ZigZag adatlapja

A Fővám téren külföldi ismerősökkel jártam először, majd később a kolléganőkkel is beültünk, pontosabban kiültünk, mivel a terasza elég nagy méretű, és az elhelyezkedése is kiváló. Fák és napernyők árnyékolják. Innen remek kilátás nyílik minden irányba: a Dunapartra, a Szabadság híd felé, a Nagyvásárcsarnokra, de a sétálós Váci utcára is. Bár a környék mindig nyüzsgő, forgalmas, de mégsem zajos. Az árak igencsak magasak, amelyre még 15% kötelező szervizdíj rakódik. Ízesített kávékat ittunk (sziruppal ízesítik), marcipánosat és narancsos-fahéjasat, szervizdíj nélkül 990 Ft-ba kerültek. Egy közepes limonádé ára is ezres feletti és különlegesnek nem mondanám. Az ételek is meglehetősen drágák, ezért inkább nem itt ettünk, miközben a kínálat egyszerűbb, bisztrós jellegű. Szendvicsek (hideg és meleg), saláták szerepelnek a kínálatban, illetve nyáron fagylaltkelyhek. Ha az áraktól függetlenítem magam, kellemes, jó hangulatú hely.

A Panzió nincs rossz helyen, bár a belvároson kívül helyezkedik el, a Várkerülettől még kell gyalogolni pár percet. Saját parkoló nincs a panziónál, hanem a közelli Halász utcában lehet beállni egy zárt parkolóba. Valószínűleg itt nemcsak szállóvendégek parkolnak, mivel szombaton este már annyira tele volt, hogy volt olyan autó, aki más mögé állt be, bízva abban, hogy másnap reggel ő fog korábban kihajtani. A panzió szép tiszta, jól karbantartott, viszont a berendezése nagyon egyszerű. A fürdőszoba felszereltsége csalódást keltett. 3 napra kaptunk 2 főre 2 db mini szappant. Nincs se hajszárító, se tusfürdő, sampon. A legtöbb helyen ezt falra szerelt adagolóval vagy kis kiszerelésű mintákkal oldják meg. A fürdőben rendes pohár vagy fogkefetartó helyett csupán 2 db műanyag eldobható poharat találtunk, amely leborult, ha beletettük a fogkefét vagy a fogkrémet. A szobában a televíziónak nem volt hangja, és a személyzet ezt a problémát nem tudta orvosolni, mivel senki nem értett a televízió/távkapcsoló működéséhez. A szobában nem lehet rendesen elpakolni a ruhákat, mivel az előtérben lévő szekrényben nincsenek polcok, csak akasztós rész. Végül az íróasztal alá pakoltunk be, ami valószínűleg a minibár részére kialakított hely lehet. Minibár nem volt a szobában. Így ha bármilyen ruhát akartunk kivenni, be kellett bújni az íróasztal alá. Nem volt elegendő konnektor a szobában, csak úgy tudtuk a telefontöltőt és a számítógépet használni, ha valamelyik lámpa zsinórját kihúztuk. A szobában nem lehet besötétíteni, mivel a függőny túl vékony és világos, és keskenyebb, mint az ablak szélessége. Volt a szobában wifi, de elég gyengén működött, pl. előfordult, hogy a keresőt sem tudta megnyitni, illetve képeket nem mindig lehetett betölteni. A személyzet kedves, segítőkész, bár a nagy éttermi forgalom miatt nagyon elfoglaltak, mindig sietnek. A reggelinél a svédasztalos részlegben csak kenyér, zsemle, gyümölcslé, joghurt, dzsem és gyümölcs volt kitéve, a meleg ételt étlapról kellett megrendelni. Nem kellett sokat várni, és minden igazán finom volt. A kávé, bár szintén gépi, de jó minőségű. Legközelebb valószínűleg másik helyet fogunk szállásként keresni Sopronban járva, viszont az étkezés tekintetében valóban igényes hely.

Teljes mértékben bejött, nagyon ízlett. Kicsit keményebb állagú, mint egy sorbet jellegű fagylalt, enyhén fahéjas ízesítéssel, de ez is rendben volt, mivel én az igazi tejbegrízt is fahéjjal szoktam enni. A klasszikus citrom, csoki, vanília, eper mellett fehércsokis áfonya, velencei álom (pár éve lett nagy sláger több helyen is), brüsszeli krémes (ezt is talán egy helyen láttam még másnál), áfonyás mascarpone is szerepel a kínálatban. A gyerekeknél a Kinder és az Oreo a 2 kedvenc. Vidám, mosolygós kiszolgálás, nemcsak a naponta visszajáró törzsvendégeknek.

