Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Ez a lány 1970-ben lett felavatva, és Pátzay Pál azért mégsem akárki, ő csinálta. Egykor ő volt a "Felszabadulás". Biztos nagy dics övezte akkor. Na, aztán a napi történelem azt mondta, hogy nem is szabadultunk fel, hujujj, mi legyen a lánnyal, kidobjuk, beolvasztjuk, ledöntjük duhaj, fickós jókedvünkben, aztán az győzött, hogy ááá, nevezzük át! ! Problem solved! Hírvivő! Az lesz az új név, hát már csak nem bánt az senkit. . . Na, hát azóta itt áll, azaz imitálja, hogy megy, valahonnan valahová. Viszi a hírt. Se koszorú, se virág, semmi.

Ez hogy lehet? De nem baj, a dolgokat pótolni kell, azért vagyunk! Szóval Vöröstónak a Barnag felé eső végén, a temetővel átellenben van ez a kis magaslat. Kapu választja el a semmitől, vigyázni kell, egyik oldala magánterület és nagyon rossznéven veszik, ha odamászkálsz. Szóval, csak emelt fővel középen előre, isten mindenkié. Itt úgy vannak megoldva a stációk, hogy párosan helyezkednek el a képecskék az út kétoldalán, semmi lineáris sztori. Megcsodálod őket, aztán felballagsz a kápolnához, elég szép az is, a kémlelőnyíláson benézhetsz, hogy ott lent hever a Krisztus, az oltár alatt és hát az a kálváriák vége. Szép hely ez nagyon az erdők, szántók közepette, ajánlanám is, ha lenne rá nyitott szem vagy fül. Tegnap így nézett ki a hely, de van, amikor szebb.

Na, hát ezért is. Szóval tegnap megmásztam a megmászhatót, és szépen, módszeresen bebarangoltam a várat és megkerestem a szobrot. Volt sejtésem, hogy merre lehet, de az csak egy tipp volt. Hát persze, hogy a tetején, hogy a villám vágjon oda. . . nem baj, azért megérte, esküszöm. Szóval ide pakolta fel a gerilla Mester ezt a kis üzenetet, a hajdani lakókocsis nyarak, időszak emlékművét. Az autó régi Volkswagen Golfra hajaz, tehát németek is jöhettek ezzel kempingezni a nagy tóhoz. Istenem, hát régen a Balaton volt a német világtalálkozó, kelet és nyugat germánjai, rokonok, barátok itt jöhettek össze egymással. Meg szörföztek is, mint látjuk.

hááát. . . nem akartam, arra menni, de a szükség törvényt bont. Aztán eszembe jutott DEndre nevezetes Fresh Cornere, hogy ő erre szokott járni. Ez az! Akkor most én is erre járok! Az a MOL kút ezer éve ott van, Nagyvázsony legelején Budapestről nézve, de nem nagyon szoktam itt megállni. Na, majd most. Alaposan teletankoltam a benzinevő gépet, bent meg kedélyesen elbeszélgettünk a pultban álló férfivel, mondtam, hogy valamit eszem vagy iszom itt, az biztos, mert különben nem lesz jogom, a nagyok nyomába járni, így aztán egyéb ötlet hiányában egy Fantát kértem, eliszogattam, közben szóba hoztuk a velős evőhelyet, ami 100 méterre van onnan, meg hát Szent Kristófot, ugyebár, ami hely lényeg! Hatalmas feliratok hirdetik a falon, a szent dicső tetteit, kalandjait a folyóval meg Krisztussal, meg hát a lényeg, hogy az utazók védőszentje. Na ez az! Hát ezért kerültem én ide, a nagy szent meghallotta a benzintank segélykiáltását, és idevezérelt, az oktánszámok forrásához! Jó a hely, jó a Kristóf is, elégedetten távoztam.

Hát csak ilyen hamburgert vagy olyan hamburgert, ilyen krumplit vagy olyan krumplit. Jó, ha lúd, akkor legyen kövér, legyen a jobbik, our favorite cheeseburger, meg Simon's cheese fries. Ez egy pohár zéró kólával közel 5000 forint. De hát felfedezni jöttem, az meg mindig pénzbe kerül. Drága ez az ittjartam oldal, azaz a vele összefüggő lelki kényszeres rágcsáló életforma. Várni kell a falatokra, viszonylag sokat. Számom 25, pincér: Noémi. Az ember megszokta, hogy listára kerül, akár rendelőben, akár politikai pártban, akár hamburgerezőben van. Közben elnézegettem napjaink egyik tipikus küzdelmének újabb fordulóját, az Allee-be ugyanis szabad kutyákat behozni, de a kajádás részre nem. Nagy tábla is figyelmeztet erre. De egy ölállat mégis ott múlatta az időt, velünk együtt. A biztonsági őr meg beszállt a ringbe, hivatása magaslatára lépett. Köztudott, hogy a kutyás gazdi a legagresszívebb és alpáribb faj a planétán, ezt számtalan internetes meccs bizonyította. Itt is, bezzeg a koszos hajléktalant azt eltűri, mi? Csak a kötelességemet teljesítem. A kutyám s**ge tisztább, mint a te szád! Szóval, a hagyományos szólamok, aztán az idős őr mégis győzött, az ifjak elmentek a díszállattal Ide se jövünk többet! A másik hangulati elem, hogy a ránk merőlegesen lévő Hummusbarból eszemet erős, hangos rap hallatszott, a közelkeleti srácok mit sem törődve mások fülével, de ezért nem szólt a biztonsági személyzet. Bevallom, engem jobban zavart a zene, mint a kutya. A Simonékon táblás kijelző nincs, szám kiordítása van a tömegbe. Sorra is kerültem. Kaptam egy Fradi-színű, azaz zöld-fehér zacsit meg egy poharat. Itt enném meg. Nem baj, akkor is így kapom. Mások is így ették. Így néz ki. Széttéped, kibontogatod, aztán egy kupac papírszemét közepén ülsz és tényleg úgy eszel, mint egy hajléktalan. Nagyon ízetlen kaja ez a burger amúgy. Morzsalékos, szétpotyogós hússal van. A sajttal leöntött krumpli meg nagyon erőteljesen ízes. Elmentem, telenyomtam egy tégelyt ketchuppal, azt kenegettem a burgerbe, nem segített sokat. Viszont amikor megettem ezt a két neves fogást, olyan émelyítő zsírtelítettségem lett, mintha megettem volna egy tányér zsírt. Kétségbeesve ittam aztán a hideg kólát, ami csak belefért. Nos, nekem ez ilyen volt. De neked attól még lehet jobb is!

Az ételeket hordó hölgyek nem igazán foglalkoztak a vendégekkel egymással tré seltek!