Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Errefelé inkább bizonytalanságok voltak, meg hát nyugatra menekülő emberek. Táplánszentkereszt Szombathely mellett van, itt sem tudom, hogy valami nagy forradalmi hév rázta volna a falut. De emlékmű az van, meg emlék tér is, de még mindig nem ez az érdekes. . . Hanem az, hogy a fekete emlékmű mellett egyszer csak megjelent két nőalak fehér márványbői. Nem titokban, a helyiek tudtával. És most jön az egyedi sztori: a két térdelő nőt egy orosz pár ajándékozta a falunak, Alexander Borisoglebskiy és Natalia Postnikova. Hogy miért? Ha érdekel, utánanézel, ha meg nem, úgyis hiába írnám ide.

De már esteledett, veszített erejéből a fény, ez látszik képeken is, szóval odaértem a friss nyomon és lám, egy szépséges Árpád-kori templom lapult itt az ismeretleneség homályában, egy régi temető közepén. Az 1300-as években kezdődhetett a története, félelmetes mennyiségű templom épült akkor, aztán hozzáépítettek, átalakították, tettek-vettek bennük, és van, ami még ma is áll. Azt nem kérhetem számon senkin, hogy ott, a világvégén, az erdő szélén, az esti órákban miért nem volt ez nyitva, mert nem lehetett. De arra mindenképpen jó ez a félértékelés, hogy felhívja rá mások figyelmét, hogy ne legyenek ilyen tudatlanok, mint én, hátha valakinek végre adhattam egy kirándulási tippet.

pedig errefelé az bölcs előrelátás, de így is kaptam, egy elfogadható helyet, igaz, nem a díszesebb vadászteremben, hanem a másikban, de ezt igazán nem vethetem a szemükre. A kiszolgálás kedves, rugalmas, a sok vendég ellenére működik a gépezet. Elegendőnek tartottam, hogy bevezetésképpen egy kisadag levest egyek csak, abból a jó fácánragúból, megoldották. . . felséges volt! Aztán szarvast kértem vadasan, látod, ilyen, a mártás takarja a jelentős hússzeleteket, pompásan lakmároztam. Egy légy belemászott a körtelevembe, simán kicserélték és nem is számolták fel. Ezt utólag azért igyekeztem külön meghálálni. Azt nem lehet meghálálni, hogy a Teremtő beküldte azt a tüneményes fehérblúzos lányt, aki nem szolgált fel, csak az asztalokat tette rendbe, és közben olyan mosolyokkal bombázott le, hogy transzba esve kellett keresnem a kijáratot. Szóval csudajó ez a hely, igaz, pár nagycsalád bejött közbe zajongani más asztalokhoz, de ez nem az én vendéglőm, az övék is, hát így kell elfogadni. Fogyasztásom tételesen: kicsi fácánragu leves, 1260, szarvas vadas mártással, zsemlegombóccal 4950, Cappy körte 800, szervizdíj 701 Ft.

Sajnos az ételünket el kellett, hogy csomagoltassuk és itthon fejeztük be a késői ebédünket (csülköt illetve grill tálat ettünk). Illetve amikor asztalt foglaltam lehetett volna tájékoztatni, hogy rendezvény lesz ami hangzavarral jár. Egy szót sem értettünk párommal egymásból. A mellettünk lévő pár szintén sietett az étkezéssel, hogy minél hamarabb kiszabaduljanak a kocsma hangulatú étteremből. . Csalódott vagyok, mert az ételek ízletesek!

Nyáron hűs kerthelyiséget is üzemeltetnek. Hagyományos magyar konyhát visznek, a nyolcvanas-kilencvenes évek stílusában. A rendszerváltás utáni évtizedben gyakran jártam ide, szinte semmi nem változott, még az árak sem nagyon, pontosabban vásárlóértékben azok sem. Kínálnak többek között magyaros burgonyalevest, Újházy tyúklevest, hortobágyi húsos palacsintát, rántott gombafejeket, brokkolit, sajtot, csirkét, hekkfilét, pecsenyelibamájat és sertésbordát, szabolcsi töltött káposztát, szalontüdőt, bakonyi bordát, brassói aprópecsenyét, cigánypecsenyét, vargabélest, mákos nudlit, szilvalekváros derelyét és gesztenyepürét. Az italválaszték szerény, mintha visszamentünk volna az időben. A Varga pincészet ötféle borát kínálják palackban vagy kimérve. Dreher Goldot csapolnak, palackban Arany Ászok, Pilsner Urquell, Dreher Bak és Soproni alkoholmentes kapható. A töményválaszték szűk és érdektelen, leszámítva a kétféle pálinkát. A kiszolgálás udvarias, lehetne szívélyesebb, meglepett, hogy a főnökasszony arról győzködött, hogy finom a mirelit túrógombóc is. Az erőleves tojással hozza a maga formáját, íze harmonikus. Meglepő, hogy nem tudnak borsdarálót adni, pedig az alap kellene, hogy legyen. A májjal töltött gomba elvisel még egy kis jót, de összességében finom, frissen sült, ízre, állagra egyaránt meggyőző. A tartár old school, kellemesen édesített, a fehérbor kicsit kilóg belőle, de élvezetes. A pacalpörköltnek jó az íze, korrekt a szaft és pacalcsíkok állaga. A csíkozás lehetne meggyőzőbb. A pacalhoz képest kissé túladagolt krumpli korrekt, a kenyér gyenge minőségű és nem is friss. Az ecetes paprika sem a műfajcsúcs, de nem is élvezhetetlen. Mint kérdésemre megtudtam, a túrós gombóc mirelit, így arra nem voltam kíváncsi. Nekem ez megér 4 pontot.

