ZigZag adatlapja

Férje, a szakállas Antonio főleg a konyhában az ételek elkészítésével foglalkozik. A beérkező gyerekekkel is nagyon kedvesen bántak. Számomra a DICA szó jelentése egyáltalán nem volt ismerős, de nemcsak egy mozaikszó (éléskamra + étkező menza), hanem azt is jelenti, tessék, jöhet a következő vendég! Az igazi olasz kávé mellett kapható sokféle élelmiszer alapanyag, delikátesz termék. Remek kovászos kenyereket tartanak. Ami itt kapható, abból kérésre bármilyen egyedi fogást elkészítenek, szendvicset, hidegtálat. A pultban házias tészták és egytálételek sorakoztak, grillezett zöldségnyárs, paradicsomos penne, de voltak még más tésztaételek is, Hoegaarden és Stella Artois sört csapolnak, de persze olasz bor és Prosecco is van. A Cappuccino mellé házi rikottával töltött kekszet ettem. Ez együtt került 1600 Ft-ba. Az ételek-italok árazása nekem egy kicsit rejtélyes volt, mert sok mindennek az ára nem volt kiírva, ezt valószínűleg a későbbiekben pótolják. A földszinti ülőhelyek mellett a galérián vannak további asztalok. Barátságos, pozitív hangulatú hely, nekem nagyon tetszett. Remélem, tartósan sikerül itt lehorgonyozniuk az olaszoknak.

. . Szóval, akkor pótolom. Neve ellenére a legkevésbé sem hegy, mindössze 190 méter magas dombos rész Monortól északra, de Monor városához tartozik közigazgatási szempontból. A településrész fő nevezetessége a pincesor, úgy is hívják, hogy pincefalu, ami egyáltalán nem túlzás, hiszen nem kevesebb, mint 960 pincét számlál. Mi nem számoltuk végig, de elhisszük, hogy így igaz. Azért egy párat felkerestünk, ami nyitva volt, s ami belefért az időnkbe. A terület a Kunsági Borvidék része, ahol nem éppen a legkitűnőbb borok teremnek, de azért itt is akad jóféle iható. Másik érdekesség a Kis-Strázsa-hegy tetején lévő kilátó, ahonnan szépen látszik a Budai-hegység is, nemcsak a környék.

tavaszán 10900 Ft-ba került náluk a 3 fogásos menü, 2025-ben még olcsóbban, 8900 Ft-ért tudtunk náluk enni. A rövidített speciális étlapon 4 leves/előétel, 6 főétel (ebből 2 feláras), valamint 3 desszert szerepelt. Tetszett, hogy a csapatuk lelkesen, odaadóan odatette magát, a vendégekkel kedvesen, előzékenyen bántak. Úgy láttam, itt nagyon fontosak a vendégek, valóban ők vannak a középpontban. Magát a programot is komolyan veszik, ami nem mondható el minden étteremről. Nagyon népszerű hely, asztalfoglalás indokolt, legalábbis, amikor mi itt jártunk, teltház volt. A konyha hagyományos magyar ételek mellett mediterrán és francia fogásokat is kínál. Az ételek nem voltak hibátlanok, és történt egy kis keveredés is a rendelés körül, de maximálisan törekedtek arra, hogy a hibát helyrehozzák, és ne sérüljön az ügyfélélmény. A menü kis üdvözlő falatkával indult. Az előétel Andrássy Garden saláta quinoával, sütőtökkel, vörösáfonyával és pirított dióval. A remek gulyásleves piros zománcos lábaskában érkezett, baguette jellegű fehér rusztikus kovászos kenyérrel. A kacsapástétom +2000 Ft feláras volt. A báránypörköltet a többiek dicsérték, juhtúrós sztrapacska rétessel és savanyú pepperonival tálalták. A vaddisznó comb paszternák habbal, ropogóssal és grillezett kelbimbóval különleges, vizuálisan mutatós, és ízre is meggyőző volt. A desszert paleo céklás brownie szilvahabbal könnyed, harmonikus ízvilágú és állagú volt, nem gejl. A másik desszert Somlói revolúció torta volt. A végén még érkezett egy darab búcsú-bonbon is. Szívesen ennék itt máskor is. Egy olyan színvonalas étterem az Andrássy Garden, ahová idősebb családtagokat vagy külföldi ismerősöket is bátran elhoznék.

