ZigZag adatlapja

A Kvaterka borbár 2024 nyarán nyitott meg, egy korábbi régi vendéglátó egység helyét vették át, a Tokaji borozót. Gazdag borkínálatukban kiemelt szerepet kaptak a környékbeli, Bükk-térségi borok (Csáti Apó pincéje, Edelin Pincészet, Gallay pince, Gonda Borászat). Érdekesség, hogy a sör mellett proseccot is csapolnak (790 Ft/1,5 dl). A csapon egyébként kézműves Cecei söröket tartanak, Super Lagert, illetve meggyes sört (1190/1590 Ft/korsó). Ételek terén maradva a franciás bisztrós jellegnél, raclette szendvicset és sajtfondüt kóstolhatunk (mi nem ettünk itt, csak ittunk). Az én választásom a töki illetőségű Kovács Pincészet - Cardium Borház zöld veltelinije lett, amelyből egy fröccs 650 Ft-ba került /a bor decije is ennyi. A Cardium volt a hónap vendég borászata a Kvaterkánál, van egy ilyen program-kezdeményezésük is, hogy időről időre vendégül látják valamely másik tájegység pincészetét. Tartanak továbbá néhány olasz prémium delikátesz terméket, bonbont, olíva olajat, szószokat. A beltér csinos, hangulatos, nemzetközi taverna jellegű, a kiszolgálás egy ifjú hölgy személyében kedves, barátságos volt. 5 pontos hely, jó szívvel ajánlom.

A pultos hölgy végig egy barátnőjével vagy jó ismerősével beszélgetett nagy hangon a pult előtt, ha éppen volt új rendelés, akkor belépett ráérősen a pultba kiszolgálni. Kommersz italkínálat barátságos árfekvésben. Itt az ár a döntő a minőséggel szemben. Ételeket nem tartanak. Talán ezért, talán takarékossági okokból egy vendég páros az egyik asztalnál elővett a csomagjaiból egy zacskó chipset, és békésen nekiálltak falatozni, mit sem zavartatva magukat. A pultos hölgyet nem érdekelte, igaz, háttal állt nekik. A kávé átlag alatti volt, mellékízes, cserébe nem volt drága, hiszen az eszpresszó tejszínnel 450 Ft-ba került. Az üveges Miller sör képviseli itt a prémium kategóriát. Szintén a retró vidéki hangulatot jelzi, hogy árusítanak kimért üdítőt (ez mennyire szabályos egyébként? ), egy dl Cola vagy Mirinda csak 150 Ft. Borsodi világos sört csapolnak, ez Miskolc és a környék, Borsod vm. söre, én a szagát sem bírom. Egy 5 dl-es korsó 620 Ft. A legolcsóbb bor decije 220 Ft, Ostoros Egri Bikavér, Merlot, Muskotály, Olaszrizling. . . . hát, kösz, részemről inkább egyik sem. Gyenge 3-as.

A beltér alapvető kialakítása nem változott, értem ezalatt, hogy területek elosztása, a bárpult és a konyha helye változatlan maradt, az első részben a bárpulttal szemben maradtak a boxos helyek, míg a hátsó kiszélesedő teremben normál asztalos ülőhelyek találhatóak. A boxokból persze sajnálatos módon eltűntek az önkiszolgáló sörcsapok, most már más az irány és a stílus. A tulajdonosok elképzelése, hogy a fine-diningot ötvözzék a kötetlen bisztró stílussal, s ahogy megtudtuk, egy fiatal csapat viszi a konyhát. Az étlap izgalmas, kreatív, nem mindennapi módon sokoldalú. Európai és magyar fúziós konyhát visznek, ahol francia technológiákat, illetve ázsiai és mediterrán ízjegyeket alkalmaznak. Az árak miskolci viszonylatban magasak, budapesti összevetésben is a felsőbb kategóriában mozognak. A főételek ára 5800-19000 Ft között mozog, ez utóbbi a lakkozott báránygerinc igazi különlegesség. A ház signature fogása a Lestyán káposzta, fekete fokhagyma, torma (5870 Ft). Üdvözlő falatként érkezett házi kovászos kenyérke kemence melegen, formázott vajjal. Én 2 előételt választottam és kóstoltam,a képeken is látható, milyen különleges fogások érkeztek. Gombapástétom dióval, hagymával és házi barnavajas brióssal (4370 Ft), majd marhanyelv, csicsóka, verbéna (4970 Ft), ami egy keleties ízvilágú jus-vel lett leöntve. A feketeribizlis-rozmaringos limonádé (1690 Ft/3 dl) mindegyik italhoz szépen illett. Kötelező szervizdíj +13%. Összességében egy remek vacsorát volt alkalmunk itt elfogyasztani, még ha nem is volt egy olcsó kis mulatság. A személyzet barátságos, kedves, figyelmes, tájékozott az ételek-italok terén. 5 pontos élmény volt.

