ZigZag adatlapja

A bejáratnál egy fiatal hölgytől kaptam meg a mágneskártyát, amire később a fogyasztást rögzítik, és az étkezést követően a távozás előtt szintén nála lehet a számlát kiegyenlíteni. A hely nemrég nyitott, a berendezés, festés, dekoráció friss, fiatalos, mondhatnám trendi, bár nekem nem annyira jön be ez a stílus és hangulat. Egy félhomályos folyosón kell végigmenni, majd néhány lépcsőt lemenni, és ezt követően lehet az ételeket kiválasztani. 3 kiszolgálópultnál tésztákat, 1-nél a pizzákat, és egy másiknál az előételeket, leveseket és egyebeket lehetett megrendelni. A legnagyobb negatívum itt következett be, ugyanis mindegyik pulthoz kígyózó sorok várakoztak. Ehhez társult a kifejezetten lassú és kényelmes kiszolgálás. Amit rendel az ember, azt ott akkor kezdik el összeállítani, a pizzákat is természetesen frissen készítik. Ha éhesebb lettek volna, vagy nem vagyok éppen nagyon ráérős, akkor biztos, hogy ebben a pillanatban ki is fordultam volna. A nagy sor azért is volt számomra meglepő, mert már bőven túl voltunk az ebédidőn, és árban nem éppen olcsó helyről beszélünk. Illetve a Westendben azért elég nagy a konkurencia, rengeteg helyen lehet máshol is enni a bevásárlóközponton belül. Ami tetszett, az a sok és sokféle ülőhely, és az, hogy a teraszra is ki lehetett ülni. A legolcsóbb tészta (fokhagymás, olívás, petrezselymes) 1. 350 Ft-ba kerül, de ha csirke feltétet szeretne rá az ember, az már plusz 500 Ft. A házi paradicsomszószos (Pomodoro) tészta 1. 390 Ft, én ezt választottam, ehhez is a mozzarella +400 Ft, ami összességében szerintem eléggé túl volt árazva. A raviolis tészta kicsivel 2. 000 Ft feletti. A levesek 800 Ft-os egységáron kaphatók (paradicsom és minestrone levesek voltak). A pizzákat, salátákat is hasonló módszerrel árazzák, a húsos-rákos, stb. feltétekért extra költséget kell fizetni(500-800 Ft). A sonkás-mozzarellás-paradicsomos pizza (Crudo) 2. 290 Ft-ba került. A tészta és a pizza is finom volt, elegendő mártás ill. feltét volt rajta, de összességében a hely csalódás volt a számomra.

Ez praktikus megoldás volt, mert így eléggé el lettünk szeparálva a többi vendégtől, és a nagy társaságunkkal és az ünnepléssel nem zavartunk másokat sem. Svédasztalos étkezés volt, amely hidegtálakat tartalmazott. Árban budapesti középkategóriás. A hely szerintem hangulatos, a pincérek fiatalosak, kedvesek voltak, bár nem mindig voltak elérhetőek, és nem is a leggyorsabbak, de összességében egy kellemes hely. Ez inkább egy sörözős, beszélgetős hely, nem az étkezésen van itt a hangsúly. Mivel elég népszerű a söröző, főleg nagyobb társasággal ajánlatos előre asztalt foglalni. Mi jártunk már úgy, hogy péntek estére nem tudtak szabad asztalt biztosítani, túl későn kapcsoltunk. . .

Hétvégén késő ebédidőben érkeztem, előzetes asztalfoglalás nélkül. A hely szinte tele volt, az az asztal is foglalásban volt, ahol én helyet kaptam a földszinten, de csak későbbre. Kockás abroszos asztalok, faborítású boxok, fapados beülők, szimpatikus, emberközeli vendéglő. Gyakorlatilag minden korosztály megtalálható volt a vendégek között, fiatalok, kisgyerekesek, nyugdíjasok, középkorúak és néhány külföldi is. Jó időben a kinti teraszon is lehet étkezni. Az étlapon sok szimpatikus ételt találtam, végül egy klasszikus kedvencemet, sült kacsát választottam, lila káposztával és hagymás tört burgonyával. Az étel elég gyorsan megérkezett, a kiszolgáló hölgyek kedvesek, barátságosak és pörgősek voltak, a hely hangulata igazán kellemes, szinte családias. Az étel azonban sajnos nagy csalódás volt számomra. Az adag valóban hatalmas volt, de ez önmagában véleményem szerint még kevés a boldogsághoz. A kacsahús száraz volt, a bőre nem volt ropogós, inkább kicsit szikkadt volt, vagy újra lett sütve vagy egyszerűen túl volt szárítva (vagy mindkettő), nem tudom. A káposzta tocsogott a lében, ami befolyt a tört krumpli alá is, elég visszataszító látványt nyújtva. Ezt a levet óvatosan leöntöttem alóla egy másik tányérra. . . A krumpli sótlan, íztelen volt, a káposzta pedig túl édes. Szóval sajnos nekem nem jött be, és a kedves kiszolgálás sem tudta ellensúlyozni csalódottságomat. Talán egy későbbi időpontban adok még egy esélyt a helynek.

Ingyenes wifi a szobákban is elérhető, de a jel erőssége nálam nem volt minden oldal behívására alkalmas, akadozott a szolgáltatás. A fürdőszobában fürdőkád volt. A szoba tiszta, rendes volt, a személyzet kedves és szimpatikus. A wellness szolgáltatások közül van szauna és jacuzzi is, de ezeket nem próbáltam ki, mert úgyis a Fürdőbe mentem át. A szobaárban benne foglaltatott a reggeli is, ami a szokásos szállodai svédasztalos reggeli volt: meleg ételek közül rántotta, virsli, sült kolbász és meglepetésként bundás kenyér volt, hideg ételek közül sajtok, felvágottak, jam, méz; zöldségek, joghurt. A szálló vendégei a Barlangfürdőbe 10%-os kedvezményt kapnak. Összességében kellemes hely, az ára is elfogadható volt.

