ZigZag étterem értékelései

Hát, hogy is fogalmazzak? Minden szempontól autentikus. Nem csoda, hogy az elvitelt javasolták ott is, mivel a helyi körülmények finoman fogalmazva is igencsak puritánok. Semmi dekor, nagyon egyszerű házgyári 2 asztal, a pult mögött egy hatalmas ipari kifőzde, csövek, ronda festés, mintha egy lepusztult raktárépületben lennénk. Mindezek mellé legalább 25 fok van bent, a falak "izzadnak" a párától. Eközben kint tombolnak a mínuszok. Lehet, hogy nagyon fáznak a szakácsok, otthon nem időjárási viszonyokhoz szoktak. 11-14 óra között lehet kedvezményes ebédmenüt kérni, azonban 14. 10-perckor még simán adtak nekem menüt, mondván, ó még csak 5 perc telt el, belefér. Szóval a mentalitás rugalmas. A teljes személyzet indiai. A napi ebéd tartalmaz basmati rizst, két curry-t csirkés vagy vegetáriánus verzióban, mindez 1000 Ft-ért. A kenyérért pluszban kell fizetni (tawa roti 2 db 350 Ft, papadum 150 Ft. ) Szűk a kínálat, csak 5 féle étel közül lehet választani. Persze az étlapon van más is, az általában szokásos indiai ételek teljes tárháza. Az étel egyszerű, autentikus, jó volt, de semmi extra. A lencse dahl kifejezetten erős. A csirke curry nem különösképpen izgalmas. A rizs jó minőségű. Rendes porcelán tányér és evőeszköz van, nem műanyag, de a tisztasága mindennek kétes. A személyzet nagyon kedves, mosolygós. Egy próbának nem volt rossz, de közel ennyiért kaphatunk legalább ilyen jó indiai ételt másutt is a városban, kulturáltabb körülmények között. Egy dobozos Pepsi 300 Ft. Természetesen elvitelre lehet kérni az ételt, a többség ezt is teszi.

Tiramisu vagy csokoládé. Az elsőt választottam. Érdekes módon, itt a cukormentes olcsóbb, mint a többi süti, ilyet sem igazán tapasztaltam még más cukrászdában, ellenben az ellenkezőjét, mármint hogy a cukormentes vagy bármilyen mentes drágább, mint a "normál" általános tapasztalat. Uncsi volt a sütike. Frissesség oké, de ízre olyan kis semmilyen és nem is volt olyan többrétegű, több összetevős, izgalmas, mint a megszokott többi Hisztéria-desszert. Hát ez most nem jött be sajnos. A személyzet barátságtalan, semmi mosoly, semmi kedvesség, nem ajánlanak, nem kommunikatívak (2 30 körüli nő/hölgy, kinek hogy). Egyenruhában, Hisztéria uniformisban. Később sem figyelték az asztalokat, hogy kérnének-e még esetleg valamit a vendégek. Nem én egyedül nem voltam a pincér hölgynek szimpatikus, hanem egyetlen vendég sem, még a jóképű mosolygós fiatal külföldi srácot sem akarták észrevenni, pedig lelkesen próbálta magára felhívni a figyelmet. Így esett, hogy ő is és én is a pulthoz odamenvén fizettünk, és nem az asztalhoz hozták ki a számlát. Kötelező szervizdíj nincs. Mondjuk szerviz sem volt. Rövid pozitív ellenpélda: decemberben szülinapi zsúron voltunk a fiammal, és az ünnepelt fiú tortáját a Hisztériában vették, itt a WestEndben. Tripla csokis vagy valami hasonló fantázianevű. Na, az finom és csokis volt, intenzív, de nem gejl, el is fogyott az utolsó morzsáig. Mindenkinek ízlett. A külső burkolata nagyon szép tükrös, a dekoráció finom, nem hivalkodó, elegáns (bogyós gyümölcsök).

