Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

És ekkor hipp, felfedezem Dóka Ferenc plébános urat, aki szintén felfedez engem. Most mi legyen? Mondom, hogy nem helyi alapanyag vagyok, csak jámbor kíváncsi. Ő meg azt hitte, hogy a hívásra érkező hív vagyok, mert ő itt éppen keresztutat tart. Hát ez pont jó, akkor megnézném a templomot. Ha bárki véletlenül nem tudná, a plébános urat nem lehet mással összetéveszteni, olyan szokatlan fülei vannak, és ő volt az a pap, aki egy korábbi helyén összevert egy postást, mert egyházi lap helyett valami Szabad Föld újságot kézbesített neki, más helyen meg egy tucatféle kivégzéssel fenyegetőzött hirdetményeken egy Mária szobornál eldobott cigarettacsikk miatt. Na, itt akkor engem vagy megöl vagy nem. Csak ketten vagyunk. De nem történt semmi krimi. A templom érdekes nagyon, a tornya különösen, az Árpád-kori. Valaha külső festmények boríthatták, ennek nyomát látod a bejárat felett. A belső térben is van izgalmas látvány, nem is egy, meg is mutatom. És persze a karzatra is felkúsztam, mert milyen templomlátogatás az, amikor nem mész fel a karzatra az orgonához na látod. Az egyik újkori plafonfreskó szintén nagyon látványos, szóval ezt csak nézd meg, ha erre jársz. És mikor már eleget szaladgáltam a templomban, végszóra érkezett is egy bottal nagyon nehezen közlekedő néni, tipikus templombajáró, és így aztán megköszöntem a lehetőséget és elhagytam a terepet.

Szerencsére arra jött egy üde, bájos nő, talán maga Mária, ha már a Szent Kutat keresem, útba is igazított, én meg igézetten mentem utána, de jó helyre vitt, aztán egyszer csak eltűnt az erdőben. Jelenés? Szóljak a pápának? De nemsokára ott álltam a szabadtéri színpadnál, ami egy másik dolog, és azon át aztán leereszkedtem egy hosszú lépcsőn a völgybe, ahol a forrás van és a kápolna. Közben egy kitérőnél maga Jézus szobrik egy talapzaton, a Blázovics család ajándékaként. De innen már látod is a kápolnát fentről. Tovább alá menvén lesz még egy Pietá is, Michelangelo Buonarroti alkotás-ötletét simán lelopták világszerte és utánozzák ezerszám, aztán már szemben is vagy a kis kápolnával. Lent egy öreg néne éppen szent vizet mert mindenféle flakonokba, és az autójába pakolta őket, én meg csendesen szentségeltem, hogy ezek szerint autóval is lehetett volna idejönni, szóval a néni csak töltötte, töltötte a palackokat meg marmonkannákat, végtelen mennyiségen, vagy nagyon szent volt a jámbor és ebben is fürdött, vagy a környező falvakba nincs vezetékes víz. Én addig nézelődtem. Van fent a domboldalon Lourdes-i barlang, Máriával, Bernadettel, meg hát ez egy hosszú kálvária-út vége is egyben, fából faragott stációkkal. Aztán a néni befejezte, elhordta az összes vizet, én meg végre lefényképezhettem a Szent Kutat is, amiben egy deka Mária nem volt, bár ez a hely legendájának alapja. De biztos csak rosszul néztem. Vak huszár is gyógyult ettől, bizony ám, nem akármilyen víz ez! Csak éppen rád nem hat. Amúgy szép kis kirándulóhely ez, bátran ragadj zarándokbotot!

Itt most nem volt tömeg, mondjuk, hogy negyedházon üzemelt éppen. Rendelésem/evésem az alábbi volt: 5Strips 2050 Ft, BucketFries 820, BBQ 290, Narancs03 800, ExKaposzta 590, VisszaDij 50. Szóval összesen 4600 forint. Sajnos közölnöm kell az olvasóval, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában mást előadni nem tudok.

Így aztán elszégyelltem magam, hogy milyen hűtlen is vagyok, és elmentem mermelezni megint. Ez ugyebár egy kétarcú hely, rendezvényközpont, meg étterem is. Kapkodni kell a lábad, mert délután kettőkor bezár. Amúgy, a vége felé már rohamosan elfogy minden. Hogy sikerült-e nekik munkatársat találni, azt nem tudom, de látszólag elegendő számú csaj működött a pultban és a pénztárnál, és volt köztük egy nagyon magas szőke királynő is, aki garantáltam nem volt tadzsik, hazara vagy pastu, tutira nem afgán, talán sikerült új lányt találni mégis. Itt amúgy mindenki mindig szuperkedves. Nagy adagokat adnak, háziasan főznek, ma is a maradékból chilibabos sülthúsokat kértem meg serpenyős burgonyát, hozzá finom hosszú, hegyes, erőspaprikákat választottam a salátáspultból, nagyon jót falatoztam, és olcsón. Közben a kivetítőkön egy Bud Spencer-Terence Hill film ment, nem zavarón, ha akartad, nem nézted. Nyuggerek járnak ide meg környéken dolgozó melósok, bár lakások nem nagyon vannak e vidéken. De azért népszerű hely. Méltán.

Valamennyien valahogy Vasvárhoz kapcsolódnak. Szent István, III. Béla, IV. Béla és Kun László. Hát, gondoltam, ez egy kút, vannak a kútnak olyan kis kifolyócsövei, ahonnan a víz jön. . . lássuk, működik-e? Hát megnyomtam a nyomógombot, ami egy pecsétet ábrázol. Na, erre nem a víz kezdett folyni, hanem beindult a harangrendszer, elég hangosan, és eljátszotta a kút zenéjét. Én meg csak úgy nézegettem körbe, pironkodtam, hogy jaj, elnézést, igen, én voltam, de jaj, nem tudtam, bocsánat, hát ilyen hülye kis turista vagyok. . .

De azért hittel él az ember, bizakodtam benne, hogy működik, leültem illően az egyik fél helyére, behunytam a szemem és cukin csücsörítettem, hogy hátha jön a másik. . . nem jött arra egy kutya sem. . Azt nem írták, hogy csak hozott anyaggal működik! (Egyébként ez a becsukott szemmel ülsz és jön valaki, akit nem is ismersz és megcsókol, esküszöm, működik, velem előfordult már. . . ) Amúgy ez az egész egy kedves ötlet, bizonyára sok izgalmas dolognak volt már a tanúja ez a pad is, bele is pirulok, ha belegondolok.