Azután jön az újabb ötlet és az újabb finomság. A nyitást követően a creme bruleé-vel indítottak, amelynek legismertebb képviselője a karamellás, majd jött az eclair (vagy magyarosan Ekler-fánk), s most a tart van soron, amelynek darabját 00 Ft-os egységáron vásárolhatunk meg. A tart francia típusú, kerek tortácska, amelyet az új-vonalas cukrászdák is előszeretettel tartanak a repertoárban. Talán a citromos és az almás vált a legnépszerűbbé. Igazából bármelyiket szívesen megkóstoltam volna, de végül a pisztáciás-ribizlis mellett tettem le a voksomat. Mindegyik tortácska szép élénk színű volt, kizárólag kiváló minőségű, természetesen alapanyagokból dolgoznak. Nem volt könnyű a választás, mert a mangó-tejcsoki-karamella, a sárgabarack-mogyoró-grapefruit, a pekándió-tonkabab-áfonya és a kókusz-fehércsoki-passiógyümölcs verziók is nagyon vonzottak. A sütiket elvitelre is lehet kérni, ez esetben a dobozért plusz díjat kell fizetni, amit én egy kissé indokolatlannak érzek ilyen ár mellett. A berendezés egyszerű, letisztult, de barátságos. Bárszékes, valami miatt ez most a trendi, de ettől még nem szeretem. Érdeklődve várom, vajon mi lesz a következő süti-sorozat?

Az 1 nappal korábbi nyitás körüli bizonytalankodás mindössze annyiban nyilvánult meg, hogy a kártyaleolvasó terminál még nem működött tökéletesen, de a kedves személyzet ezt is udvariasan és ügyesen oldotta meg. A kávékat bemutató itallap megújult, más a forma és a papír is, nekem ez az új dizájn jobban tetszik, mint az előző. A kávék közül mindig próbálok valami újat kipróbálni, ezúttal valami letisztult, egyszerű ízt választottam. Ez a marokkói tejeskávé - marocchino lett, amely a klasszikus olasz cappuccino franciás, észak-afrikai változata. Az elkészült kávé tetejére vastag kakaó réteget szórnak. A 3 árkategória közül 430/530/590 Ft érdekes módon ez a legolcsóbbak közé tartozott. A kávézó berendezése, színvilága, dekorációja megegyezik a Frei Cafe-kban már megszokottal, a pult felett térkép, zöld-sötétbarna fa, kicsit egzotikus-esőerdőket idéző színvilág és hangulat. A nemzetek desszertjei is kaphatóak, újdonság volt számomra a müncheni túrókrémes, ribizlis-mustos pohárkrém. Kicsit tömény, de különleges.

A berendezés uralkodó színárnyalata a mahagóni-sötétbarna. A kávét kiváló minőségű alapanyagokból készítik, ottjártamkor Hondurasból származó kávéból. Árban középkategóriás. A kiszolgálás felettébb barátságos, kellemes beszélgetőpartnerek az ott dolgozók. Ha a piacon vásárolok, többször is vissza fogok ide térni, nyugalmas kis sziget a kofák és vásárlók hangos és sietős tömegében.

A benti rész kialakítása nagyon egyszerű, puritán. Az árak nagyon kedvezőek, nagy adagokat mérnek, egy ezresből jól lehet lakni. Minden nap kínálnak 2 féle 2 fogásos leves + főétel ebédmenüt, 950 Ft a húsos főételes, 650 Ft a főzelékes. Az ízek viszont számomra meglehetősen gyengék. Tárkonyos csirkeragu levest ettem, nem győzött meg, a felét sem ettem meg, pedig éhes voltam. Elvitelre kértem a gyerekeknek gránátos kockát, de otthon sem arattam sok sikert vele, nem ízlett senkinek. 2-ből 2 nem nyert nálunk. Persze az is lehet, hogy csak rosszul választottam, mindkét esetben.

Az már a kirakatból látszott, hogy eléggé szűk a kínálat, a belső pult teljesen üres volt már, az utca felé nyíló üvegportál mögött lévő pultban volt még 8-10 féle szendvics. Mint kiderült, ez a szombati napnak tudható be, ilyenkor korábban zárnak, nincsenek a környékben dolgozó irodisták, ezért szűkített a kínálat és sokkal kevesebb a mennyiség, mert nem fogyna el. A hely mini szendvicseket árusít sokféle feltéttel, húsos, húsmentes, fehér- és rozskenyeres változatban. A fő konkurenciájuk a Duran szendvics, ahol megjelenésre pont ugyanilyen kenyérkéket lehet kapni. Árban 208 Ft-tól 279 Ft-ig terjed a skála (végén a lazacos és a kaviáros a drágábbak), illetve külön extra áras kategóriát képvisel a libamájas 469 Ft-tal. Kedvencem, a tojássalátás sajnos elfogyott, bár mint megtudtam, több évre visszamenőleg az a legnépszerűbb ízük. Ezek szerint mégsem sikerül belőle elegendő mennyiséget készíteni, mert az utánam érkező fiatalember is éppen ebből szeretett volna vásárolni. Végül egy füstölt sajtkrémes mellett döntöttem, amely reszelt sajttal volt megszórva olívabogyóval és dekorálva. 218 Ft-os ára korrekt, de tudni kell, hogy ezekből egy reggeli vagy uzsonna 3-4 db, ebédre pedig nem is tudom, hány darabot kéne megenni a jóllakáshoz. Ahogy visszaemlékszem, volt még padlizsánkrémes, sült csirkemelles, mexikói hússalátás, körözöttes szendvics is. Kértem még egy házi limonádét, lehetett választani, hogy cukorral vagy édesítőszerrel szeretném-e, és pluszban citrom- és narancsgerezdeket is kérhettem még bele. (4 dl 350 Ft volt, ha jól emlékszem).