ZigZag egyéb értékelései

A játékpályákra kizárólag cipő nélkül, speciális csúszásgátlós talpú zokniban lehet belépni. Ezt meg lehet venni a helyszínen (650 Ft), de lehet otthonról is vinni. A belépőjegyek időre szólnak, 60-90-120 percre. Hétköznap olcsóbb, mint hétvégén és van többféle gyerekkedvezmény és családi jegy. Van az emeleten öltöző, lent zárható szekrények a táskáknak, kabátoknak. Egy elég színvonalas büféjük van. A gyerekek nagyon jól érezték magukat itt, várjuk már a járvány végét, hogy újra lehessen menni!

Ha jól emlékszem, minden nap van olyan idősáv 1-2 óra, amikor külsős vendégek nem jöhetnek be a fürdőbe, csak a szállóvendégek. Ettől függetlenül mi nem tapasztaltunk nagy tumultust, pedig őszi szünet idején jártunk itt, és hétvége is beleesett az itt tartózkodás idejébe. 17 medencében összesen 1900 m2 vízfelülettel rendelkezik a fürdő, és nagy pozitívum volt, hogy a medencék a főszezonon kívül is zavartalanul üzemeltek. Alapvetően 2 oldalra osztott a fürdő, a melegebb, 38 fokos medence főleg gyógyvízként az idősebb korosztály számára ajánlott, míg a másik oldalon 33 fok körüli a medencék vize, itt a fiatalabbak hancúroznak, csúszda, ugrólépcső is biztosított. Számos zuhatag, hátmasszírozó, élmény- és pezsgőmedence van. Továbbá illatos aromaterápiás medence és egy visszhangos medence is. Mindkét nagy benti medencéből ki lehet úszni a kinti szabadtéri medence-folytatásba. A meleg víznek köszönhetően akár télen is lehet fürdőzni a kinti részeken is. A melegebb vizű kinti medencék mellett látható a sódomb, egészen közelről. Este nagyon hangulatos kimenni fürdőzni. A kinti részen a Tó büfé és a sörkert kizárólag nyáron üzemel. A fürdő területére karszalaggal lehet belépni, és karszalaggal lehet fizetni a benti költéseket a szauna bárban, kávézóban, illetve az étteremben. Ezt a szállóvendégek távozáskor tudják fizetni a szállásköltséggel együtt. A szauna részleg külön belépő váltásával vehető igénybe, 2200 Ft a napijegy. Naponta több szauna szeánszot tartanak. A mosdók és a zuhanyzók megtalálása nem egyszerű, eléggé el vannak dugva, praktikus lenne több útba-igazító tábla. Pihenőágy kellő számban biztosított, de "jó magyar szokás" szerint itt is jellemző egyeseknél, hogy egész napra lefoglalják törölközőkkel, újsággal a medence közeli ágyakat, miközben órákon át nem is veszik igénybe, nincsenek is ott a fürdőben. A padló kövezete egyes részeken nagyon csúszós, néhány útvonalon - igen helyesen - műanyag szalagszőnyeget helyeztek ki, ez sokkal biztonságosabb. A személyzet nagyon kedves és segítőkész volt, egészségügyi ellátás biztosított (egyik lányomat érte egy kisebb baleset, ezért igénybe is kellett venni).

