ZigZag adatlapja

A napernyővel árnyékolt teraszon szívesen pihennek meg a Várból lesétáló turisták, de a környékbeli lakók, dolgozók is már felfedezték a Bloom-ot. Én egy blogger ajánlása nyomán érkeztem. Az árak némiképpen talán magasabbak a budapesti átlagnál, de a környéken nem kirívó. Többféle házias jellegű torta kapható: sajttorta, csokitorta, én a morzsás fahéjas almatortát választottam (790 Ft minden tortaszelet). Valóban nagyon finom és friss volt. A kávé szintén minőségi. Lehet világos pörkölésű és hagyományos olaszos közül választani, ottjártamkor brazil, illetve kolumbiai kávé volt a darálóban. Eszpresszó tejjel 500 Ft. A benti rész modern, skandináv hangulatú, letisztult. Ételek terén lehet kapni granolát joghurttal, szendvicset, quiche-t, salátát. A mosdó ablakán érdemes kinézni, egy csinos belső kertre néz az ablak. Kedves, barátságos, amellett szakértő kiszolgálás a pultnál.

az aranygaluska vagy a milánói makaróni, de mindig van valamilyen idény zöldségétel (töltött tök, muszaka, csőben sült karfiol), valamint a vendégkör jelentős részét kitevő környékbeli munkásemberekre gondolva a magyaros húsos főételek is (hagymás máj, csirkepaprikás, kolbászos lecsó). Nagy tányér leves + főétel 1170 Ft-ba kerül. A köretek szabadon variálhatóak, lehet 2 féle kis adagot vagy salátát és köretet is kérni. Nagyon rugalmas és egyúttal szívélyesen kedves volt a kiszolgálás. Az asztalokra szénsavas és mentes palackozott víz ki van helyezve, a vendégek szabadon ihatnak belőle ingyenesen, akár több pohárral is. Kis befektetés, de szerintem bőségesen megtérül. Palóclevest és grillezett csirkemellet ettem vegyes salátával és rizzsel, a köretnél már én szóltam, hogy ne tegyenek többet, bőven elegendő lesz. Egyetlen probléma, hogy a szellőzés és a szagelszívás nincs jól megoldva, kifelé jövet éreztem magamon, a hajamon, ruhámon az ételszagot, ami elég kellemetlen tud lenni. Sokan elvitelre vásárolnak. Népszerű hely a környékbeliek körében, sok a visszajáró törzsvendég, így bizonyos ételek hamar elfogyhatnak, viszont mindig javasolnak olyan ételeket, amit lehet választani, így itt senki sem marad éhes.

Nem volt túl pozitív előjel, hogy az egyszemélyes pultos-gofrisütő alkalmazott a kioszk ajtajában dohányzott. Palacsintát, mint elmondta már 2 napja nem lehet kapni, mert elfogyott az alapanyag és nem kapott újat. Nem tudom, felénk a palacsintatésztát mindig frissen készítjük, még télen sem rakjuk el több napra, nemhogy a legnagyobb nyári hőségben. A gofrit frissen sütik. A paleotésztás változat nem volt elérhető (az sem).

A gyakorlatban ottjártamkor ezek közül csak 3 volt elérhető, éppen a legizgalmasabbnak tűnő rák tempurás, gyozás menü nem volt kapható. Kizárásos alapon a vietnami menüt választottam, wokban sült zöldséges tészta csirkével, valamint tavaszi tekercs. A szakács kínai, a felszolgáló magyar. Az ételre nem kellett sokat várni. Fura módon egy tányérra tálalták az előétel tekercset és a tésztát is. A tekercs talán az egyik leggyengébb volt, amivel eddig találkoztam ebben a műfajban. Fűrészporos hatású töltelék, szinte kellemetlen, a felét meg sem ettem. A tészta is jellegtelen, cukkini karikák, hús csak nyomokban, nem érzékelhető a fűszerezés. Kötelező szervizdíj 5%, bankkártyával lehet fizetni. A hely hangulata steril, lélektelen. Tisztának tűnt első ránézésre, de a pálcikatartó porcelán ragacsos volt. Elvitelre is lehet rendelni, bár én innen biztosan nem fogok.

Összesen közel 60 ízt készítenek, amelyek közül itt egyszerre 24-et árusítanak. Nagyon bejött a Dark Side, szomolyai cseresznye, pisztácia, passiógyümölcs, tripla csoki, vörösboros málna. Egy gombóc, vagyis kenés 350 Ft (vannak felárasak is), ami korrekt árnak tűnik, de az adag nagyon pici, kb. mint újabban Fragolánál. A kiszolgálás gépies, kedvetlen (ellentétben a Fehérváron tapasztaltakkal). Fagyin kívül kávét és smoothie-t is árusítanak. Helyben is le lehet ülni pár helyen, de inkább elviteles fagyizó.

