft ! ! ), Gourmet sajt szelekció 1/2 főre (5150/9450 Ft). A 2 főétel közül az egyik a Signature grillezett kacsamáj, lilakáposztával, alma chutney-val, kenyérrel (6550 Ft), a másik magyar szürkemarha kolbász mustárral, savanyúsággal (5550 Ft). Összességében talán a MEAT a legdrágább étkezőhely a Time Out Marketen belül. Az általam választott Bruchetta hibátlan volt. Egyszerű, de nagyszerű. "Borotvált" 12 hónapos Grana Padano, friss bazsalikom levél, a paradicsom apróra vágott. A kenyér jó minőségű, vékony szeletek ropogósra pirítva (3950 Ft + 198 Ft szerviz, így összesen 4148 Ft). A kiszolgálás kedves volt, pár perc múlva csipogott a csipogó. Ide még biztosan vissza fogok térni! A válogatás tálakra érdemes nagyobb társasággal jönni. Jól nézett ki az almaecetben savanyított karfiol és a salottahagyma is. Vicces volt, hogy a pulton a Halloween tökre Rácz Jenő feje volt belefaragva, kis jóindulattal felismerhetően. Talán Ugor említette már korábban, hogy az önkiszolgáló rendszer ellenére a tálcáknak nincs gyűjtőhelyük, étkezés után csak ott kell hagyni az asztalon mindent, és hamarosan felbukkan valaki, aki begyűjti. Most menet közben is járkált több tálcagyűjtő emberke, akik már vitték is el a tányérokat, tálcákat, még be sem fejeztük az étkezést.

Nagyon tetszett az alagútrenszer, ahonnan bármelyik részt megközelíthettük!

A gyerekek számára szeparált játszósarkot alakítottak ki, animátor is volt. Közben persze érkeztek külföldiek is, vegyes korosztályból. Arra biztosan alkalmas a Time Out, hogy nagyobb társaságokat összehozzon, itt nem gond többen leülni egy asztalhoz, normális körülmények között, nem zsúfoltan. Az is pozitívum, hogy egy átlagos étteremhez képest itt kevesebbet kell várni az ételekre. Viszonylag sok asztal volt lefoglalva. Ezúttal tervezett célpontom volt a Casa Christa Bisztró, mivel náluk sosem jártam az "igazi" éttermükben, amely Balatonszőlősön, a Balaton-felvidéken vált igen népszerűvé, és a legjobb vidéki éttermek között emlegeti a szakma. Ikonikus magyar ételek mellett friss halak, tájjelegű specialitások adják az étlap gerincét, helyi termelők alapanyagaira építve. Azért szeretném majd egyszer megnézni a toszkán stílusú présházat, az 55ezer m2-es birtokot, amely hazánk első Agriturismo birtoka (szállás is van náluk! ) De visszatérve Budapestre. . . Halászlé belsőséggel, kovászos kenyérrel; velős pirítós; kacsamáj őszibarackkal és mogyoróval az előételek terén. A 4 főétel: füstön sült répa misoval (talán a MÁK Bisztróban ettem hasonlót), a Balatont idéző sült keszeg, tejföllel, kovászos uborkával - rákérdeztem, hogy szálkás-e, mivel igent mondtak, elengedtem. A finomfőzelék grillezett polippal egészen bizarr volt számomra (6250 Ft). A 2 desszert közül egyértelmű volt, hogy a császármorzsát választom, sárgabarack lekvárral, vanília sodóval (3550 Ft), valamint a szintén a balatoni nyarakat felvillantó sajtos-tejfölös lángost (2850 Ft) kértem még, aminek a tetejére még metélőhagyma került. Az ételek elkészültét csipogó jelezte, kb. 10 percet kellett várni. A lángos semmi extra, sokkal kisebb méretű a szokásosnál, elfér a tenyeredben. De frissen készült, melegen érkezett, jó volt a tésztája, korrekt, de nem átütő. A császármorzsa szerintem nagyon finom volt, az adag nem nagy, de ebből még simán bírtam volna többet enni. A sodó mennyisége nekem kevés volt. Bár a standok látszólag két oldalasra vannak kialakítva, de valójában csak az egyik oldalon lehet ételt rendelni, fizetni és átvenni. A fiatal hölgy, aki a rendelést felvette, kedves volt, de nem ajánlott semmit, a középkorú másik hölgy szigorúan, katonásan viselkedett, nulla kedvesség. Az ételeket tálcán viheted. Az enyémen nem volt szalvéta, így vissza kellett mennem újra a pulthoz, persze megkerülve az egész sort, mert csak a másik oldalon volt szalvétájuk. Mindezért kellett fizetni +5% szerviz díjat. Nem tudnám megmondani, hogy mégis mire? ? Ezek után a kártyás fizetésnél még feldobta a képernyő, hogy adjak további szervizdíjat. Sajnálom, de nem volt mire.