Nem volt egyértelmű, hogy a kastély előtti park, ahonnan a legjobb kültéri fotókat lehet készíteni, egyáltalán látogatható-e, vagy mi csak "kiszöktünk" a résnyire nyitva hagyott kiskapun? A felnőtt belépő 1000 Ft, a gyerekeknek 500 Ft. A kastély 1774-78 között épült késő barokk, copf stílusban Szepessy Sámuel báró megbízásából. Adósság miatt a kastélyt De la Motte ezredes feleségének, Vécsey Annának adta el (2. férj), innen ered a kastély neve. A főkapu kőoszlopain két unikornis látható, ezek az Almássy család címerállatai, arra utalva, hogy a hölgy Almássy Antal özvegye volt. A kastély egészen 1869-ig állt az Almássy dinasztia tulajdonában. A 2. világháború után a kastély berendezését széthurcolták, a helyi TSZ használta, majd szövetségi üdülő lett, ekkor javították ki a freskókat és újították fel a kastély lepusztult belső tereit. A 70-es években újabb felújítások történtek. A kastély mellett található a külsőleg nem igazán ide illeszkedő Tündérkert Szálloda és az Ambrózia Bisztró (belül viszont klassz). A kastély elég kicsi, de mindkét szintje látogatható. A több teremben is látható falfestések és a plafon freskók igen mutatósak, szépek, színesek. Témájukat tekintve görög és római istenségek történeteit ábrázolják. Az ajtók és ablakkeretek tölgyfából készültek, érdekesség, hogy megmaradtak az eredeti barokk zárszerkezetek. Az emeletre felvezető lépcsősor igazán pompás, díszes. Itt vált világossá, hogy a szintemelkedés miatt, csak elölről 2 szintes a kastély, hátulról a nyugati homlokzat viszont csak egyszintes, egy tágas park felé néz, ahol sétautak, padok és egy kis játszótér található ma. A kastély legszebb helyisége a díszterem az emeleten, amely pazar fogadóhelyiségként funkcionált. Táncesteket, koncerteket, előadásokat tartottak itt egykoron, Déryné is fellépett itt. Copf stílusú cserépkályha látható a sarokban, a falakon rokokó vázák virágfüzérekkel.

2 km-re, Egertől 6 km-re található a Nosztalgia Fürdő, a nagy termálfürdőhöz vezető út sarkán, fizetős parkolóval. A strandfürdő három szabadtéri, termálvizes medencével rendelkezik, a víz hőmérsékletek: 36-37C, 37-38C és 38-39C fok. A régi nosztalgia-élményt idézi, hogy azóta is van lehetőség az éjszakai fürdőzésre, ugyanis hétvégén éjjel 1-ig nyitva tartanak. Az egész napos felnőtt belépő 1500 Ft-ba kerül. Nagyon szép természeti környezetben található a fürdő. A sódomb pár perces sétával elérhető, az ösvény a fürdő kerítése mögött vezet felfelé. A fürdőben szauna is található a medencéken kívül. WC, öltöző van, egyszerű, de kulturált, valamint egy kisbüfé, ahol lehet egyszerűbb apróságokat vásárolni, ha nem hozott magával éppen az ember. Tulajdonos szempontjából egyébiránt ez a fürdő is a Saliris-csoporthoz tartozik.

A belépő 1 felnőtt és 3 gyerek részére 1600 Ft volt, plusz a 3D-s filmvetítés 1200 Ft. A filmmel kezdtünk, ami nagyon fellelkesítette a gyerekeket, mivel nemcsak a település és a barlanglakások közelmúltbéli történetét mutatták be, de a környék földtörténeti keletkezését is, sok dínóval, ötletesen, érdekesen. Az egykori igen szerény, nem egészséges hajlékokban a falu legszegényebb családjai laktak, akár 10-12-en is a szobakonyhában. A mindennapi életkörülmények mellett régi mesterségeket és azok eszközei, szerszámait is bemutatják a kiállításon. Érdekes, informatív volt az idegenvezetés, a gyerekek sokat kérdezhettek. Szintén a kiállítás részét képezi a szomszédos telken lévő Sáfránykert, ahol fűszernövényeket termesztenek.

Legutóbbi látogatásom idején sajnos a homlokzat bal oldala fel volt állványozva. A helyén álló eredeti templomot Szent István király emelte. A jelenlegi templomot klasszicista és óegyiptomi (altemplom) stílusban 1822-ben kezdték építeni, a felszentelésére 1856-ban került sor, jóval a befejezés előtt, Liszt Ferenc ekkor vezényelte itt élőben a kifejezetten e célra írt Esztergomi misét és Ferenc József is részt vett a ceremónián, ahogy ez a márvány emléktáblán is olvasható. A felnőtt kombinált belépőjegy 1500 Ft-ba került, ami az altemplom, a kincstár, a panorámaterem, valamint a kupolakilátó megtekintését is tartalmazta. A kupolából a kilátás pazar, vétek lenne kihagyni. Az altemplomban Mindszenty József hercegprímás sírhelye érdemel külön figyelmet. Igazából a bazilika számos eleme különleges, pl. az orgona, a harangok, a kupola vagy a Bakócz kápolna, amely a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása.

