ZigZag adatlapja

A mi szállásunk meg innen egy percre volt gyalog, szóval minden nap befutottunk a Kuglerbe. Összességében egy fősodratú cukrászda benyomását keltette, elég széles a kínálat, de árban drágább, mint a helyi konkurencia. A tortaszeletek ára 1050 Ft. Két adag papírtálkás fagyi - 2 gombóc (1000 Ft) és egy süti 3150 Ft volt (3 gyereknek), szóval napi szinten egy átlagos családnak ez már elég jelentős kiadás csak úgy édességekre. A fagylalt szerintem átlagos volt. A sütemények közül az áfonyás fehércsokis mousse volt a legfinomabb, a pisztáciás-málnás mousse elmaradt a várakozásoktól. Vannak dekára kimért sós és édes aprósütemények is, 5100 Ft/kg. Lehet helyben is sütizni, kávézni. A kiszolgálás változó, volt, hogy sokat kellett várni, hogy egyáltalán odajöjjenek a pulthoz, másik nap viszont kedvesen, mosolygósan fogadtak. Tipikus 4 pontos hely az én értékítéletem és benyomásaim alapján.

Április ellenére beütött már a jó idő, így nem volt kérdéses, hogy az év első fagylaltját itt fogom enni, nem volt sok íz, de legalább már volt fagylalt! Eper, pisztácia, bodzás zöldalma, vanília, illetve az én választásom sós mogyoró. Csak egy adagot kértem (500 Ft), a papírtálka + 100Ft, de elég szép adagot kaptam (ld. fotó). A fagylalt nem volt annyira átütő. A süti kínálat szolidnak mondható, mindössze 6-7 fajta volt a pultban, de az minőségi. Árban a budapesti árfekvésnél lényegesen kedvezőbb 720-880 Ft közötti szeletárak. Nemcsak fősodratú, megszokott sütiket, tortákat találni náluk, hanem kreatív, újdonság számba menő ízeket is bemutatnak. Áfonyás-csokis mousse torta, Túró Rudi pite, barackos sajttorta, példaképpen. A málna paleo torta (880 Ft) és a diótorta (880 Ft) is elnyerte a család tetszését, sütiket elvitelre kértem. A sütik finomak, frissek, könnyedek, etették magukat. Az össz-élmény 4 és fél pont, de felfelé kerekítettem, szóval 5-ös.

Meglepődtünk, hogy előzetes asztalfoglalás szükséges, ezt Makón más vendéglátó helyen nem tapasztaltuk, ez is azt erősítette, hogy a Rocco egy népszerű hely, szóval jó lesz biztosan. A berendezés rusztikus, western hangulatot áraszt, kicsit zegzugos az alaprajz, és nyáron teraszuk is működik, növelve ezzel az asztalok számát. A nagy alátét lapon lévő étlap egyik oldalát döntően a pizzák foglalják el, 3 hasáb hosszan, 3 méretben (26/32/50 cm átmérő) kerek nápolyi pizzát sütnek, valamint kenyérlángos és pizzatésztába töltött csirkeragu tűnt érdekességnek. A 32 cm-es standard pizzák árai 2600-3500 Ft között alakulnak, ez Budapesten jó ár, vidéken talán drágább az átlagnál. Az étlap másik oldalán húscentrikus magyaros konyhát, valamint helyi specialitásokat is találunk, pl. makói hagymaleves, Vetrece leves cipóban - ez volt az én választásom (1900 Ft), savanykás tárkonyos tejszínes csirkeragu leves sárgarépával, ez nagyon finom volt. A főételek árai jellemzően 4000 Ft körül alakulnak körettel együtt, a 2 bélszínsteak fogás 6950 Ft, ezzel is ki voltunk békülve. A limonádé 1300 Ft-ba került, citromosat és piros gyümölcsöset választottunk. A sok vendég ellenére nem kellett túl sokat várnunk az ételekre. A Dolce olasz szalámis pizzát (2800 Ft/32 cm) és a Margaréta pizzát (2600 Ft), elvitelre kértük, helyben ettünk a főételek közül mézes-csípős csirkefalatokat vegyeskörettel (3950 Ft). Nincs kötelező szervizdíj, egy adag tartár 400 Ft, a dobozokért 100 Ft-ot kellett pluszban fizetni. Jól éreztük magunkat, jóllaktunk, de nem volt kiemelkedő élmény semmilyen tekintetben. Erős 4 pont.

