ZigZag egyéb értékelései

A falu a tatárjárást követően gyakorlatilag évszázadokra elnéptelenedett, és csak a törökök kiűzése után tértek vissza ide az emberek. A 18. században a falu központjában található borospince aljában találtak egy üres sírhelyet, amelyet Aba Sámuelnek tulajdonítottak, ám ennek a régészek szerint semmi valóságalapja nincs. A borospince nincs nyitva, így csak kívülről tudtam az épületet lefotózni, mellett a tűzoltóság található, felette az egykori kultúrház, amely leromlott és lezárt állapotban vár felújításra és jövőbeli értelmes hasznosításra. Ellenben mindössze kb. 10-20 méterre a borospincétől pár éve kezdődtek komoly régészeti ásatások, ahol megtalálták a monostor falainak maradványait. Most arra várnak, hogy állami támogatással tovább tudnak-e haladni az ásatásokkal, melyeket a falu lakossága is erősen támogat, mert valószínű, hogy további jelentős leleteket találhatnak az ezredforduló idejéből, talán Aba Sámuel sírhelye is előkerülhet. A régészeti feltárás nem látogatható, a teteje le van fedve ideiglenes tetőzettel, de a falu könyvtárosának vezetésével be tudtunk nézni a tető alá, és tőle tudtuk meg a sok hasznos információval.

A hagyományos parasztház a 18. század végén épült, és a 70-es években vásárolta meg a falu, hogy a felújítást követően itt alakítsák ki a tájházat. A berendezési tárgyakat a falubeliektől gyűjtötték össze. A 3 helyiség közül a jobb oldali az ún. tisztaszoba, 2 ággyal, asztallal, szekrénnyel és kemencével. Megnéztük a fotógyűjteményt is, amely többek között a falu szőlőtermesztési hagyományait is bemutatja. Középen a félig nyitott kéményes konyha, itt azonban a hideg miatt csak a tavasztól őszig tartó időszakban lehetett főzni. A bal oldalon egy kis helytörténeti kiállítást láthatunk, az itt megtalált régészeti leleteket az Árpád kortól kezdődően. A ház alatt borospince található, melynek lépcsőzetét átalakították, lebetonozták, jelenleg klubhelyiségként használják. A kertben pihenőpadokat találunk és árnyat adó fákat. A könyvtáros Gyöngyike néni személyében nagyon kedves és részletes tájékoztatást kaptunk, melyet ezúttal is köszönünk. A kulcsot a könyvtárban kell elkérni, 10-16 óra között látogatható keddtől szombatig. Ingyenes program.

2007-ben lettek készen a renoválással, ami egyúttal modernizálást is jelentett, hiszen egy wellness részleget is kialakítottak. Az alkalmazottak nagyon kedvesek, segítőkészek, sokat meséltek a fürdő történetéről, majd megmutatták az előcsarnokból nyíló kis kiállítást, amely régi fotókat és részletes leírást tartalmazott. A régi nyitott strandfürdő helyén alakították ki a fedett medencét. A fedett úszómedencén kívül finn szauna, jaccuzzi, infrakabin, aromaterápiás gőzkabin és sókamra található. A hétvégi felnőtt belépő 2000 Ft-ba kerül.

A kert nagyon szép, hangulatos, kicsit lejtős, és összességében nem igazán gondozott. A belépőjegy 1000 Ft. A bejáratnál 3 unott, vagy legalábbis érdektelen fiatal hölgy ül. Nem tudom, mennyi látogatójuk lehet, vasárnap délután csak én voltam egyedül (egyébként 14-18 óra között tartanak nyitva), biztosan nem ez a világlegizgalmasabb munkahelyeinek egyike. A múzeumról nem mondanak semmi érdekességet vagy részletesebb információt, csak a jegyet kiadó alkalmazott elhadarta címszavakban, hogy melyik emeleten melyik kiállítás van, nem ajánlottak fel tájékoztatást, tárlatvezetést, de írásos szórólapot vagy leírást sem. Az egyik hölgy később feljött az emeletre, ott leült egy székre és olvasott. A 2 emeletes épület alsó szintjén a 100 éve született Szörényi Éva tiszteletére rendeztek be időszakos kiállítást főleg sok fotóval és fellépőruhákkal, valamint egy érdekes bábkiállítás is látható. Az alapító Gobbi Hilda is kapott egy emlékszobát, és természetesen a névadó lakó Bajor Gizi emlékei központi szerepet kaptak. Az emeleti részen a színházi élet eseményeit próbálták bemutatni a rendező és a színészek szemszögéből is, pl. a szereposztás, a próbák, az öltözők, a szinházi páholy hangulatát megidézve. A nagyterem végén kis színpadot építettek, melyen pici maketteken mutatnak be néhány emlékezetes előadást. Úgy gondolom, elég kevés volt az információ, rengeteg színész, színésznő, rendező bukkan fel a régi fotókon, akiknek pusztán a neve sajnos már nem sokat mond a mai nemzedéknek. Az egyik emeleti teremben a táncművészeknek, balett táncosoknak állítanak emléket.

kerületi Önkormányzat a 2000-es évek elején vette szárnyai alá az épületet, a jelentős felújítást követően csak az eredeti épületelemek maradtak fenn Barabás Miklós akvarelljét alapul véve, amely a villát és a kertet ábrázolja. Az épület és a kert is újjászületett, megszépült. A villát a MOM Kulturális Központ üzemelteti. Jelenleg Rófusz Ferenc rajzfilmrendező időszakos kiállítása tekinthető meg. Koncerteket, filmvetítést, irodalmi esteket is rendeztek már, de magáneseményekre (pl. esküvő, fogadás) is kibérlehető. A kávézó jelenleg sajnos nem működik. Alkalmanként be lehet jelentkezni ingyenes villasétára, idegenvezetéssel (az aktuális időpontot a honlapjukon szokták megadni). Gyönyörű, hangulatos hely a Barabás Villa, remélem, a közeljövőben több méltó és érdekes eseménynek fog otthont adni!

