Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Mint kiderült, Székesfehérvárról érkezett egy utazó zarándok csoport, és a tiszteletes asszony őket fogadva nyitotta ki a templomot. Szóval nagy szerencsénk volt. Mint megtudtuk, a fehérvárcsurgói közösség a Fehérvárcsurgói Evangélikus Leányegyházközséghez tartozik, amely szervezetileg a Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség alá került besorolásra. A helyi közösség mindössze kb. 70 tagból áll (a falu összlakossága 2200 fő). Egyébként vasárnap reggelente 9 órától tartanak itt istentiszteletet, de mi akkor már nem voltunk a faluban. A klasszicizáló stílusban épült, átlagosnál kisebb alapterületű és méretű templomot 1857-ben szentelték fel. Az egytornyos templom két haranggal büszkélkedhet. A templombelső puritánnak mondható, a templom éke a karzaton lévő orgona, amelynek az elmondások alapján nagyon szép a hangja, de sajnos nem volt alkalmunk hallani. Fehérvárcsurgó és könyékének birtokosai, a Károlyi-család elkötelezett római katolikus vallású volt, a lakosság többsége is, azonban a XVIII. században betelepített stájer és felvidéki szlovák jobbágycsaládok között viszont többen is az evangélikus vallás hívei voltak. A faluban még reformátusok is voltak, a település lakói a tolerancia jegyében vallási békében éltek. A településen egyébként külön katolikus és mellette külön protestáns temető van, ez utóbbi hivatalosan a református temető, de a csekély számú evangélikus lakosok is ide, a református temetőbe temetkeztek.

A katolikus temető bejárata pontosan mögötte van, vagyis innen egy lépcsőn közelíthető meg. A kőből épült emlékművet 1924-ben avatták fel, amelyet gróf Károlyi József és Zámbó Ernő, az uradalom segédtisztje tervezett meg a falu 74 hősi halottjának tiszteletére, Havranek Lajos székesfehérvári kőfaragó alkotása. A piramis köré kovácsoltvas kerítést emeltek. A 74 fehérvárcsurgói katona hős nevét a hátoldalon olvashatjuk. Az első oldalon a magyar címer alatt a Fejér megyei származású Vörösmarty Mihály témához illeszkedő sorait olvashatjuk a Szózatból.

Ugyanakkor a talapzaton olvasható szöveg, valamint az információs tábla részletes leírása további összefüggésekre, magyarázatokra is rávilágít. A II. világháború idején lengyel civilek és katonák menekültek Magyarországra. Országos szinten mintegy 100-140 ezer lengyel talált hazánkban biztonságos menedékre, közülük kb. 150-en Fehérvárcsurgón vészelték át a háborús éveket 1939-től egészen 1944. márciusig, azaz a német megszállásig. A szobrot 1943. szeptember 12-én állították fel hálából a menekült lengyelek. A falu birtokosa, Wenckheim Margit grófnő, Károlyi József özvegye, valamint a helyi lakosság nagy szívvel, szeretettel fogadták be a lengyel menekülteket, számukra, szállást, élelmet és munkalehetőséget is biztosítottak, például a környékbeli gánti és iszkaszentgyörgyi bauxit bányákban. A szobrot azért nevezték el Béke Királynőjének, mert természetesen a menekültek és a befogadók is együtt közösen a mielőbbi békéért imádkoztak, reménykedtek. Sajnos erre a szobor felállítását követően még több, mint másfél évet kellett várniuk. A világháború végső szakasza, Fehérvárcsurgó és környéke számára ráadásul a legbrutálisabb időszakot hozta el. 1944 ősze és 1945 tavasza között a stratégiai fontosságú Móri-árok térségében véres harcok zajlottak, a frontvonalak itt húzódtak a település közelében, majd maga a település is közvetlen hadszíntérré változott. Mivel 1945 elején a falu a német és a szovjet csapatok ütközőzónájába került, nemcsak a lengyel menekültek, de a kastély lakói, a Károlyi-család, valamint a civil lakosság is menekülni kényszerültek.

A tanösvénynek a világ fafajtái a fő témája, a látható növényeket úgy helyezték el, hogy földrészenként tudunk megismerkedni velük. A főbb információkat a kihelyezett tájékoztató táblákon olvashatjuk el. Az ösvény mentén van néhány pad is, ahol a fáradt túrázók megpihenhetnek. A sok frissen ültetett fácskát próbálják megvédeni a szarvasok, őzek rágcsálásától, de ez nem minden esetben járt sikerrel. Nagyon meglepődtem, amikor váratlanul szinte az orrom előtt ugrott ki az erdőből két megtermett szarvas, és hatalmas iramban vágtattak el jobbra. Valószínűleg az ő ijedtségük vagy meglepettségük is elég nagy lehetett, hogy a csendes őszi erdőben betolakodók (=emberek) bukkantak fel. Maga a park egésze egyébként hivatalosan is arborétum és botanikus kert besorolást kapott, a jelentős természeti értékei miatt. Kiemelt jelentőségűek a park régi, 100-170 éves fái. Külön figyelmet érdemelnek a kert tűlevelű "lakói": a 130 éves tiszafák, a hatalmas feketefenyők, a vörösfenyők és a Colorado fenyők. Minden év június első hétvégéjén a Károlyi kastélypark ad otthont az európai dísznövény és kertészeti napoknak.

A külső medence hőfoka a kellemes határán volt (nem fújt a szél és sütött a nap is), de ez hűvösebb. borús időben már nem elég a komfortérzethez. Tervezési/kivitelezési negatívum, h ugyanebben a medencében nincsenek ülőpadok

A wellness részben nem ártana egy centrifuga elhelyezése. Étterem zsúfolásig tele nagyon sokat kellett várakozni, hogy bejussunk. 6 órától kértük a vacsorát, de csak fél nyolckor jutottunk be. Nem értjük miért nem nyitották meg az emeleti étkezőt? Reggelinél az étteremben nagyon hideg volt. Az ételek finomak , bőséges és változatos volt. A szoba kényelmes volt, de a függöny az ablakon koszos volt. A fürdőszobában nem működött a törölköző szárító. Külön dicséret a személyzet dolgozóinak , kedvesek, udvariasak, mindig mosolyogtak, minden kívánságunkat teljesitették, ami tőlük tellett. Összességében csalódtunk a szállodában, olyannyira, hogy nem fogunk ide mégegyszer jönni és ismerőseimnek sem ajánlom a sok negativum miatt.

10percet kellett várni arra is
Az ital lapon szereplő termékek közül sem volt elérhető minden napokon keresztül. A szálloda elhelyezkedése kiváló, szép kilátás a Dunára. A belső elrendezése is tetszett.