ZigZag egyéb értékelései

Az internetnek"hála" már nagyon felkapták, most épül a látogatóközpont a parkoló után, körbe van kerítve korlátokkal, de alig lehet látni, az alsó rész megközelíthetetlen. Nagyon tönkrement ez így, nem érte meg a több km-es túrát, részben a tűző napon. A látnivalót letudtunk pár perc alatt. Biztos később építenek majd köré mindenfélét, most még egy padra sem lehetett leülni megpihenni. 10+ éve egy 5 csillagos kitűnő és egyedi kirándulóhely volt, most meg azt mondanám, ha arra jártok, kár a kitérőért. Egyébként a neten terjedő képek jó része egyáltalán nem az aktuális állapotokat mutatja, hanem jó pár évvel korábbit.

Belépőjegy: 1000 Ft/fő, kötelező idegenvezetési díj: +1000 Ft/csoport. A kastélyt 1910-ben építtette Prónay Dezső a lánya, Iphigénia és férje, Patay István részére nászajándékként a Ságivölgyi-majorban, archaizáló, neoreneszánsz stílusban. A kastélyt az 50-es években államosították, majd egy ideig kastélyszállóként működött. A rendszerváltást követő években egy német magánszemély vásárolta meg, aki vadászkastélyként használta, de évente nem sok időt töltött itt. A jelenleg látható berendezés és belső kialakítás is jórészt az előző német tulajdonos idején történt meg. Gyakorlatilag a berendezésből semmi sem eredeti, de nem is törekedtek a korhűségre a kialakításban. Inkább az volt a fő szempont, hogy a gazdagságot, a luxust jelezzék, hogy a pénz itt nem számít egyáltalán. Egyedül néhány faragott kő ajtókeret, valamint a boltíves pincefalak egy része, ami még eredeti, valamint a kovácsoltvas csillárok egy része idézi meg formájában és stílusában az eredeti csillárokat. Egyebekben ez egy fura kirakatkastély. 7 évvel ezelőtt egy magyar milliárdos vállalkozó vásárolta meg, akinek a nevét az idegenvezetést és gondnoki feladatokat ellátó úr végig titkolta, de az interneten egy kis keresgélés után könnyen be lehet azonosítani a személyét. A kastély tökéletesen fel van újítva, friss a festés, a parketta, a bútorok. 12 szobát rendeztek be luxus minőségben, amelyek a saroktornyok mentén kaptak helyet. A folyosót egy magyar festőművész több tucatnyi képe díszíti. A kiszolgáló személyzet az oldalszárnyban kapott helyet. A kastély egyik oldalán úszómedence van, nyilván ez is egy újabb keletű megoldás. Ahogy idegenvezetőnk elmondta, talán az idei évben ha 5 napot járt itt a tulajdonos, sokat mond. Akkor is vendégeket hozott, büszkélkedni, mutatóba. Egyebekben ki lehet bérelni a kastélyt esküvői helyszínre, fotózásra. Legutóbb egy rockzenekar videó klipjét forgatták itt. Volt pár nagyon vicces momentum, pl. a hálószoba éjjeliszekrényére márkás parfümös dobozokat tettek, de a dobozok üresen voltak. A fürdőszobák annyira zsír-újak voltak, hogy még a vizet sem engedte meg még soha senki. Szinte minden helyiségben van egyedi, épített kandalló, de ezeket sosem kapcsolják be, ez is csak kirakat, mert a kastélyban központi fűtés van (burkolt fűtőtestek az ablakok alatt). A pincében borospince és biliárdasztal került kialakításra, itt borkóstolókat tartottak már többet. A kert szépen füvesített, rendezett, középen szökőkúttal. A kapun belül, a kert oldalában lehet parkolni. Összességében nagyon furcsa élmény volt, de nézzük a pozitív oldalát, ez a kastély nem veszett az enyészet homályába és a tulajdonos megnyitotta a kapukat a nagyközönség felé is.

A település fejlesztésén túl az evangélikus egyházban is vezet szerepet töltöttek be. A 4 saroktornyos barokk kastély alápincézett, 2 szintes, manzárdtetős, egy sűrűn benőtt, erdős domb tetején áll, mellett az evangélikus templom található. 1735-ben kezdték el építeni. A kastély nem látogatható, felújítása elvileg elkezdődött, bár ennek nyomai még kívülről nem igazán láthatóak. Az épületet őrzik. Jelenlegi állapota romos, erősen felújítandó, restaurálásra szorul. A falakat egykor gazdag festés és stukkó díszítette. A kert szintén sűrűn benőtt, elhanyagolt.