Egy kis állatsimogató lovakkal, szamarakkal, őzekkel, szarvasokkal. Láttunk és simogattunk 3 szelíd és barátságos őzgidát. Teljesen véletlenül, de pont sikerült kifogni az állatok etetési idejét is. A Mókus csárda előtt egy játszótér is található, illetve a közelében egy kemping. A kastély mögötti tavirózsás tó is nagyon szép és az egész parkerdő. Nyugis, békés, csendes. A kastélyromra több helyütt ki van írva, hogy omlásveszélyes az épület. Sajnos látszik, hogy egyre jobban romlik az állapota, a falakat fokozatosan visszafoglalja a természet, egyre jobban benövik a fák és a növényzet. Biztosan nagyon sokba kerülnek a felújítás, de még az állagmegóvás is, de szerintem vétek, hogy hagyják elpusztulni, tönkremenni ezt a kastélyt is.

Egy fészer szerű helyen terráriumokban voltak hüllők, olyan koszosak voltak az üvegek, hogy alig lehetett belátni és penetráns szagok telítették be a levegőt. Én szinte kimenekültem innen. Az udvar sáros, gazos volt. Nem voltak információs vagy útbaigazító táblák, vagy egy összefoglaló bemutatkozó anyag vagy élő vezetés, ami alapján a gyerekek jobban megismerhették volna az állatokat. A mosdó is nagyon lepusztult és koszos volt. Voltunk már másutt az országban kisebb állatparkban, vadasparkban, de még sehol nem tapasztaltam ilyen rossz körülményeket. A családi belépő 3300 Ft-ba került, csak készpénzzel lehetett fizetni. A szálláson kapott szórólap szerint 10. 000 m2-en közel 100 állatfaj látható, nem számoltam utána, minden esetre ló, szamár, nyulak, róka, őz, madárpók, madarak is voltak többek között.

Még a helyiek sem igen tudták. Az Erzsébet ligetet egyébként Sissi királynő emlékére hozták létre a múlt század elején, egy mesterséges, telepített parkerdő. A lombkorona tanösvény 200 m hosszú, a kilátó 15 méter magas. A családi belépő 5 főre 2400 Ft, szerintem ez elég drága, nem is csoda, hogy rajtunk kívül más nem volt, míg a park ingyenes részén többen is. Eléggé árnyékos a hely, ugyanakkor nagyon sok volt a szúnyog. Ebben valószínűleg közrejátszott az is, hogy egyik oldalon a folyó határolja a ligetet. Nagyon szép a kilátás a kilátó tetejéről a városra, a templom épületére és a folyópartra. A város felől egy új hídon is megközelíthető gyalogosan vagy biciklivel a liget. A lomkorona tanösvény mellett a ligetben kialakítottak egy 1000 méter hosszú erdei tanösvényt és egy vízi tanösvényt is. A tanösvényen interaktív fejlesztő játékok, ismeretterjesztő táblák találhatóak a környékbeli madárvilágról, rovarokról, növényekről. A tanösvény közelében játszótér is van. Tetszett, hogy több madáretetőt is láttunk.

A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, a Fehér-Kőrös ívében. Gyulát és környékét 1403-ban adományozta Luxemburgi Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület Hunyadi Mátyás királyunk tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Utána a 16. század elején Frangepán Beatrix, Corvin János felesége, Mátyás király menye birtoka lett, ami akkoriban elég egyedi dolognak bizonyult, mármint, hogy egy asszony legyen a vár birtokosa. Mivel a térség kőben igen szegényes, a vár a Körösök adta agyagból kiégetett téglából épült. A vizesárokkal védett, erődített vár a 16. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt, azaz kiemelt védelmi jelentőséggel bírt. 1566-ban került török kézre, 63 napos (! ! ) elkeseredett küzdelem után Kerecsényi László várkapitány vezetésével feladták a magyar várvédők a várat, a kapitányt a törökök később kivégezték. A vár kívülről jó állapotban van, nagyon szép fekvésű. A belső részben az elmúlt években a nemzeti várprogram keretében megkezdődött a felújítás. A belső udvarban nyári szabadtéri színház működik. Összesen 24 kiállítóterme van a várnak, várbörtön, éléskamra, kovácsműhely, fazekasműhely, kápolna, várúri lakosztályok, török szoba, fegyvertár, lovagterem is látható.