A Gánti körforgalom előtt kell behajtani egy földútra, én itt letettem az autót, és kb. 300 métert gyalogosan tettük meg. A google térkép pontosan jelzi a helyszínt. Az út mellett egyszerű nyaralók találhatók, de a régi lakott település, Kerekszenttamás már évszázadok óta nem létezik. Csak ez a kis romos rotunda állít neki emléket. Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt rotunda a történeti források és a régészek szerint a XII. században épült. A település a környékhez hasonlóan a Csák nemzetség birtoka volt, ennek bizonyságát jelzik a mai környékbeli településnevek is. Az egykori falu a török hódoltság idején néptelenedett el. A régészek tárták fel a kis templom történetét és építési technológiáját, amely akkoriban korszerűnek számított. "A rotunda falát a helyszínen található kőanyagból építették, méghozzá az ún. öntöttfalas technikával, amely során a külső és belső kvádersor közé szabálytalan alakú törmeléket öntöttek, majd az egészet forró mészhabarccsal kötötték meg. " A templom falaiból részlegesen megmaradt részek kb. 3-4 méter magasságúak, de nincs meg az egész körterület. Ma is látható egyetlen kis fülkéje az északkeleti falban, valószínűleg ez lehetett a szentségtartó. Ottjártunkkor a kis fülkében mécsesek, megfakult zászló és kereszt volt, afféle keresztény emlékhelyként használják valakik jelenleg is. Bár nem sok maradt meg belőle, szerintem érdemes megnézni, nekem tetszett. A környék is hangulatos, békés.

A Hentes után kellett bemennem a Fornetti pékségbe, mert üzenetet kaptam, hogy a gyerekek szeretnének Fornettit enni, jó lenne, ha munka után vinnék nekik. Így is lett. Pizzás háromszög, túrós réteske, mini diós csiga, ezeket kapták, magamat pedig szilvás papuccsal leptem meg. Mindent dekára mérnek ki, így az ár kevéssé összehasonlítható. A 4 db szilvás papucs(ka) 755 Ft-ba került. A kilós ár Fornetti egységenként változik és nem egységárasak az egyes sós és édes apróságok, de már mindenütt 500 Ft feletti kilós árakkal találkozom, itt is. A kiszolgálás a pultnál történik, lehet helyben is eszegetni vagy kávézni, van egy könyöklő, illetve 1 db "rendes" asztal székekkel, de nem volt érkezésem leragadni. Pár perces betérő volt ez csupán. Összességében nincs miért többre értékelnem 3 pontnál.

Ez kissé váratlan formában, de 2025-ben meg is történt, amikor is a Costes-csoport (Gerendai K. tulajdonos) kötelékében nyitottak meg újra. Az alapvetések maradtak, rövid, mindössze egy lapos gépelt étlap fotók nélkül, a régi időket idéző ételek, piros-fehér kockás terítő az egyforma szögletes asztalokon. Fizetés a bejárat előtti pultnál távozáskor. A falon a régi híres vendégek fotói sorakoznak. Az asztalok nagyon sűrűn vannak elhelyezve, emiatt zsúfolt hatást kelt, összeérnek az asztaltársaságok. 3-4 főnek a kis asztal határozottan kényelmetlen. A kiszolgálás egykedvű, funkcionális, a konyha sebessége gyorsnak mondható. Az étteremhét keretében jártunk náluk, 6900 Ft-ért lehetett 3 fogást választani, de csak egy rövidített étlapról, de így is az egyik főétel, a sólet feláras volt. A húsleves maceszgombócban legendás nyitófogás, a gombóc korrekt, a zöldségek ressek maradtak, a lé nekem meglehetősen Vegetás hatású, semleges, nem átütő. A főételek közül nyúl vadasan zsemlegombóccal érkezett. Itt és most leszögezem, alapvetően a jövőben sem kívánok nyulat enni, ez kb. 30 évente történik meg velem életemben, szóval egyszer még előfordulhat életemben, ha jól jön ki a lépés, esetleg. Az adag 4 nyúlcomb, hiszen 4 lába van a nyúlnak. A csirkéhez képest sokkal kevesebb rajta a hús, szóval nem egy kiadós étek szerintem. A mártás finom, sima, krémes állagú. A hús jól készült, átfőtt, de nehezen fogyasztható kulturált módon, evőeszközökkel. A desszert aranygaluska borhabbal korrekt, a tészta könnyű, a hab, vagyis inkább sodó mennyisége kevés volt a tésztához képest. Cukormentes meggyszörpöt ittam mellé (660 Ft+ 10% kötelező szervizdíj). Annyit még érdemes tudni a Kádár étkezdéről, hogy vasárnap zárva tartanak, a többi napon viszont csak 11-17 óra között működnek, azaz vacsora helyszínként nem jön szóba. Össz-élmény 4 pont, de mindenképpen érdemes ide eljönni szerintem kipróbálni vagy nosztalgiázni. Van szóda!

