ZigZag adatlapja

A hely belül tágas, amolyan hodály jellegű, viszont ülőhely csak nagyon korlátozott számban akad. Az asztalok és a székek is lerobbantak, illegnek-billegnek. Benn sötétség, félhomály uralkodott. Kiszolgálás nincs, a pultnál kell rendelni. Az italárak egyetemi klubhoz képest elég drágák. Az étel svédasztalos vacsora volt, hidegtálakkal. Összességében elég szörnyű és silány minőségű volt minden, ráadásul a húsok nagyon hamar elfogytak. A menü a 70-es éveket idézte: óriási franciasaláta halmok, a tetején fasírt, rántott gomba, mindez nagy salátaleveleken. A kenyérből is keveset adtak, de külön kérésre pótolták. A hely nagy csalódás volt, de szerencsére a bankett hangulatát nem tudták elrontani.

Nemcsak hétköznapokon, a tanórák alkalmával tartanak nyitva, hanem a hétvégi rendezvényeken is. Én egy rántott alaszkai lazacszeletet kértem, sült krumplival és friss salátával. Mindenki kap egy sorszámot, és pár percet kell várni az elkészülésre. Még jóval ebédidő után is nagy volt a tömeg, az ülőhelyet úgy kellett levadászni. A kiszolgálás nagyon barátságos, de emellett gyors, pörgős is. Az üres tálcákat sajnos nem minden vendég dobja ki maga után, pedig ki vannak rakva a gyűjtők és a kukák is, a személyzetnek viszont nincs ideje a hanyag vendégek után/helyett folyamatosan elpakolni. A főételek körettel együtt kerülnek 7-800 Ft-ba.

A hely nagyon elegáns, számomra egy kicsit feszengős, nem túl oldott a hangulat, de a személyzet nagyon udvarias, bár távolságtartó. A 3 előétel közül, amit választottam, a mézes csirke, zöldsaláta ágyon, mangó vinaigrette öntettel annyira nem volt különleges vagy eredeti fogás, de elég jó adag volt, érezhetően friss, prémium alapanyagokból, értő kezek által elkészítve. A főétel szürkemarha csevapcsicsa, fűszeres túróval és marinált paprikával nagyon jól, erőteljesen volt fűszerezve, a hús laktató, kiadós volt. A legfinomabb a desszert volt számomra, Katalánkrém, narancsos piskótával, ami rendkívül elegáns tálalásban érkezett. A 3 fogást nem volt könnyű végigenni, de vétek lett volna bármit is meghagyni belőle. 1 kis üveg ásványvízzel és szervizdíjjal együtt több, mint 5000 Ft-ot fizettem, ami nálam már az "elég húzós" kategória, de a Prime Steak-nél egyértelműen igaz, hogy a minőséget meg kell fizetni. Az italokat külön sommelier szervírozza, aminek a víz esetében nem igazán van jelentősége szerintem.

Az előételek közül a grillezett kecskesajtos baguettet választottam zöldsalátán tálalva sült kápia paprikával. Nem volt hatalmas adag, de nagyon finom, jól eltalált kezdésnek ígérkezett. A főétel: rostonsült harcsa steak paprika salsával, juhtúrós sztrapacskával, kapor mártásban hasonlóképpen nagyon jól sikerült, a harcsa friss, ropogós, belül omlós volt. Mindezt megkoronázta a szuper desszert, csokoládés brownie eper velővel és 1 gombóc vanília fagyival. 1 üveg ásványvízzel és szervizdíjjal együtt 3800 Ft-ot fizettem, ami elég jó ár-érték arány, bár persze nem olcsó. A hely elegáns, letisztult, nem hivalkodó. A kiszolgálás is 5 szívecskés volt. Nagyon jó benyomást tett rám az étterem, mindenkinek ajánlom!

A bolt tulajdonosa és vezetője egy középkorú, jó kedélyű úr, aki elmesélte, hogy 33 éve nyitottak, és fokozatosan bővültek, sok a helyi törzsvendégük, amit megerősít az egyik úr is, aki közben tért be egy ebédre. A számtalan pizzán kívül tészták és olaszos főételek is szerepelnek az étlapon. Egy Calimero pizzát kértem, amely normál méretű, 32-cm-es. A pizzatészta vékony, a sonka jó minőségű, és nem fukarkodtak a feltéttel. A felét be is csomagoltattam, sok lett. Egyébként kiszállítást is vállalnak. Az emeleten egy egészen más világba csöppen az ember, egy csodálatos olasz villa hangulatot idéznek meg, római szobor, freskószerű színes festett falak, puha párnás kovácsoltvas székek, csobogó. Igazi romantikus találkahely lehet!