. . ). A koncepció: magyar páros autentikus olasz alapanyagokból készít szendvicseket, harapnivalókat, hidegtálakat, persze van jóféle olasz kávé, borok, miegymás. A cicchetti Velencéből jött, miniszendvicskék megspékelve finomságokkal avagy "apró kenyérfalatkákra helyezett ínyencségek". 4 féle volt készen a pultban, ezekből válogattam 3-at (370 Ft/db): pármai sonkás, prosciutto-s, 4-sajtos, szárított paradicsomos, de a hölgy egyből jelezte, hogy a pultban lévő alapanyagokból tetszés szerint bármilyet készítenek: olívabogyó, mortadella, szalámi, valamint kencékből is állítanak össze kis menüt. Vannak pannini-be, zsemlébe töltött mini és nagyobbacska szendvicseik is, valamint grillezve is lehet kérni (450-950 Ft). Bevallom őszintén, én a nagyrészt olasz nyelvű táblás étlapon nem tudtam eligazodni, így inkább a pultban mutogattam rá arra, amit tetszett és kérdeztem rá az árakra, összetevőkre. Később lesznek majd tradicionális édességek is, panna cotta, tiramisu, profiterol és cannolo, biztosan vissza fogok még nézni ezeket is kipróbálni (850 Ft). A kávé olaszosan "rövid", nem olyan bő lére engedett, mint az amerikai, ezért latte-t kértem, a cappuccino-t az én ízlésemnek túl kis csészében adják. A latte macchiato-t (650 Ft) szépen rétegelve készítették üvegpohárban. Hagyományos olasz pörkölésű kávé, erős, de mégis bársonyos, kellemes, finom. A beltér barátságos, taverna hangulatú, szellős, kényelmes ülőhelyekkel. A falon borosüvegekkel körberakva. Egy kicsit kaotikus a hangulat, az egyik falhoz mindenféle doboz van spontánul behajigálva (tészták, borospalackok, miegymás. . . . ), olyan olaszosan kupis. Ha ez koncepció, akkor nálam nem jött át, de egyébiránt miért lennének csak úgy odadobálva ezek a dolgok a falhoz? A bár-részt nem igazán tanulmányoztam át, de azt láttam, hogy a borokon túlmenően is széles volt a kínálat, esténként biztosan jó kis hangulatot lehet itt teremteni. Klassz hely, árban átlag feletti, de nem túlárazott, hanem inkább a prémium alapanyagok miatt, jó volt itt lenni. A Funzine decemberi számában bővebb ajánló olvasható a helyről.

Ez volt az első szívfájdalmam. A második, hogy itt SEM volt kapható az Eszterházy tallér, ami véleményem szerint a legjobb desszert a Szamos repertoárból, és ezt nemcsak én gondolom így egyedül, hanem több Szamos-rajongó ismerősöm is nagy kedvelője. Sajnos már többedszerre tapasztalom, hogy éppen ez nincs, elfogyott, nem tudják, mikor lesz. Szomorú. Szerintem ennyi év tapasztalata alapján már fel lehetne készülni, hogy miből mennyi fogy, mit keresnek a vevők. Mert az eladók is mondták, hogy igen, tudják, sokan keresik mások is. Persze azért így sem okozott gondot abból választani, ami volt, s legalább kipróbálhattam mást is, nem megint a már jól bevált kedvencet. . . . vagyis nem teljesen, mert a mandulás kiflinek (390 Ft) szavaztam bizalmat, ami már szintén egy korábban kipróbált és bevált finomságuk. Rendben volt most is, olyan, amilyen mindig lenni szokott. Gyorsan elfogyott, az utolsó morzsáig. A kiszolgálás kissé gépies, fáradtnak, kimerültnek tűnt a pultos hölgy, amit valahol megértek. Ilyenkor a téli szezonban nagyon mennek a tematikus termékeik: szaloncukor, karácsonyi csomagok, mézeskalács, de a marcipános bonbonok is.

