Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Aztán holttestét papok ravaszul megmentették, és most itt nyugodna, ha nyugodhatna. Elég sok horror kering a Nemzeti Sírkert körül, és sajnos sok igaz is belőlük. Nem szoktunk róla beszélni, a Batthyány kriptát, más kriptákkal együtt többször is feltörték. Sok grófi sírral megesett ez az országban, itt meg a 70-es években pár lépéssel arrébb volt csak a hírhedt Kállai GYIVI, a temetőtől kb. 100 méterre, sok szökött gyerek, drogos, parkános csöves talált itt búvóhelyet. Volt egy un. gondozottam valaha, aki botra felszúrt csecsemőhullával rohangált módosult tudatállapotban a temető előtt az utcán. A 80-as években meg hát a sírrablók. Egy banda kb. 300 sírt tört fel az országban, a főúri ékszerek miatt. Nem voltak még akkor kamerák a sírkertekben, utcákon. Na, de a sok hányattatás után végre talán rend van és biztonság errefelé, a sír látszólag szépen karbantartott, bizonyos napokon, előre bejelentve belül is látogatható, most csendesen és méltósággal pompázik itt az őszben. Magadtól mondod, hogy béke poraikra!

Éppen szerencsém volt, a Haza bölcsének pazar sírboltját akkor nyitották ki, én meg szemérmetlenül csatlakoztam hozzájuk. Az idegenvezető jótékonyan elnézte. Tehát beszivárogtam kellő tisztelettel és alázattal, a sétavezető meg mesélt, olykor próbált interaktív lenni, kérdezett is - Na, szóval, akkor szerintetek mi a következő dolog? Mi történt 1867-ben? Csend. A 15-16 éves kamaszok egykedvűen várták a kirándulás végét. - Na, de mégis, de hát kinek a sírjánál járunk? Csend. A falon nagybetűkkel több helyen is több ismert név Nézem a kísérőtanárokat karba font kezű közöny. Meg se mukkannak, nézik a plafont. Az arcukon a szégyenpír semmiféle árnyalata nem látható.

Megörültem, hogy nyitva találtam a Fábri Kávézót, ahol többször is elmentem már, de akkor mindig zárt ajtó fogadott. A terasz asztalait már elfoglalták a korábban érkező emberek, s a beltérben is elég nagy tumultus alakult ki. De mint kiderült, a többség nem rendelésre vagy fogyasztásra várt, hanem a mellékhelyiségre. A hívószavak pozitívak: specialty kávé, friss bagelek, reggeli, elviteles kávé. Igaz, mindez kizárólag angol nyelven, magyarul nem. A kávézó a félszuterénben van, pár lépcsővel az utcaszint alatt. A pultban néhány mirelitből olvasztott süteményt láttam, svéd mandulatorta (1190 Ft), Toblerone torta (1090 Ft), ezek nem hoztak lázba, ahogy a felszeletelt bolti baklava sem, csokis, illetve mézes-diós 990 Ft/szelet. Az eszpresszó 850 Ft, a cappuccino 1190 Ft-ba került. A fél literes Coca Cola majdnem 1000 Ft-ot kóstált, betétdíjjal együtt 940 Ft, amely szervizdíjat nem tartalmazott. Igaz, nem is volt szerviz, mert a pultnál fizettem, a kólát pedig én vettem ki a hűtőből. A jó minőségű, újhullámos kávéfőzés záloga a La Marzocco kávégép. Az viszont nem derült ki, hogy milyen brand a kávéjuk. 3,5 pont, melyet ezúttal felfelé kerekítettem.

A nyárvégi kedvencek közül egy hideg nyári japán kávéitalt választottam, az Okinawa Cool epres matcha lattét (1390 Ft). Jópofa volt, hogy a tejhab tetejére zöld Matcha porral egy pálmafát rajzolt a barista. Fiatal csapat dolgozik itt, kedvesek, mosolygósak. Terasz nincs, de elég sok asztal van a beltérben. A sütemények közül a karamellás Lyoni Creme Brulée (1050 Ft) tetszett leginkább, nagyon friss, könnyed, egy kicsit édes az én ízlésemnek, de finom, laktató. Jobb nem tudni, hogy ez hány kalória lehetett. . . . Tetszett, hogy sokféle sütemény volt a pultban, több, mint 10 fajta. Sok helyütt lefosztott sütispult fogad a Frei Kávézókban, itt szerencsére nem ez volt. A beltér japán hangulatú, színekben a cseresznyevirág piros - pink színei a meghatározóak. Csajos, fiatalos, vidám közeg. Én erre az élményre megadom az 5 pontot.