De rajtuk kívül is többször szembejöttek marketinges ajánlók az étteremről. Kívülről elég jelentéktelen a portál, az étterem neve a kiugró logón olvasható. A beltér szépen felújított, ízléses, elegáns, elég sok asztaluk van, egyáltalán nem Ázsiára/Japánra hangolt a beltér, értem ezalatt, hogy nincsenek mindenféle tipikus ázsiai dekorációs elemek. A személyzet magyarul nemigen tudott, két fiatalembert és egy fiatal lányt láttam, mindannyian ázsiaiak, de egyáltalán nem japánnak néztek ki, inkább vietnáminak tippelném őket, bár nem vagyok a téma szakértője. A korábbi fotókon látható kinti utcai terasz ottjártamkor már nem volt. Az étlap is igényesen elkészített, szövet burkolatú, áttekinthető, színes fotókkal díszített, angol és magyar nyelvű. Két lapnyi előétellel indul, többféle hal- és tengeri herkentyűs fogással. Folytatódik a sashimivel, levesekkel, salátával a következő két lapon. A főételek után több lapon érkeznek a sushik. Az árak magasak, bőven a budapesti sushi éttermek átlagos árszintje felett. A többi ázsiai büfével nem is vetem össze, azokhoz képest dupla árakat láttam. A Yaki Udonok ára 6590-8900 Ft között alakul. A legkisebb 11 db-os sushi kombó 11300 Ft! A Floe Water víz 1200 Ft, egy jeges kávé 2200 Ft. Sörök terén Kronenbourg, Horizont IPA (1350 Ft/ korsó) és Budweiser a kínálat. Tonkatsu Ramen levest választottam (4650 Ft + 10% kötelező szervizdíjjal együtt 5115 Ft lett a számla végösszege). A tálalás szép, de jobban megnézve már kissé gyanakodtam. A leves egyáltalán nem volt finom. Az alaplé átlagos, fűszerhiányos. Koriander egyáltalán nem volt a levesben, pedig az szerintem kb. minden ázsiai ételhez passzol. Nem adtak a leves mellé egyéb ízesítőket, fűszereket, csípőset, lime-ot vagy bármi egyebet, nem is kérdeztek rá, hogy szeretnék-e. A levesben volt 1 tojás félbe vágva, ez volt a legjobb része talán, meg a ramen tészta, de azt elég nehéz elrontani. A kukorica értelmezhetetlen, a két karika surimi szintén, ez állott, hűtőízű volt, ki is pecáztam, de sajnos addigra már a leves átvette valamennyire az ízét. A leves legértékesebb része lett volna a tonkatsu sertés császárhús, de sajnos ez sem sikerült jól. Rágós, zsíros részek voltak a karikában, és ez a hús sem tűnt frissnek, állott mellékíze volt. Na, ezt is ment ki a levesből. Összességében nagy csalódás volt. A személyzet egyáltalán nem reagálta le az eseményeket. Fizettem és távoztam. Mindezek alapján én biztosan nem ajánlom. A 2 pont is felfelé kerekítés.

Nem mindennapi, hogy a templom névadója Szent Mihály főangyal, más néven Mihály arkangyal, aki a zsidó-keresztény hagyomány szerint a mennyei hadsereg vezére, Isten harcosa, aki a jó és a fény oldalán küzd és győzelemre vezeti seregeit a gonosszal szemben. Csákvár az Eszterházy-család birtoka volt, a kastélyuk - ma kórház - is itt van a közelben, a kéttornyú római katolikus templomot a dinasztiából Esterházy Ferenc építtette, eredetileg 1748-ban, barokk stílusban. A főbejárat felett Esterházy Miklós griffek által tartott címere és az 1852-es évszám látható, amely arra utal, hogy egy korábbi földrengés miatt ebben az évben építették újjá. Mihály arkangyal fehér márvány szobra a szentélyben található.