kerületben is nyitottak egy vadiúj cukrászdát, míg a régi budai a jövőben csak megrendelésre fog sütni, meg talán valami bemutatóterem féle lesz/lett. A Lehel piac közelében lévő sarokhelyiségben legutóbb paplanbolt működött. Nem mondom, teljesen átalakult, rá sem lehet ismerni. Elegáns, letisztult, modern, de egyszerű a berendezés, azért a vintage és a romantikus hatás nem múlt el nyomtalanul. Jópofa a hinta, minden gyerek beleül, de sajnos túl közel van a falhoz, így hintázni nem lehet rajta, ez inkább a dekoráció eleme. A pultban egyen formájú kerek sütikék a modern "újhullámos" irányzatból, izgalmas ízekben, mutatós küllemmel. Prémium alapanyagok, különleges kombinációk. Árban meglehetősen húzós, 7-800 Ft-ba kerül 1-1 db, és ezek olyan könnyűek, úgy etetik magukat, hogy nem nagy erőfeszítés 2-3 db-ot megenni belőlük egy felnőttnek. Ha már tél és január, akkor a szezon kedvencét, a gesztenyéset választottam. Valamint mellé egy gránátalmás szívecske linzert. A formasütiken kívül kimérve lehet kapni édes- és sós aprósütiket, mézeskalácsot, sajtos rudat, pogit. Összességében megütötte nálam az 5 pontot, de a véleményem szerint legjobbakat [moderálva - a szerk. ] nálam nem érte el. Itt lényegesen kisebb a választék, mint a budai cukijukban volt, ezt is lényeges azért megemlíteni.

