Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Mi 10-es skálán 10-esre értékeltük a panziót a férjemmel. Van egy elég nagy terasz is, ahol lehet kávét, üdítőt, ezt az fogyasztani, akár reggelizni is lehet. Az országnak ezen a részén az emberek kedvesek, barátságosak, Mórahalom is szép, az ételeék és mondhatni olcsók. Ismerőseimnek ajánlottam. Időnként vissza fogunk járni.

Nemcsak a galéria, de a programok is ingyenesek, az önkormányzat támogatásával. A kortárs kiállítások 1-2 havonta váltakoznak. Ottjártunkkor Hőnich Csongor és Győri Mátyás Sosem látott arcok című időszaki kiállítása volt látható. Izgalmas kontrasztként, festmények és fotók izgalmas találkozása. Szerintem jó dolog ez, hogy a fiatal művészek megmutathatják magukat, és a szülőknek, barátoknak is egy jó program ez, hogy megnézhetik az ő alkotásaikat.

Így bár ez a templom nem volt része a programnak és az eredeti útvonalunknak, ha már így adódott, nem hagytuk ki ennek megtekintését sem. Egyébként azért voltak nyitva, mert egy esküvőre készülődtek. Az erzsébetvárosi épületről azt kell tudni, hogy ez volt Magyarországon az első baptista imaház és templom. Meyer Henrik, a Brit és Külföldi Bibliatársulat munkatársa 1873-ban érkezett Budára, aki a kis közösség működését az 1880-as években helyezte át Erzsébetvárosba. A Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán álló templom alapkövét 1884 őszén rakták le, az ünnepélyes felavatás 1887-ben történt meg. Az épületet Bachl Ferenc tervezte és építette, historizáló (eklektikus) stílusban, ezen belül a neoreneszánsz és a neoromán elemek keveredése is megfigyelhető. A belső térre a protestáns puritánság jellemző, klasszikus karzatos szerkezetű, a bemerítő medence a nagy imaterem központi részén, a szószék és az úrasztala mögötti pódium alatt helyezkedik el, a padlószintbe süllyesztve. A baptista egyház csak a rendszerváltást követően, 1994-ben kapta vissza az épületét. Utána több felújítás, renoválás történt, ezért kívül-belül újszerű az állapota. Nemcsak templom, hanem ifjúsági és közösségi tér funkciót is betölt, sőt, diákotthon is helyet kapott. Érdekes volt, hogy a főbejárat előtti lépcsőfokokra egy zsoltár részletét írták fel. A folyosó falán az egyház főbb eseményeinek idővonalát láthatjuk. A templom mérete a jelenlegi viszonyokhoz képest mondhatni, túlméretezett, hiszen 600 fő befogadására képes, míg a gyülekezet taglétszáma csak kb. 100 fő.

Abszolút ellentmondás volt, amit Milotán hallottam, meg aztán amiről Uszkán értesültem, ahol az ukrán nő másképp adta elő (hajózható határfolyó-verzió), na, itt meg az van, hogy szovjet ügynökök voltak. . . beszivárogtak a magyar falvak önkormányzataiba. Oszt úgy intézték el nagy ravaszul, hogy a magyar falvak a Szovjetunióhoz kerüljenek. Na, erre aztán Tollas (Kecskés, Kohlmann Tivadar stb. ) Tibor legény miután megneszelte ezt - motorra pattant, és vágtatott úttalan utakon, meg sem állt Budapesten a minisztériumig, ahol aztán piff-paff, elintézte, hogy ne szovjet falvak legyen, hanem magyarok Na, most kezeld helyén az információkat. De ez így még nem elég, mert a hős motoros költő is lett, mert szép lelke volt, azzal együtt, hogy a beregszászi gettóban szilaj csendőrőr is volt, ami azért nem annyira tipikus széplélek-ügy. De ezt a történeti részt később inkább törültük a nemzettudatból. Az emlékház meg megőrzött sok mindent Nagybarcán, ami ugyan nagyon távol esik Milotától, de hát itt született a hős költő, és a ház vezetője, egy hölgy, aki önmaga lovag is egyben, a kultúra lovagja, nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadott bennünket, és sok-sok információval látott el, hogy még tisztábban látók lehessünk a tisztánlátók között.

Zuhanyozás után a szobánkban állt a víz. Fel kellett takarítani. Hűtőgép nem volt a szobában. A teljes vételár befizetését követő néhány nap múlva értesítettek, hogy az eredetileg a csomagárba kalkulált délutáni süteményt nem fogják felszolgálni, helyette többféle hűsítőitalból lehet majd választani. Csak egy, citromos vízből állt a délutáni kínálat.