Svájci árakon biztos túllő, pedig a körülmények, hát. értjük. Tiszteletlen, szerénytelen, felszínesen nyájas, de nem kedves személyzet. Magas lórol viselkednek, mert nekik ugye lehet. de miért is? ? ? ? Étlap kamu: ha a négy vmi nem tetszik, akkor felsoroljak mit rendelhet az még de annak persze nem látod az árát, igy számlázhatnak a végén ahogy akarnak! Példával szolgálok: 2 falat előételnek megfelelő tanyérért 28. 000ft-ot számláznak le 2 főre, egy tányér átlag 25. 000ft. Ami egy Cannes tengerparton ok, vagy egy Alpesi páratlan hegycsúcson vagy egy más kivételes helyen ahol jártunk, de itt? ? ? ? ? Ráadásként huszonéves pincér gyermektől kaptunk kioktatást, hogy a desszert menü lapot csak a sós menülap után láthatjuk, és rangidős rangos létünkre meg lettünk tanítva, hogy a normal teljes menü hiánya teljesen normális, hogy csak a pincér elmondása alapján és csak látatlanban, a pincér által meghatározott sorrendben rendelhetünk bármit
Egymáshoz szólni csak fennhangon lehet a bisztróban, mert akkora hangzavar van, hogy a basszustól nem csúszik le a falat sem. Ez a tipikus esete a felszínes újgazdag hamis külcsínnek, ahol a nagy flancolás és álságos viselkedés alatt sajnos már nulla a tartalom és az érték. Sajnálatos, ha Budapestre érkezve a világ lakói ilyen értékrenddel szembesülnek az amúgy olyan magyar életérzésből, ami őseink nyomán kivételesen értékes!