A ház 1903-ban épült, a kisparaszti sorba tartozó - sváb - Braun család élt benne több generáción át. A házban látható bútorok, berendezési eszközök, használati tárgyak jórészt a Braun család hagyatékából származnak, azaz különlegesség, hogy itt az eredeti tárgyak láthatóak. A család - hasonlóan a környék többi családjához - gyűjtötte a festett tányérokat -, ezek a konyhán kívül a szobákban is helyet kaptak. A 80-as évek óta működik a tájház.

A parkoló a várhegy lábánál található, ingyenes a parkolás, innen pár lépcsőfok vezet fel a várhoz. A vár alatti pincében középkori éttermet alakítottak ki. A családi belépő 3800 Ft-ba került (2 felnőtt, 3 gyerek), amelyet kedvezőnek ítéltünk meg, figyelembe véve a sok látnivalót. Aki jobban bírja a túrázást, az megközelítheti a várat egy hosszabb túrával is a faluból, mi erre nem vállalkoztunk, viszont a temető felől nagyon jól fotózható a vár, majd nemkülönben a bekötő útról is. A várban 2 ajándékbolt is üzemel, ahol a sok kínai bóvli mellett ki lehet fogni igényesebb emléktárgyakat is, többé-kevésbé korrekt árfekvésben. A vár pincéjében börtön és kínzókamra van, ahol ki lehet próbálni a régi kínzó- és büntetőeszközöket, és persze lehet lőni pár vicces fotót, bár a fényviszonyok erre nem igazán alkalmasak, sötét van, mint ahogy egy középkori pincében ennek lennie illik. Van egy elég jó kőzet- és ásványgyűjteményük a környékbeli nevezetesebb gyűjtőhelyekről (faopál, megkövesedett fa Rátkáról, Megyaszóról és Hejcéről, kvarcok Telkibányáról, barlangi aragonit Bódvarákóról, gipsz Alsótelekesről). A várfalon körbe lehet menni, nagyon szép a kilátás minden irányban a környező hegyekre, síkokra és a falura. Van egy további kiállítás a középkori pénzekről, valamint egy egész teremnyi makett nevezetes csatákról. A szárazmalom mellett lehet kisétálni a nevezetes megfigyelőbástyához, ami egészen egyedülálló élmény, nem is emlékszem, hogy van-e még ilyen más magyar várunkban.

Valójában 2 útvonal halad majdnem egymás mellett, az egyik lépcsős kialakítású, egyik oldalon van kapaszkodóval, míg a másik út kicsit hosszabb, de az sima út, talán könnyebb végigjárni, korábban valószínűleg autók is járhattak rajta. Hídon és kapun át jutottunk be az alsóvárba, itt lehetett a belépőjegyeket megvásárolni. A családi jegy 7100 Ft-ba került (2 felnőtt, 3 gyerek), majdnem kétszer annyiba került, mint pár nappal korábban Boldogkő várába, a belépő oda csak 3800 Ft volt). Itt az alsóvárban nincs sok látnivaló, viszont vannak kitéve ruhák (többszínű apród és lovagi ruha), amibe be lehet öltözködni. Innen folytattuk a felfelé menetelést a felsővárba a régi meredek lépcsőkön, ahol a kiállítások és a korhűen berendezett termek láthatóak. A várban lehet idegenvezetéssel menni, de önállóan is, mi ez utóbbi választottuk. A 13. századi vár felújítása még mindig tart, de már így is impozáns kívülről, bár a belső udvar közepe még építése terület. Megnéztük a pincéket (sörös, boros, vizes), majd az emeleti termeket: étkező kerekasztallal, hálószoba, 3 pottyantós WC, kápolna, középkori kőtár. A legfelső szinten a Szent Korona történetét bemutató kiállítás látható, valamint itt lehet elkészíteni a vicces családi fotókat, akinek van kedve hozzá. A várfalon a régi magyar vármegyék nevét vésték fel ABC sorrendben, valamint ágyúk, ágyúgolyók és puskák láthatóak a lőrésekbe illesztve. A 10-12 perces, a vár történetét bemutató filmet is meg lehet tekinteni.

Pár méterrel feljebb alakítottak ki ingyenes parkolót. A múzeum zsúfolásig tele a szebbnél szebb porcelánokkal, az emeleten kultúrtörténeti, ipartörténeti kiállítás látható, ahol makett mutatta be a régi és a jelenlegi gyárat, illetve a falu képét. A lenti részben a díjnyertes alkotásokból számtalan fajtát megcsodálhattunk, kiemelt helyet kaptak a Szász Endre tervei alapján készült különleges vázák, tálak, dísztárgyak. A gyárlátogatáson nem vettünk részt, azonban a múzeum megtekintését követően az alkotócentrumban a gyerekek kifestették az általuk választott porcelánt. A festett porcelánt a gyárban ki fogják égetni és 1 hónap múlva vehetjük majd át a hozzánk legközelebbi márkaboltban (festés 600 Ft, szállítás 500 Ft + a kiválasztott fehéráru ára). A múzeum mellett bolt is működik, ahol nagyon jó áron széles választékban kaphatóak a porcelánok. A szedres tányérkészletünk hiányzó - eltört - darabjait pótoltuk, valamint még vásároltunk pár további érdekes darabot. A múzeumi felnőtt belépő 1200 Ft, a gyerekeknek 700 Ft, nincs családi jegy, de bankkártyával lehet fizetni. Nagyon szívélyes, segítőkész a személyzet.