Kollégáim rendszeresen járnak ide csapatosan ebédelni, mivel hétköznap kínálnak elég kedvező árú ebédmenüt. A 2 fogásos menü 2190 Ft + kötelező szervizdíj (+11%), így összesen 2453 Ft a menü, ami még mindig elég jó árnak számít. Elvitel esetén is kb. ugyanennyi, 2490 Ft. Az étlapon az ázsiai nemzetek ételei mellett pizza is található. A normál étlap főételei 4-6000 Ft között alakulnak, népszerűek a wok ételek, továbbá széles választékban kínálnak sushit, példaképpen a 15 db-os sushi válogatás 4190 Ft. Ottjártunkkor 3 leves közül lehetett választani: japán Miso, thai kókuszos csirkeleves, kínai erős-savanyú leves. A két főétel opció: zöldséges tészta vagy sült lazacgolyók vegyes zöldségágyon, édes chili szósszal. Én ez utóbbit választottam, amihez azért nagyon hiányzott volna még valami köret, pl. egy adag rizs, de ezek szerint ez már nem fért bele a menüárba. A kókuszos csirkeleves is kellemes volt, bár csirkehúst csak igen apró nyomokban tartalmazott. Szóval összességében ez inkább amolyan zóna adag volt, közel sem valami fejedelmi bezabálás. Ízre viszont nekem tetszett mindkét fogás. A kiszolgáló hölgy magyar volt. Csendes, nyugis, kulturált hely. 4 pontot megérdemel szerintem.

Ami nekem annyira nem szimpatikus, mert más a bioritmusom, hogy a Nagomi csak du. 4-kor nyit ki, így ebédelésre nem alkalmas hely. Egy magyar páros, Zóra és Dani alapították a helyet, s elképzeléseik szerint japán comfort food az, amit itt kínálnak. Ezzel áll összhangban a névválasztás is, hiszen a Nagomi jelentése japánul: harmónia, nyugalom. A hely meglehetősen szűkös, a pult mögött van egy "normális" asztal, egyébként az ablaknál és a fal mellett is csak könyöklőnél ehetünk, random emberek mellett. Nincs lehetőség sem asztalfoglalásra, sem elvitelre, sem házhoz szállításra, cserébe biztosak lehetünk benne, hogy itt frissen kapjuk az ételeket. Az étlap mindössze egy kis lapon elfér, 4 előétel (1690-3290 Ft): edamame, wakame, karaage, panko-ebi. 4 féle ramen leves (4190-4790 Ft), melyekből egy vegán. Mindössze egy desszert, ragacsos rizs mangóval, kókusztejjel (2190/2990 Ft, normál vagy nagy adag) - ez előre elkészített, a hűtőben várakoznak. Shoyu Rament választottam (4190 Ft), ez egy klasszikus és közismert ramenfajta Japánban. A Shoyu szójaszószt jelent, ez adja a meghatározó ízt. A csirkehús alaplé könnyebb, tisztább, mint a Shio Ramen esetében, a levesbetétek: természetesen a tészta, csirkehús szeletek, marinált főtt tojás, fermentált bambusz, újhagyma. A pultnál kell rendelni. A konyha nyitott, tiszta, egyszerű, kissé steril a beltér. Korrekt volt a leves, tartalmas, de szerintem elég drága. A jobbak közé tartozik, de ettem már ennél jobbat Budapesten is. A kiszolgálás nagyon barátságos, figyelmes volt. Rákérdeztek, hogy ízlett-e, illetve a rendelésnél is segítettek, hogy melyik rament válasszam.

