ZigZag adatlapja

Ennek legfőbb oka az évek óta itt működő Tropicarium, melyet az egész családunk kedvel. Ezen kívül az emeleten lévő játszóházban és a sokadik helye után ide települt Csodák Palotájában is jártunk már. Mivel a város szélén található, csak ilyen hosszabb, legalább fél napos programokra érdemes nekünk eljönni. Nyilván aki a közelben lakik, az akár kisebb vásárlásokra is beugrik. Maga a pláza elég kihalt, a legkisebb forgalmúak közé tartozhat az én megítélésem szerint. A művelődési ház felőli oldalon található a Tesco, ide sokan jönnek nagybevásárlásra. A művelődési házban éveken át rendeztek februárban ásványbörzét, oda rendszeresen jártunk. Sajnos az idei évtől megszűnt ez a rendezvényt. Sok és ingyenes parkolóhellyel rendelkezik, az épület alatt és mögötte is lehet parkolni.

Jelentős törzsgárdával rendelkeznek, akik vélhetően szinte minden nap felbukkannak itt. Arany Ászok a csapon, ez a legnépszerűbb ital és a fröccs. A pultnál kell rendelni és fizetni (természetesen előre, az a biztos), asztaloknál nincs kiszolgálás. Átlagos árak. A bejárat előtt folyamatos a csapatos dohányzás. Ez a kocsma már akkor is működött, amikor még a benti, zárt részben sem volt tiltott, nos a dohányszag azóta is benn maradt a falakban, bútorokban. A pultos hölgy kedves. A női mosdót egy függöny mögött lehet megtalálni, a kulcsot el kell kérni a pultosoktól, és használat után vissza is vinni.

Egy nagyon kedves hölgy mosolyogva mutatta az irányt és invitált be bennünket, míg én várakoztam, megnézegettem az étlapot. Lányom mondta, hogy nagyon finom illat van, és majd ebédeljünk itt. (ételszag volt az étteremben)
Végül is így döntöttünk, és 5 fős családunkkal valóban itt ettünk, bár már jóval túlcsúsztunk az ebédidőn, ez nem volt probléma. Az étterem zárt része mellett van egy melléépített üvegezett terasz, majd mellette egy nyitott oldalú, lugassal árnyékolt másik terasz a dohányosoknak. Meglepően sokan voltak, kb. az asztalok 80%-ánál ültek. Az étlapon döntően klasszikus, magyaros ételek, elfogadható árakkal, normális adagokkal. Mivel az időtényező kritikus a gyerekeknél a várakozásban, ezért a készételek és a gyorsan elkészülő fogások közül választottunk. Marhapörköltet galuskával, rántott csirkemellet vegyes körettel (2 szelet húst tartalmazott az adag), túrós csuszát (sült szalonnakockával készítik), 2 adag savanyúságot és 7 pohár üdítőt kértünk, 7500 Ft-ot fizettünk borravalóval együtt. Fix szervizdíj nincs, bankkártyás fizetés van. Sajnos bennünket nem a korábban megismert kedves hölgy, hanem egy mogorva, szótlan pincér szolgált ki. Ami nem tetszett: pontosan tudták, hogy kis gyerekek fogják enni az ételt, ez a rendelésnél egyértelműen elhangzott, ehhez képest a céklát megszórták reszelt tormával (az étlapon ilyesmi nem is volt feltüntetve), a pörkölt tetejére pedig erős hegyes paprika karikákat tettek. Ez is azt támasztotta alá, hogy a pincér nem állt a helyzet magaslatán, vagy egyszerűen csak nem érdekelte az egész. Az ételek gyorsan elkészültek, a konyha szorgalmasan tette a dolgát. A mosdó felújított, tiszta, viszont a villany mozgásérzékelős. Nem túl kellemes, amikor az ember váratlanul egy sötét, ablaktalan helyiségben ragad, és mondjuk nincs nála elemlámpa vagy mobiltelefon. Az étterem falát híres magyar történelmi személyiségek képei díszítik, eldugva még jelenkori politikusok is felbukkannak közöttük.

Ár-érték arányban a legjobbak között említhető, a szeletek ára 290-340 Ft közötti, a táblán szereplő kiírás szerint, de minden nap meghirdetnek egy napi pizzát akciósan 200 Ft-ért. Tálalás: háromszög papírtálcán, szalvétával. Ez ottjártamkor a Diavola volt. A paradicsomos alapra pikáns szalámi került. A legegyszerűbb Margheritán kívül, gombás, sonkás, sonka-gombás, Hawaii, négysajtos, kukoricás-sonkás, Inferno szerepelt a kínálatban. Desszertként profiterol és tiramisu ehető. Helyben 2 magas asztalnál lehet enni állva vagy bárszéken, bár ez utóbbiak elég kényelmetlenek és imbolygósak. Az asztalokon olvasnivalóként napilapokat, reklámújságokat találhatunk. A kiszolgálás barátságosan kedves. Az egyik fiatalember mesélte, hogy ő is olvasta már a pozitív értékeléseket az ittjartam. hu-n.