Többek között bao-t kacsazsírral és sós vajjal, füstölt káposztát chiliolajjal, szezámpasztával és mogyoróval, ndujás, tigrisrákos jiao zi-t vajjal, fekete rizsecettel, 16 órán keresztül sült marhát szójában marinált tojássárgájával, és shio kojival marinált császárt borsmártással. Az italválaszték kiemelkedő. Nem széles, de rendkívül tartalmas, színes és színvonalas. Kommersz nedűt nem is lelünk rajta, a két nagyipari sört nem szerepeltetik a választékban, ha a vendég rákérdez, akkor jelzik, hogy tudnak szolgálni csapolt Asahival és palackos Kirin Ichibannal. Kínálnak egy osztrák és egy partiumi száraz fehér natúrbort, két habzó tételt, továbbá ötféle sake-t, kiemelkedő japán töményitalokat, beleérve a rumot, vodkát gint meg persze a whiskyt, s készítenek koktélokat is. A kiszolgálás kedves, udvarias. Apró baki akad, marhás rament kértünk csirkéset hoznak, de hamar cserélik. A fermentált zöldségek élvezhetőek, korrektek, katarzismentesek. A kim chi hozza a műfaj jellegzetes ízeit, a jobbak közé tartozik. A nyárson sült rák friss ízre kissé sótlan, a porított fűszerekkel megszórt misos majonézzel s a citrommal finom. A ramen kiváló, ez adja végső soron a hely népszerűségét, a lé mély ízű, a belevalókat ügyesen képzelték és készítették el, külön kiemelést érdemel a kétféle hús, mely ízre-állagra egyaránt pazar.

Kínálnak többek között erdélyi húsgombóclevest, borjúgulyást, halászlét harcsával vagy pontyfilével, libacombot párolt káposztával, vadas marhát vagy borjúnyelvet zsemlegombóccal, többféle marhabélszínfogást, báránygerincet rántva vagy grillezve, pisztrángot kukoricalisztben sütve, fogast roston, rántott harcsát, mákos nudlit baracklekvárral és sült túrós derelyét házi lekvárral. Rendeltünk padlizsánkrémet, ami hozta az elvárhatót, egy kevés sót még elbírt, de ezen nem volt nehéz segíteni. A mellé adott kenyér egy fokkal jobb volt az alapjáratúnál, a legtöbb helyen a pacalhoz rosszabbat adnak, de azért lehet a szintet még emelni. A libamáj fokhagymás pirítóson 2500 forintért akár pecsenyelibamáj is lehetett volna, de nem az volt, hanem korrekt hízott alapanyag, amit cseppet túlsütöttek, de abszolút élvezhető maradt, el is fogyott hamar. Korrektnek találtuk a fehérboros, fokhagymás vargányát, melynek önazonosságához nem fért kétség. A pacallevest is finomnak ítéltük, a pacal puha, hoztak mellé tejfelt és fűszerpaprikát. Erdélyben vagy erőspaprikát adnak, vagy ecetes pepperonit, de annyi baj legyen, jó volt így is, egyébként akadt nálunk thai chili. A leves jó ízegyensúlyú, selymes állagú, tisztes, házias darabja a műfajnak. Az igazán kellemes meglepetést a túrógombóc okozta, ami messze meghaladta mind azt, amit az étterem sugall a dizájnjával és a nem különösebben igényes kiállítású étlappal-itallappal, mind pedig a többi fogás szintjét, elfért volna egy Gault-Millau kalauzbeli helyen is simán. Ízre, állagra egyaránt megelégedésünkre szolgált, ezt várjuk el a műfajtól, csak ritkán kapjuk meg. A kiszolgálás udvarias, lehetne szívélyesebb, közvetlenebb. Az itallapon nyolc bor szerepel Belső-Magyarországról és Temesrékasról, hiányos leírással. Az évjárat egyiknél sem szerepel, a pincészet sem minden esetben. Kettő kivételével minden bort kimérnek decire is. Csapolt sör nincs, az itallapon Pilsner Urquellel, Sopronival és egy pontosítás nélküli alkoholmentes sörrel találkozhatunk, de ehhez képest a pulton felsorakoztatott italok között ott találtunk kétféle Csíki sört is. Egyébként a borok esetében sem fedi az itallapon szereplő lista a pulton sorakozó palackokat, melyek között akad hűtetlen bontott, ami minimum kifogásolható. A töményitalok érdektelenek. Ez így együtt egy négypontos élményt adott ki.

Amúgy egy korszerű játszótér szélén van, inkább úgy kéne felfogni, hogy talán része is annak. Túl sok energiával rendelkező srácnak lehet mondani, hogy fiam, szaladj fel 10-szer meg le, hátha elfárad. . .