A kertben egy nagyon hangulatos kerthelyiséget és teraszt alakítottak ki, 2 párnás pihe-puha üldögélős hellyel. A benti részben a Monarchia korát idéző bútorokkal, festményekkel rendezték be a belső teret. A süteményekről annyit tudok elmondani, hogy finomak voltak, de nem kiválóak, ettünk már nem egyszer ennél jobbakat, különlegesebbeket is, azonban minden nagyon drága volt. A sütik mérete ehhez képest elég kicsi. A kiszolgálás udvarias és kedves volt, a fiatal hölgyek szimpatikusak voltak. Sokféle süti volt, amit mi ettünk, mindegyik friss volt, de nem hagyott bennünk mély nyomot, mondhatni felejthető volt. A környezet azonban nagyon szép, de számomra ez kevés.

A 2 sós palacsinta egyike sonkás-gombás volt, a másik tejfölös-sajtos. A menü része még egy pohár ital, én limonádét kértem. A menü így kb. 1000 Ft-ba kerül, ami árban valóban kedvező. A palacsinták azonban vékonyak, a töltelék benn nagyon kevés, és ha nem menüben vásárolja valaki, így már egyáltalán nem olcsó (a sós palacsinták darabja 3-400 Ft). És sajnos nem is voltak finomak, én a felét meghagytam a sósaknak. A palacsintákat előtted töltik meg, a palacsinták már le vannak sütve, hidegek, és mikróban rámelegítenek a sósakra. Ez a palacsintázó nonstop a hét minden napján napi 24 órában működik, talán ennek tudható be, hogy a személyzet kedvetlen, fásult. A 2 hölgy éppen arról diskurált a kiszolgálás közben nem éppen kulturált kötőszavakkal megspékelve, hogy másnap is műszakban lesznek, hány órát kell még lehúzniuk, és az egyiküknek ebből már nagyon elege volt. Sok volt a külföldi vendég, ez talán a Vár közelségének tudható be. Az asztalok koszosak voltak, az ételmaradékos tálcákat nem takarították el, bár egy táblára ki volt írva, hogy mindenki vigye le a tárolóba. Az emeletre egy meredek csigalépcsőn lehet felmenni, itt több az asztal és a mosdó is itt található. Tálcatartó állvány azonban csak lenn van, így nem csoda, hogy sokan nem veszik a fáradtságot a levitelre. A mosdó ajtaja zárva van, csak akkor tudsz bejutni, ha az eladóktól elkéred a "titkos" kódot. Ez persze csak fenn derül ki, amikor mennél be a mosdóba, akkor gyalogolhatsz le a csigalépcsőn, be kell lopózni a sorba bocsánatkérések közepette, hogy "kérem szépen, én csak a WC kódért jöttem. . . ", aztán vissza a csigalépcsőn. . . nem túl praktikus és nem vevőbarát megoldás.

Mint megtudtuk, a Százéves cukrászdával közös a tulajdonosa és a cukrászat is, de ott korabeli kosztümös kiszolgálás van, viszont azt sajnos nem találtuk nyitva. A sütik bőséges kínálatával szembesültünk, amelyben a klasszikus torták, szeletek mellett helyi specialitások is megtalálhatóak. Én egy citromos-túrós szeletet választottam, amely küllemében és összetételében a Rákóczi túrósra emlékeztetett, de meg volt bolondítva egy kis citrommal is, valamint egy epres-rebarbarás piskótás sütit. Mindkettő pompás volt, nem túl édes, könnyű, nem túl tömény, de mégis laktató. A sütik ára szerintem teljesen elfogadható volt, a fővárosi-belvárosi árakhoz képest pedig mindenképpen. Jó időben a kinti teraszon is helyet lehet foglalni. A sütiken, tortákon kívül kézzel készített bonbonokat is lehet vásárolni, melyet grammra árulnak (1000 Ft/10 gr). Ezekből is vásároltunk néhányat, szintén igen finomak voltak.

A nagyobb épületrészben az amerikai gyorsétteremláncokhoz hasonlóan egy benti pultnál szolgálnak ki, a pult felett láthatóak a menük és a választható burgerek, a rendelés után tálcán megkapod az ételt, és vagy a földszinten vagy az emeleten lévő asztaloknál eheted meg. A főépülettől jobbra van egy kisebb kioszk is, amely szintén ugyanez a cég, itt az utcán kell rendelni az ételt, amelyet a többség elvitelre kér, de a szomszédos kerthelyiségben lévő asztaloknál leülve is el lehet fogyasztani. Mi ez utóbbit választottuk, tekintettel a kellemes időre, no és arra, hogy itt rövidebb volt a sor. Mert úgy tűnik, Gyula apraja-nagyja ide jár enni-inni. Az árak nagyon kedvezőek, és emellé az adagok óriásiak. Amikor rendeltem, ezzel még nem voltam tisztában, így a csirkés burger menü mellé (sült krumpli, dobozos Cola) még egy adag hagymakarikát is kértem, de ahhoz már hozzá sem tudtam kezdeni, így azt hazavittem másnapra. A kiszolgálás nagyon barátságos, mindenkit régi ismerősként kedélyesen fogadnak, és gyorsan pörgetik a rendeléseket. Egyetlen negatívum: az asztalok nem voltak valami tiszták, valószínűleg nem nagyon van kapacitásuk kijárni rendszeresen letörölni őket, a vendégek némelyike viszont láthatóan elég disznó módon étkezik és utána ott hagyja maga után. A hamburgereken kívül salátákat és gyrost is árusítanak.