A pultban 10 féle íz fér el egyidejűleg, de még a menet közben cserélt új ízről sem maradtam le. A végigkóstolástól azonban a választás nem lett könnyebb, sőt! , mert komolyan mondom, bármelyikből szívesen ettem volna még, egyik se volt gyenge vagy felejtős. Itt nemcsak szlogen a minőségi, különös gondossággal megválogatott alapanyag, ami a fagylaltok savát-borsát adja. Sudachi citrom Japánból (juzu keresztezés, kissé kesernyés), Pápua tejcsoki Új-Guineából, Óceániából (van egy különleges, kávés karaktere), Karibi cucc (mangó, maracuja, nagyon frissítő), bergamottos fehér csoki (mandarinos-fűszeres utóíz, émelyítő), málna (tömény gyümölcsözön), tejkaramell (szerintem ez rövid távon függőséget okoz, nemcsak a gyerekeknél), pisztácia (Szicíliából, tömény, karakteres), mogyoró (Piemontból, ez is kitűnő, a mogyorón kívül nem érezni más ízt), XL csoki, mogyorós csoki, joghurt (na jó, ez talán egy kicsit "lájtos" volt a többihez képest). Összesen 32 ízt készítenek, szóval feltétlenül érdemes lesz még visszatérni máskor is kóstolni. Egy gombóc - ami nem kicsi - 440 Ft, az extra japán citrom 540 Ft. Környezettudatos fagyizó, a papírtálka és a kiskanál is lebomló (kukoricából készült), van gluténmentes tölcsér is. A tölcsér sem a szokványos, dupla falú és nagyon finom, ropogós az ostyája. 4-5 széken le lehet ülni benn, asztal nincs. A környéken hamar nagy népszerűségre tettek szert, mit ne mondjak, nem meglepő. A fagyizó előtt ingyenes parkolási lehetőség.

Szerencsére sikerült kapnunk egy Dunára néző asztalt az árnyékos teraszon. Azért hangsúlyozom, hogy szerencsére, mert ha ebéd- vagy vacsoraidőben érkezünk hétvégén és nagyobb létszámban, akkor mindenképpen erősen ajánlott az előzetes asztalfoglalás. Az étlap közepes hosszúságú, de még befogadható. A konyhát leginkább magyarosnak mondanám, némi erdélyi és sváb beütéssel, házias fogásokkal, az adagok méretét figyelembe véve pedig nagyétkűek és húskedvelők előnyben. Vad- és halételek is akadnak. Korrekt árfekvés, a levesek véleményem szerint kifejezetten olcsóak (800 Ft alatt, tartalmas, húsos nagy adagok). A főételek 2500-4000 Ft között jellemzően. A korondi húsgombócleves és az Óbudai húsos fazék is nagyon finom volt. A tészta házi, a májgombóc, daragaluska szintén. A lé jól fűszerezett, nem Vegetás. Tökéletes állagú főtt sárgarépa. A húsos fazék egy piros zománclábasban érkezett, bár fél adagot kértünk, mégis elég volt kettő személynek, én még repetáztam is. A főétel harcsapaprikás túrós csuszával és az Óbudai fatányéros is betalált. A paradicsomsaláta és fatányéros mellé kapott házi savanyúságok (csalamádé, uborka, almapaprika) is emlékezetesen jó volt. A fatányéroson lévő 3 szelet húsnak - mustáros tarja kakastaréj sült szalonnával, grillezett csirkemell, rántott szelet - több mint a felé el kellett csomagoltatni, a kiadós leves után már ennyi maradt a kapacitásom. Tetszett, hogy az étteremnek nevet adó rozmaring felismerhetően megjelent a fűszerek között. A sült krumpli mirelitnek tűnt, de korrekt módon, frissen sütve. Az italok nincsenek túlárazva (0,33 l Naturaqua ásványvíz 280 Ft, házi limonádé citrusokkal 180 Ft/dl), nincs kötelező szervizdíj. A csomagolásért és a köretért nem kell pluszban fizetni. A konyha profin felkészült a tömegek kiszolgálására, ahhoz képest, amire számítottunk, egész keveset kellett várnunk. Segítőkész, barátságos személyzet.

Helyszín Buda, a II. kerület legszéle, a Budai-hegyek árnyékában. Az étlapot rövidre fogták, de ügyesen ötvöződnek a tradicionális magyaros fogások a nemzetközi - olasz, távol-keleti, görög, amerikai - ízvilággal és fűszerekkel (borjúpaprikás tojásos galuskával, kapros töltött káposzta, körömpörkölt bruschettával előétel), van 2 féle gyerekmenü, a tinédzsereknek a hamburger vagy a rántott csirkecomb lehet vonzó, a vegetáriánusok is találhatnak kedvükre valót (diós-kecskesajtos saláta, zöldségropogós tzatzikivel). 2 féle leves (2000 Ft alatt), 5 előétel (1800-3000 Ft), 7 főétel (2700-4600 Ft), 4 desszert (1500 Ft), tetszett, hogy a magyar átlaghoz képest az étlapon a halak felülreprezentáltak. A pincér stílusa számomra nem volt megnyerő, vagy csak nem egyforma a humorérzékünk, de ezen kívül semmi negatívumot nem tudnék említeni. A berendezés vidéki vintage stílusú, sok asztal van, világos, napsütötte a tér, kellemes, nem hangos zene. Van terasz is. A napi leves almás sárgarépakrémleves nagyon kellemes, bársonyos, mégis könnyed volt. Második fogásként egy előételt kértem, füstölt pisztráng endívia salátával, gránátalmával, mentás zöldborsópürével. A tányér műalkotásként is megállná a helyét, a pisztráng pedig kitűnő volt, a zöldborsóból lehetett volna némileg több mennyiség, inkább csak díszítő elemként hatott. A mellé kapott házi fehér kenyér szintén hibátlan volt, friss, belül puha, ropogós héjjal (a kenyeret nem számolták fel). Egy javaslat: egy ilyen étlaphoz véleményem szerint jobban illeszkedne a házi szörp, mint a Pepsi Cola. A borkínálat ezzel szemben választékos. Nem olcsó hely, itallal (1 kis üveges üdítő) és a kötelező szervizdíjjal már 5000 Ft felett fizettem, de összességében nem irreális az árazás sem.