Lisszabonban naponta vásároltuk a 6-os, 8-as csomagokat, inkább nem is mondom, milyen áron, de minden esetre töredékáron a magyar árakhoz képest, ráadásul tökéletes minőségben, frissességben. Ezek után azt gondolom, van egy reális összehasonlítási alapom, hogy milyennek is kellene lennie. Hétvégi napon késő délután érkeztem, rajtam kívül nem volt más vendég. A pultban lévő fiatalember az érdeklődés legcsekélyebb jele nélkül szolgált ki gépiesen. A Pastel de Nata 650 Ft-ba kerül, drágább a helyi konkurenciánál is. Nem átütő, a tészta nem ropogós, kissé állott hatású, középszerű sütit kaptam. Hát ez elég csalódást keltő volt, sajnos. 3 pont.

Az eladó hölgy elmondása szerint több változás, felvásárlás is történt a cégen belül az évek során, a hivatalos székhelyük és fő sütödéjük Solymáron van, s már 2023 óta hivatalosan Szász Pékség lett az új nevük, de az egyes pékségekben a névtáblákat csak később cserélték át. Hagyományos kovászos kenyereket sütnek, amelyek közül a László kenyér talán a legismertebb. Van néhány mentes és reform pékáru is náluk. A bejárat előtti sétálóutcás részen, ami tulajdonképpen egy kis tér, kiülős teraszt alakítottak ki. Az eladó hölgy is itt üldögélt a barátnőjével vagy ismerősével, de amint beléptem, azonnal utánam sietett. Kedvesen szolgált ki, több terméket is ajánlott. Így a mini zserbót is jó szívvel ajánlotta, mondta, hogy neki is az az egyik kedvence, valóban finom volt, bár nem egy olcsó termék. Nem dekára, hanem darabra árusítják, 270 Ft/db. Helyben készítenek szendvicseket (990-1390 Ft) és lehet náluk kávézni is, a teraszon, mert a beltér kicsi, szinte csak a kiszolgáló pultra korlátozódik. Az édes és sós péksütemények mérete az átlagnál nagyobb, 500 Ft körül árazódnak átlagosan. A fahéjas csiga korrekt, de nem átütő, 480 Ft. Retró melegszendvicset is ehetünk (1290 Ft). A Velencei álom süteményük remek (1250 Ft), azt érdemes kipróbálni.

Egy nagyon kedves és profi hölgy a tulajdonos, aki egyben megálmodja és készíti is a csodás macaronokat, amelyek tényleg kiemelkedőek az átlagos, általam legtöbb helyen kóstolt macaronokhoz képest. Az is tény, hogy szépen meg is kérik az árukat, 850-950 Ft darabja. Egy nyilvánvalóan laikus vásárló hölgy meglepetten meg is kérdezte, hogy ez 1 db macaron ára-e, amit kiírva látott. Bizony! Ami egy ideje újdonság, s amit én legutóbb megkóstoltam, az nem a macaron volt, ugyanis készítenek pár másféle sütit is. A mignonok közül a Harmonie névre hallgató narancssárga kis kocka gluténmentes, alapja puha kókuszos piskóta, maracuja (passiógyümölcs) krémmel és mangó zselével. Mérete sokkal kisebb, mint egy normál átlagos mignoné, ára viszont meglehetős, 1390 Ft. Finom és friss volt. A másik tesztelt sütike Financier Amande, mandulás-vaníliás aprósütemény, a tetején durvára vágott pirított mandulával, hát ez bizony elég szárazkásra sikerült, és az íze sem volt karakteres. Cserébe 990 Ft-ba került, ennyit biztosan nem ért, legalábbis szerintem. Az említett tulajdonos hölgy, aki a vendégekhez is mindig nagyon kedves volt, nem tartózkodott a cukrászdában, a két eladó hölgy pedig egyáltalán nem volt vevőcentrikus, rezzenéstelen, mosolytalan arccal adogatták ki a sütiket és szedték be a pénzt. Össz-élmény ezúttal gyenge 4 pont.