Az 1914-ben felavatott neológ zsinagóga a II. világháborúban megsérült, majd 1965-ben lebontották. Nagyon érdekes és misztikus történet, hogy a makói zsidók közül nagy számbán túlélték a II. világháborút, ám visszatérve szeretett városukba az államosításokat és a Rákosi-diktatúra jogfosztásait ők sem tudták elkerülni. Több hullámban vándoroltak ki a zsidók Makóról, a többség Amerikában kezdett új életet. A zsidó közösség gyakorlatilag megszűnt létezni pár évtized alatt. 2014-ben a lerombolt neológ zsinagóga helyén olyan emlékművet hoztak létre, amely az itt élt zsidó közösségnek és a vészkorszak áldozatainak is emléket állít. Hatágú csillag alaprajz, valamint a közepén egy fekete-fehér karcolat az egykori monumentális zsinagógáról egy üvegfalba zárva, míg a hátoldalán kövek kis kupacba rakva. Hát, elég szomorú.

A megadott telefonszámon hívtam fel a gondnokot (a zsinagóga nincs nyitva folyamatosan, be kell jelentkezni, ha meg szeretnénk nézni), akivel a megbeszélt időpontban találkoztunk. Sok érdekes történetet mesélt el a makói zsidóságról, valamint a zsinagóga történetéről, majd másnap a temetőbe is kilátogattunk. Az udvaron lévő egykori mikvére (rituális medence) egy emléktábla emlékeztet. Megtudtuk, hogy nagyon sok külföldi, főleg amerikai ortodox zsidó érkezik ide Makóra, mivel a makói rabbitanács vezetője, Vorhand Mózes rabbi - akiről később a zsinagóga utcáját is elnevezték - a mai napig nagy tiszteletnek örvend köreikben. Vezetésével neves tanház működött itt Makón, híres jóslatai miatt csodarabbiként tartják számon, sírja a Jángori temetőben található.

A múzeum nagyon sokszínű, változatos, informatív, egyáltalán nem unalmas bejárható, befogadható az információtartalma. A kiállításon belül többféle gyűjtemény anyagait láthatjuk, hangsúlyos szerepet kapott József Attila, aki szűk 3 évet töltött el diákként Makón, valamint a kertben a szabadtéri skanzen kapott nagyobb helyet, ahol a néprajzi emlékeket láthatjuk a berendezett parasztházakban, műhelyekben. Az emeleten a helytörténeti anyagot nézhetjük meg, valamint monumentális festményeket, engem ezek hoztak legkevésbé lázba. A felnőtt belépő 2800 Ft-ba került.

A gömbök tetején vannak a csapok, amelyből inni lehet. Nekem tetszik, jó lenne nyáron minden városban több ivókút.

Inkább egy életerős munkásmozgalmi hős ez, míg az én fejemben József Attila sokkal inkább egy zaklatott lelkivilágú, gondolataiba merülő, szúrós tekintetű fiatalember, nem egy ilyen látszólag kiegyensúlyozott, problémák nélküli, öntudatos és magabiztos ember. Magyarázat lehet a szobor kinézetére, hogy 1957-ben készült, valószínű akkor ez volt a divatos stílusirányzat a köztéri szobroknál. Az álló bronzszobor egyik kezében egy verset tart. József Attila úgy kötődik Makóhoz, hogy 1920-1923 között itt élt a városban, középiskolai tanulmányait végezte, de már nem itt fejezte be. Ebben az időszakban, 1922-ben jelent meg az első verseskötete, a Szépség koldusa címmel, amelynek előszavát, Juhász Gyula írta. József Attilának nagy kultusza van itt Makón, a városi múzeum mellett a szobor mögött lévő gimnázium is a nevét viseli, amelynek egykor a tanulója volt.