Hétvégén vannak a legtöbben, ezért ezeket a napokat célzottan kihagytuk. Ha többen vagyunk, illetve többször akarunk csúszni, akkor a 3 alkalmas jegy éri meg jobban, ez ad némi kedvezményt. 12 éves kor alatt csak felnőtt kísérővel lehet csúszni. 590 Ft-ért lehet vásárolni fotót a csúszásról. A libegő - talán a bob után - lassú és egy kicsit unalmas volt, viszont félúton ki lehet szállni, ahol a hófánkot lehet kipróbálni, a gyerekeknek ez is tetszett, itt is van 3 alkalmas jegy. Szintén itt található a síiskola és a símúzeum, valamint a kalandpálya a fák között. A libegő tetejéről indul a kabinos lift, illetve a Sólyom névre hallgató csúszópálya, de ez utóbbit ki kellett hagynunk, mivel egyik gyerekünk sincs még 30 kg. Itt érdemes figyelembe venni, hogy a visszafelé úton a kabinra akár 2-3 órás várakozási idő is kialakulhat és a hosszú gyalogláson kívül nincs más alternatíva. Árak:
bob 3 csúszás gyerek 1650,- Ft, felnőtt 2150 Ft; libegő gyerek retúr 1500 Ft, felnőtt 1800 Ft; hófánk 3x3 csúszás gyerek 2850 Ft. A másik nagy kedvenc a mászófal volt, ami fedett épületen belül található, azaz esőben vagy hidegben is lehet ide jönni. A gyerekjegy korlátlan számú mászásra 2015 Ft volt, ebben benn volt a speciális mászócipő ára is, viszont nekünk, szülőknek kellett a gyerekeket a falnál biztosítani. Kaptunk előtte gyors kiképzést. Egy nap alatt simán el lehet költeni 40-50ezer Ft-ot itt, és akkor még nem is ettünk, ittunk. Többféle étkezési lehetőség van a kalandparkon belül: a teljesség igénye nélkül szintenként büfé, gofri, golyós fagyi, borterasz, jégkrém, kürtöskalács. 2 parkoló van a bejáratnál, ingyenes, mi mindkét alkalommal találtunk szabad helyet. Szintén népszerű a Jégcsarnok, ahol ilyenkor augusztusban is lehet jégkorizni. A menetjegyeket bankkártyával, SZÉP kártyával is lehet fizetni, viszont az étkezőhelyeken csak készpénzt fogadtak el egy büfé kivételével.

Az éjszakai állatokat a hálószobában helyezték el. Nincsenek körbekerítve, leüvegezve a preparált állatok, de azért kérték a tárlatvezetők, hogy ne simogassák a gyerekek a preparátumokat. Számos interaktív elem is található, nyomdákból gombákat lehet készíteni, de a gyógynövényekkel kapcsolatos kvíz is érdekes volt. Az emeleten a névadó, neves nyelvújító Kazinczy emlékszoba látható, akinek sírja a közeli Széphalmon található. A legfelső szinten az 1. világháború várost érintő szomorú emlékei, valamint egy békebeli kávézó kapott helyet, ahol a régi pénztárgépet ki lehetett próbálni. A múzeumlátogatás végén a kis shopban állatos kulcstartót és könyvjelzőt vettünk (200, ill. 100 Ft/db).

század elején. A család egyik ága 1820-ban már ebben a házban élt, egészen 1964-ig, a Kádár-korszakban ugyanis kitelepítették őket. A rendszerváltozás éveit követően a család visszakapta az épületet, de azt nemes szívvel felajánlották a falu számára, így létesült benne a múzeum. A földszinten a környékbeli szőlőtermesztésnél és borkészítésnél használt korhű eszközök és kiállítási tárgyak láthatóak, a kertben számos szőlőprés sorakozik, amelyek jelenleg is használhatóak. A helyi lakosok felajánlásaiból, gyűjtéseiből folyamatosan bővül a kiállítás. Az emeleti kiállító termek a teraszról érhetőek el, itt időszakos helytörténeti és kortárs művészeti kiállítások kapnak helyet. Ottjártunkkor két izgalmas képzőművész, Orosz István és Szurcsik József képeit láttuk. Néhány régi fekete-fehér fotón a Constantin-ház és a család története villant fel. A kertben kihelyezett székeken lehet piknikezni, bort kóstolni is.