Egy kis lyuk a hely, nincs mosdó, de még egy kézmosónak sem jutott hely. A beltérben nem lehet enni, csak kint a teraszon. Ha nem esik az eső, akkor végül is nem gond, bár most már kezd egy kissé hideg lenni a kültéri programokhoz. Az étlap mindössze 5 + 1 tételt tartalmaz. Sima burger (1990 Ft), sajtburger (1990 Ft), csípős-sajtos burger (2390 Ft), dupla szarvasgombás burger (2390 Ft), a speciál burgerben 3 hússzelet van 2790 Ft-ért, valamint van sült burgonya (690 Ft). Ásványvíz 590 Ft, dobozos Cola, Sprite, Fanta 690 Ft + dobozdíj, sör 990 Ft. A szósz itt nem ingyenes, + 390 Ft. Két féle kis üveges sörük van, Peroni és Birra Moretti. Hogy miért az olasz vonal mellett döntöttek, ki tudja? Két külföldi fiatalember dolgozott alkalmazottként, a hússütő fekete srác, a másik arab, közel-keleti vagy észak-afrikai. Magyarul nem tudtak, angolul megbeszéltük a főbb paramétereket. Szerintem ez nem szolgáltatás, nem ajánlottak semmit, nem kérdeztek semmit, fizettem, kaptam egy csipogót és vártam. Nem sokat, kb. 5-6 perc múlva el is készült a burgerem. Kinézetre teljesen olyan volt, mint amit DEndre is feltöltött. A hús túl volt nyomva a zsemle szélén, és az megégett és száraz-kemény lett. A hús nem volt elég szaftos, a majonézes alapú LAB szósz nekem nem igazán jött be, nagyon leuralta az egészet, ráadásul tocsogott benne az egész szendvics, kis túlzással. A hús és az olvadt sajtszelet mellett csak minimális mennyiségű sült hagyma és uborka volt benne, de nagyon spórolósan. A távozó vendégek után az asztalokat nem törölték le. Az asztalok csupaszok, nincs rajtuk terítő, tálcát sem használnak. Az ételt papírzacskóban kapod meg. Evőeszköz értelemszerűen nincs, az asztalon találsz szalvétát, ha kell. Kell, hidd el. Ez nálam 3 pontot ért, de azért ajánlottra tettem, hátha másnak jobban tetszik.

A benti részben volt magyar nyelvű itallap is, amelyen a sokféle bubble tea ital volt, de aztán kiderült, hogy ilyet nem tud adni, mert nem működik a gép, amivel készítik. Egyébként itt a bubble tea ára lényegesen kedvezőbb, mint a belvárosban, a M 1700 Ft, az L 1900 Ft. Hogy milyen, azt sajnos most nem sikerült kideríteni. Jobb híján kértem egy vietnámi kávét, ami 800 Ft-ért nem adott semmi extrát, és még jónak sem mondanám. Papírpohárban. Mellé semmi. A bejárat melletti táblán láttam, hogy elvileg lehet náluk kapni gofrit is vietnami módra, de ez sem volt. Hát ez így 3 pontnál többre nem értékelhető, és még engedékeny voltam szerintem.

A hely specialitása, amivel ismertté váltak, az a Matcha latte, így én is ezt kértem, méghozzá mangóval (1690 Ft). Pozitívum, hogy NEM műanyag- vagy papírpohár van, hanem üveg, amiben így szépen látszanak a különböző színű italszintek, az összekeverés előtt. Itt az italokon van a hangsúly, frappé, smoothie, juice is kapható a kávéitalok és a teák mellett. A kávékon belül külön kategóriát képeznek a vietnámi kávék. Ételeket nem tartanak. Érdemes volt ide eljönni, de nem az én világom. Ha már itt jártam, egyúttal belevetettem magam az ázsiai piac forgatagába is.

Céljuk, hogy egy olyan központot biztosítsanak az e-sport iránt érdeklődőknek, ahol méltó környezetben hódolhatnak szenvedélyüknek. Hangzatos gondolatok, amelyeket sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudok, én a kávézó funkciót teszteltem több alkalommal is, fogyasztóként. A kávé középszerű, átlagos, a kiszolgálás több alkalommal közömbös, érdektelen volt. Helyben ittunk kávét a teraszon, ennek ellenére egy papírpohárban kaptuk a kávét, mellé se tálca, se víz, se semmi kiegészítő. Ugyanakkor volt egy olyan alkalom is, amikor a benti pultos fiatalember kedves volt, bár ő meg nem tudott semmilyen kérdésre válaszolni, mert még új fiú volt. Az eszpresszó 800 Ft, a latte 1500 Ft. Valószínűleg a speciális játék események idején jobban pörög a hely, és megtelik élettel, de a hétköznapok szintjén napközben leginkább kihalt, legfeljebb 1-2 vendég üldögél a teraszon. Ételek terén chipset tartanak, valamint pár előre csomagolt szendvicset. Összességében 3 pontra taksálom.