A "Huber" kéksajtos, körtés giga molnárkát kértem almafröccsel. A szendvicseket természetesen frissen készítik el a rendelést követően. Az elkészülés lépéseit elnézegetve egy jót beszélgettünk a kedves felszolgáló fiatalemberrel. Elmondta, hogy ebédidőben nincs ilyen nyugalom, sőt! és a pénteki slágerből, a sóletből soha nem tudnak annyit főzni, hogy ne fogyjon el, a sóletért már 11-kor jönnek az emberek. Nagyon finom volt a szendvics, különleges ízhatás, csodálatosan összeillő ízekkel. Legközelebb ebédre megyek!

Szóval vegyes előérzetekkel hétköznap ebédidőben, de kevés szabadidővel látogattam meg az éttermet. Az ajtóban egy fiatal kedves hölgy fogadott, aki egy bárszékes, magas asztalhoz kísért. A nagyobb, több férőhelyes asztalokat a nagyobb létszámú társaságoknak tartják fenn. Majdnem teltház volt! Az étterem közepén egy hatalmas bárpult van, innen szervírozzák az italokat. Az étterem egyik sarka könyvtárszoba hangulatú, kuckós-meghitt, illetve van 2 asztal, ami borbisztró jellegű környezetben áll, ahol az egész falat borospalackok borítják be. A pincér hölgy is nagyon nyájasan kedvesen fogadott, egyből ajánlott italt, és látszott, hogy étlap nélkül is jól ismeri a fogásokat, itt nem a sorszám alapján azonosítják az ételeket. Étlapra amúgy nem volt szükségem, mert előre elhatároztam, hogy túrógombócot fogok kérni, melyhez a hölgy javaslatára a teák közül mentateát választottam. Igazi bio-tea készült, friss mentaleveleket hozott, hozzá akácméz, frissen facsart citromlé (nem Olympos! ), barnacukor. Az étlapjuk amúgy elég rövid és egyszerű, nincs túlbonyolítva. A túrógombóc 1 db nagy méretű gombóc volt, könnyű, nem édes, de mégis laktató, tökéletesen volt elkészítve, sok tejföllel, enyhén fahéjas morzsával. Az árak magasak Déryné-nél, másutt ennyi pénzből bőven megebédelhettem volna. A személyzet hozzáállása nagyon szimpatikus és üdítő élmény volt, itt úgy éreztem, a VENDÉG nagyon fontos mindenki számára, és a munkájukat is lelkesen, pörgősen, odaadóan végezték (vagy ha valójában nem, kívülről mégis úgy látszott, hogy igen). A mellékhelyiségek a pincében találhatóak, itt van egy elkülönített borospince is, amelyet zártkörű eseményekre lehet igénybe venni, ottjártamkor le volt zárva.

Az előétel Massala Papad volt, ropogós lepény (mint egy óriási chips, de nem krumpliból van, hanem csicseriborsó lisztből), nyers kockázott hagymával, uborkával, paradicsommal. A leírás szerint korianderrel is, de azt nem éreztem rajta. Főétel, na ez érdekes és egyben furcsa volt, mert a csirkés Biryani mellé, ami tkp. az indiai rizseshús még adtak egy másik köretet, ami paradicsomos krumpli (Alu) volt. Megkérdezték elkészítés előtt, hogy mennyire csípősen kérem az ételeket. A Raita mix - vegyes joghurtos saláta, azt nem igazán tudtam értékelni, mert a zöldségek nem apróra voltak vágva és nem is voltak megfűszerezve, hanem csak nyakon öntötték a paradicsom, paprika és uborka darabokat joghurttal. Adagra óriási volt mindkettő főétel/köret, így a felét elvitelre be is csomagoltattam. A desszert Gulab Jamun, az indiaiak leghíresebb desszertje, bár desszert fronton nem valami erős az indiai konyha. . . nagyon édes cukros-mézes szirupban áztatott, hirtelen kisütött tejes gombóc (1 db, elég kicsi). Az ételek finomak voltak, a kiszolgálás normális, emberi, bár az nagyon furcsa volt, hogy ebédidőben rajtam kívül nem volt senki az elég nagy és tágas étteremben. A berendezés indiai hangulatot tükröz, vörös szín dominál, és nagyon szuper indiai zene szólt végig. Árban még kedvezménnyel is drágának találom, nem beszélve a normál étlap szerinti árakról, hiszen az összetevők között semmi drága alapanyag nem szerepelt, a világon mindenütt az ilyen típusú indiai konyha az egyik legolcsóbb szokott lenni. Ha valaki ki szeretné próbálni a Curry House-t, ebédidőben thalit (ebéd menü) éri meg legjobban kérni (kb. 1500 Ft).