Munkatársakkal párszor jártunk már itt. A közepes cappuccino 690 Ft, az olcsók közé tartozó sajtos bagel 590 Ft-ba került. (az árak egységesek a CCC láncon belül, helyszíntől függetlenül). Kértem, hogy ne grillezzék meg, szerintem így finomabb. A dizájn a CCC megszokott színeit és formáit idézi: almazöld-barna-fehér dominancia. Sok asztaluk van, a belső rész 2 szintes, galériás, a kinti nyitott terasz jó időben igen népszerű, hiszen remek kilátás nyílik a Bazilikára és az egész Szent István térre. Bankkártyával lehet fizetni.

A szemben lévő fal végig üvegezett, így a belső tér világos, napfényes. Sok ázsiai vendég is felkeresi, ottjártamkor is több család étkezett terülj-terülj asztalkám módra egy csomó finomságot felvonultatva. Az ételek közötti eligazodásban szívesen és mosolygósan segít a család fiatalabb korosztálya, a fiú és a lány is tökéletesen beszél magyarul, az idősebbeknek azért ezzel van némi gondja. Marhahúsos Pho levest, tavaszi tekercset (Nem Rán 250 Ft/db) és csirkenyársat (Com rang ga xien 1100 Ft) ettem pirított rizzsel, ebből elvitelre is vásároltam, a gyerekeknek is nagyon ízlett. Jól passzolt mellé a mangó üdítőital (400 Ft/doboz). Minden étel hibátlan volt, egyszerűen kiváló. Sajnálom, hogy nem volt kapacitásom még több ételt megkóstolni. Az árfekvés teljesen korrekt. Borravalót nem fogadnak el, náluk nem szokás. A csomagolásért nem számítottak fel díjat. Távozáskor a személyzet minden tagja széles mosollyal és finom hajlongással búcsúzott. Az étterem vietnami neve (a blokkról): Hoan Nam - Viet Nam.

Örömteli dolog, hogy vannak még ilyen, több évtizedes hagyományokat képviselő tradicionális cukrászdák, amelyek mindig nosztalgikus hangulatot keltenek bennem. Az volt az érzésem, hogy itt tényleg megállt az idő. A fekete-fehér kövezet a padlón, a régi mérleg, a retró fagyispult mostanra kihalóban lévő ritkaságok lettek. A kínálat nem túl nagy, főleg klasszikus sütemények kaphatóak. Krémes, pozsonyi diós és mákos kifli, Rákóczi túrós, zserbó, csokitorta. Egy egyszerű, de házias diós-lekváros süteményt kértem, valamint elvitelre néhány káposztás hasét. Az árak középkategóriásak. Az ízek átlagosak, nem kimagasló.

Ebben az árban ital nem foglaltatik benne, de lehet kérni sima vizet, ha valaki ezzel szeretne spórolni. Az ételeket tetszés szerint lehet kiválasztani és tányérra szedni az önkiszolgáló pultból. Főleg jól ismert, magyaros fogásokat kínálnak. A levesek közül választott tejfölös burgonyaleves korrekt kezdésnek bizonyult. A főételek között pörkölt és főleg frissensültek, párizsi csirkemell, csirkeszárny, rántott sajt és gomba szerepelt többek között. Ezek az ételek, ahogy nevük is mutatja, frissen finomak, itt ez értelemszerűen nem valósulhat meg, az ételek többségét langyosan, kihűlve kell elfogyasztani. Olcsó, egyszerű, nem prémium alapanyagokat használnak, persze ennyi pénzért ez nem is lehetne reális elvárás. Kiszolgálásról nem nagyon lehet beszélni, hiszen a pincérek dolga csupán az üres tányérok, evőeszközök begyűjtése az asztalokról, ezt a feladatukat folyamatosan el is látják, nem halmozódnak fel az asztalokon az üres, használt tányérok. A desszertek elég gyengécskék, érdekes, hogy ez visszatérő tapasztalat a többi hasonszőrű svédasztalos helyen is (Gastland lánc). A savanyúságok finomak. A mosdó felújított, de a takarításra több gondot kellene fordítani, a használt papírok a szemetes tetején halmozódtak. Rizmajer sört is tartanak.