Az egykori római lakóház eredetileg az i. sz. 1. században épülhetett. A következő évszázadokan átépítették városi villává (villa urbana), kibővítették, vízvezeték és padlófűtés lett benne, a falakat freskók, a padlókat mozaikok díszítették. A vandálok támadása következtében pusztulhatott el, a 4. században használhatták utoljára. A feltárás eléggé elhanyagolt, gazos, a mozaikok fölé világoskékre festett - mára megkopott - vaskeretes, szocreál stílusú "üvegházakat" emeltek, hogy védjék őket az időjárás viszontagságaitól és esetleges egyéb külső behatásoktól. A megvilágítás gyenge. A ház névadója, Hercules a mozaikok főalakja, amelyekből csak töredékek kerültek elő. 3 lakóépület és a fürdő romjai maradtak fenn, valamint a kertben 2 szarkofág és néhány további falrészlet. 2007-től éveken át zárva tartott a kiállítóhely. További régészeti ásatásokat a környéken nem terveznek a beépítettség miatt, pedig elképzelhető, hogy hasonló emlékek kerülhetnének még elő. A hely őre nem sok információval tudott szolgálni, nem múzeumi szakember, de kérésünkre kinyitotta az üvegajtókat, így belülről, közelebbről is megnézhettük az emlékeket, nemcsak a tükröződő üvegfalon keresztül.

Az író villája, amelyet afféle nyári rezidenciaként laktak, sajnos már nincs meg, helyén a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósági épülete áll (nem látogatható), és a régi présházból alakították ki a kis emlékszobát. Csupán egyetlen helyiség van berendezve, szerintem nem túl érdekes, pár régi fotó, kéziratok, személyes emlékek az írótól és feleségétől, Laborfalvy Rózától (nem lehetett bent fotózni). A pinceszint, ahol egykor a boroshordók voltak, nem látogatható. A birtokon állatokat tartottak, zöldségeket, haszonnövényeket termesztettek, gyümölcsfákat és szőlőt is telepítettek. Ez a vállalkozás olyan sikeres lett, hogy Jókai díjakat is nyert boraival és gyümölcseivel. A park nagyon hangulatos, vadregényes. A felső részen geológiai-kőzettani tanösvényt alakítottak ki. A kertben színes plakátokon mesélnek a birtok és a környék történetéről, és az itt élő gazdag madárvilágot is bemutatják. A belépő 500 Ft az emlékszobába, a kert ingyenesen látogatható.

A felnőtt belépő 1500 Ft, ami nem olcsó, viszont személyes és nagyon részletes tárlatvezetés is benne foglaltatik az árban. A ház vezető nélkül nem látogatható, fotózni csak a kertben szabad. Nagyon szépen, igényesen felújították az épületet. A személyes tárgyak és bútorok közül elég sok megmaradt, ezek láthatóak a ház 4 szintjén, a régi fekete-fehér fotók alapján megismerhetjük a Bartók család tagjait és életét. Különösen szépek a kalotaszegi faragott, festett fa bútorok, melyek Bartók kedvencei közé tartoztak. Az 1. emeleten koncerttermet alakítottak ki, a kertben pedig kórusbemutatókat szoktak tartani az e célra kialakított kör alakú pódiumon. A szakszerű és nagyon lelkes tárlatvezetést külön szeretném kiemelni. A fiatal hölgy több nyelven fáradhatatlanul ontotta az információkat a látogatóknak. A kertkapu zárva van, be kell csengetni a kaputelefonon, és utána önműködően nyílik és záródik a kapu.

A pinceszinten a kezdetektől, a teremtéstörténettől indulva az Ószövetség legfontosabb eseményeit mutatják be nagyon izgalmas, interaktív módon, akár a gyermekek számára is befogadható és érthető formában, majd az Újszövetségen át a korai keresztény templomok és közösségek kialakulásáról kaphatunk ízelítőt. 1988-as megnyitásakor ez volt a világ 2. bibliamúzeuma, az amszterdamit követően. A fenti állandó kiállítás az aula bal oldalán kapott helyet, itt néhány régi protestáns biblia látható. Számomra legérdekesebb az időszakos kiállítás volt, amely Albrecht Dürer metszeteiből mutat be egy izgalmas válogatást. Szeptember 20-ig látogatható. Az időszakos kiállítótér mögött szintén figyelemre méltó a Ráday család egykori könyvtárának megidézése. A látogatás ingyenes, de elfogadnak adományokat.

A kiállítást az egykori bányavágatokban alakították ki, sok régi eszközt, szerszámot, csilléket, kapcsolókat, stb. őriztek meg, amelyek a poszterekkel együtt vizuálisan szemléltetik a bányászok embert próbálóan nehéz munkáját. 1926-62 között folyt itt mélyszínti művelés és kitermelés, Európa egyik leggazdagabb bauxitlelőhelyeként tartották számon. Amit kilépünk ismét a felszínre, érdemes körbesétálni az egykori Bagoly-hegyi külfejtés területén kialakított tanösvényen. Nagyon szépen rekultiválták, csodaszép geológiai látványosság. A bányafalban az 1980-90-es években rengeteg fosszíliát, főleg megkövesedett csigákat és kagylókat lehetett gyűjteni, de most már a falra nem szabad felmászni.