A kis pakisztáni büfé felkeresését inkább vállalkozó kedvűeknek ajánlom, aki a tiszta, ízlésesen berendezett, stílusos vendéglátó egységeket kedveli, az itt eléggé ledöbbenhet. De nem kell félni, nem lesz rossz a kaja, sőt, nekem összességében bejött, tetszett. Belső dizájn nagyjából nulla, a lépcső omladozó, a feliratok már fakulnak. Asztalok helyett könyöklőpult van a fal mentén a villanyóra-doboz alatt, meg pár rozoga bárszék. A bejárat mellett kint látható fotók az ebédmenükkel némiképpen megtévesztőek, mert nem azok és nem annyiért kaphatóak. Pl. tandoori csirke, shish kebab, shawarma, marhahús nem volt. Mivel pakisztáni étkezdéről van szó, a szakácsok muszlimok, náluk a marhahús nincs tiltólistán, viszont fűszerezés és elkészítés tekintetében az indiai konyhához igen hasonlatosak az ételeik. A benti színes, igényes fotókkal gazdagon díszített étlap sem aktuális már. Azt lehet rendelni, ami éppen van a pultban. Húsos (csirkemell) menü 1290 Ft, vegetáriánus menü 1000 Ft. Vagy főételek 900 Ft-tól. Én így is tudtam választani, akár még többféle ételt is kipróbáltam volna. Mangós csirkét, zöldborsós-paradicsomos-burgonyás zöldség curry-t választottam basmati rizzsel, kaptam mellé egy adag joghurtos vegyes zöldsalátát, szezámmagos naan-t, és desszertként egy darab gulab jamun golyót. Mivel ital nem volt a menüben, bár a kiírás szerinti - már nem aktuálisban - még szerepelt limonádé is, pluszban még kértem egy vizet. A személyzet érdekesen fura volt. A pakisztáni fiatalember sem magyarul, sem angolul nem igazán tudott kommunikálni, bár lelkesen bólogatott és segítőkésznek mutatkozott. Ekkor a backstage-ből előjött egy nem túl bizalomgerjesztő (ápolatlan, fogatlan) takarítónőnek öltözött magyar hölgy, aki átvette a rendelés felvétel feladatát tőle. A külseje ellenére a hölgy kedves volt, és bőségesen adagolta az ételt. A mikrózást sikerült megakadályozni, inkább langyosan kértem a rizst. A 2 főétel meleg volt, mert azt a pultban, a hőtárolós fémtartókban tárolták, a rizst viszont máshonnan tette a tányérra, ezért lehetett kihűlt. Összességében volt 5-6 féle vegetáriánus (csicseriborsó, lencse dahl példaképpen) és ugyanennyi húsos fogás is, köztük biryani, curry, vajas, vindaloo (ez utóbbi a csípős), de mindegyik csirkehússal. Valamint samosa és pakora, de a pultban álltak, nem frissen sültek, az meg úgy nem az igazi. A saláta már korábban el volt készítve, mert a zöldek már kissé állottak voltak, viszont a fűszerezése nagyon kellemes volt. Szintén határozottan ízlett mindkettő főétel, a mangós csirke édeskés mártása számomra telitalálatnak bizonyult. A naan a maga nemében gyenge volt, nem frissen sült, langyos és szikkadt. A gulab jamun olyan volt, amilyennek lennie kell, nem egy izgalmas desszert, egy tejes alapú sült golyó mézbe forgatva, de az indiai konyhában abszolút tipikus, hát igen, a desszert nem az erősségük. Még egy érdekes momentum történt, amikor a pultnál megbeszéltük, mit kérek, érkezett két pakisztáni fiatalember, akik kabátban bemasíroztak a pult mögé (a konyha, előkészítő, raktár, pult nagyjából összeér, mindez 3 m2-en tömörítve), lelkes üdvözlés, hátlapolgatás, pacsizás, puszilkodás a pakisztániak között, majd a "néni" közölte, hogy bocs, de most előbb nekik kell adnia gyorsan enni. Én meg megkaptam utánuk. Ettől a plusz 2 perc várakozástól nyilván nem haltam éhen, de elég egyértelműen mutatta, hogy kb. mi itt az elfogadott erősorrend. Mikor eljöttem, mindenki mosolyogva búcsúzkodott, ők még lelkesen falatoztak tovább a pult mögött. Csak eldobható műanyag evőeszközök vannak (a gagyi fehér kínai), műanyag pohár, de amúgy a vevők többsége elvitelre vásárol. Mindent összevetve, árban korrekt, jók az ételek, de tudni kell jól választani, mert lehet itt mellényúlni is.

Kedves fiatal pultos lány, középkorú törzsvendéggel beszélgettek a pultnál, mindketten köszöntek, rajtuk kívül más vendég nem tartózkodott a kávézóban. Egyszerű, 80-as éveket idéző berendezés, kommersz italkínálat, barátságos árfekvés. Dreher és Ászok söröket csapolnak, korsó 480, illetve 350 Ft. Ételkínálat minimális, nachos és a kiírás szerint szendvics, bár azt a pultnál nem láttam. A sarokban nyerőautomata villódzik, csak úgy magát szórakoztatja. Olasz pörkölésű Portioli kávét főznek, hát elég középszerű, finoman szólva nem vágódtam a minőségétől, ízétől hasra, de erőteljes volt, kissé karcos, kesernyés. A tejet beletöltötte a pultos lány a csészébe, nem külön szolgálta fel. Víz nem járt a kávé mellé, csak 1 db zacskós fehér cukor. 320 Ft-ot voltaképpen nem sokalltam érte. Jó hangulatú, kellemes hely, jó lehet ide csak úgy beülni egy baráti beszélgetésre, de semmi több. Talán nem is kell több.

Makulátlan tisztaság mindenütt. Mindenből a minőségre törekszenek, kézműves sörök széles palettája a Monyó Sörfőzdétől, kézműves péksütemények (csokoládés croissant 400 Ft), kitűnő kávé. Ételfronton wrap, saláta, szendvicsek, házi sütemények, itt a trendeket követik ők is: brownie, répatorta. Egy eszpresszó tejjel 420 Ft-ba került. Minden nap nyitva tartanak reggel 8-tól este 9-ig. A hátsó helyiség a hostel reggeliztető termeként funkcionál, érdekesség, hogy pincér robotokat is fognak alkalmazni, egyelőre beüzemelés alatt vannak. Itt reggelente svédasztalos reggelit kínálnak 8-10. 30 között. Állatbarát hely. Kedves, fiatal személyzet.

Legutóbb szintén a TIT-be mentem, ezúttal az éves ásványbörzére, s mivel tudtam, hogy ott nem lesz büfé, ezért a Pingvin mutatkozott alkalmas helynek egy kávé felhörpintésére. Belépve azonnal jelentős változásokat tapasztaltam, szinte rá sem lehetett ismerni a régi krimóra. De ettől még maradt benne továbbra is valami retró érzés. Az étlapot átolvasva kedvem támadt valami ennivalóra is, így kértem egy sonkás-sajtos toast-ot is, amelyet háromszög alakúra sütöttek (4 db egy adag). Amúgy sült kolbász, panini és pizza szerepelt még a szűkre szabott, de fotókkal illusztrált étlapon. Az árak meglepően barátságosak, de úgy emlékszem, régen is olcsó hely volt. A toast mindössze 390 Ft - ketchup, majonéz grátisz (az étlapon melegszendvicsként szerepel, de ne a régi félbe vágott retró óriáskiflire számítsatok), a capuccino 400 Ft. A kávé elég gyengécske volt, a csésze szerint Lavazza lett volna, de ez tuti nem az volt, vagy felütötték valamivel, vagy az elkészítés módja nem volt megfelelő. Azért meg lehetett inni, volt már ennél rosszabb is sajnos. Szinte hihetetlen, de összesen 790 Ft-ba került mindez, kötelező szervizdíj nincs. Nyáron a járda egy részén kiülős terasz üzemel.

A csarnok, vagyis a piac azonban egészen más. Egyáltalán nem az a fajta gasztro-piac, mint ami a Hold utcából lett, és nem az erőltetett magyaros(sch) étkezdék, mint amilyeneket a Fővám téren találhatunk. Viszont az egész galériaszinten szinte csak evős-ivós helyeket találni, a talponálló kocsmától kezdve az olcsó, hatalmas adag kifőzdéken át a kifinomultabb, izgalmasabb megoldásokig. A Nincs Abrosz az utóbbi kategóriába sorolható. A kínálatban pácolt húsok (690-850 Ft), csevap (790 Ft), burger (1090-1190 Ft) szerepel, amelyeket a vevő választását követően, frissen sütnek, grilleznek. A húsok között csirkemell, csirkecomb filé, tarja és karaj szerepel, többféle fűszerezéssel. Ezek mellé sokféle házi saláta közül lehet választani (390-600 Ft/adag). A salátákat, köreteket dekára lemérik, 20 dkg egy adag, de lehet megosztva, 2x10 dekát is kérni. Lilahagymás-majonézes krumplit és coleslaw salátát választottam. Annyira egyik sem volt eget rengető, de mindkettő korrekt volt. A személyzet: pultos hölgy és grillező fiatalember kedves, szimpatikus volt, a koncepció szintúgy, de azért tény, hogy a piacon megforduló emberek jó része nem akar még várni 10 percet, mire megsül az étel. Itt nem tapasztaltam azt, mint néhány szomszédos kifőzdénél, hogy kígyózó sorban álltak volna a vevők, és nem feltétlenül azért, mert amott jobb minőségű lenne az étel, sőt! A közös padoknál lehet leülni enni, elegendő számú van belőlük, éppen a Nincs Abrosszal szemben is voltak üres helyek. Összességében nem rossz hely, de véleményem szerint nem is kiemelkedő, nálam nem top kategóriás.