DEndre adatlapja

A legjobb helyekre pedig alkalomadtán vissza lehet térni. Akkor fiam kérésére ropogós garnélát ettünk, valamint párolt, majd pirított gyozát. A távol-keleti húsos batyuk közül ez a kedvencünk, az egyszerűbb gőzölt változat nekünk túl steril, kell az a kis pörzsanyag, amit az utólagos pirítás kölcsönöz az ételnek. Másodszor a múlt hónap közepén tértünk be egy kedves barátommal. Nem volt egyszerű választani. Erősen csábított a Maoxue Wang nevű fogás például, s ha a marhapacalt, valamint a kacsavért nem löncshússal kombinálják, meg is rendeltük volna. A pirított sertésvastagbél azért nem került be a rendelésünkbe, mert azt már kóstoltuk a Jegenye utcában, egyébként fenomenális volt. Végül rendeltünk négyféle előételt meg egy rament. Kezdjük a gyenge ponttal, az övhal hosszabb időt tölthetett a mélyhűtőben és sósabb is volt az optimálisnál, elkészítése sem volt különleges, mélysütve kaptuk, mártás nélkül. Erre a témára itt nem fogunk még egyszer rárepülni, mindazonáltal a hal elfogyott az utolsó darabig. A medúzasaláta üde volt, jó ízű, nem lesz a fő eledelünk, vélhetően nem is arra van szánva, de érdemes volt kipróbálni. Kifejezetten jól sikerült a szeletelt sertésfül mártással, aminek remekül eltalálták az állagát, a fülnek volt tartása, roppanóssága, de mégsem volt rágós. Hasonló telitalálatnak bizonyult a marhapacal pikáns mártásban, mely mind ízre, mind állagra megnyert minket. A zöld koriander üdesége, a többféle csili, a rafinált fűszerezés és a kellő mennyiségű olaj a műfaj eddig csúcsélménye, a (sajnos már több éve megszűnt) Funky Pho pacalsalátája mellé emelte a fogást. E két előételt bármikor örömmel ennénk újra, akár ma ebédre is. A tenger gyümölcseiből készült ramen a műfajból eredendően nem volt olyan mély ízű, mint a húsos változatok, azt viszont kifejezetten értékeltük, hogy nem próbáltak ezen töméntelen szójaszósszal segíteni, mint olyan helyeken, ahol a ramen nem a fő profil, és azt hiszik, hogy a szójaszósz mindent megold a távol-keleti konyhában. Tartalmas és izgalmas ebédet költöttünk el a Corvin sétányon működő közös egységben, úgyhogy marad bőven kóstolnivaló a harmadik látogatásra is.

Legutóbb társammal együtt sörkóstolót rendeltünk, kikértünk ketten nyolcféle sört, az IPA és a NEIPA témát lehet még gyakorolni. Mindazonáltal ez az élmény megér nekem 4 erős pontot.

3 fogás 12300 forint, 4 fogás 14400. A rendelt főétel lehet akár bélszín is, az előétel meg libamáj. Köszöntőfalat ízre, állagra egyaránt kiváló kovászos kenyér vajjal és habosított mangalicazsírral. Kiváló kezdés. Mindketten a három fogásos verzió mellett döntöttünk annál is inkább, hogy már rutinná vált, hogy megkóstoljuk egymás rendelését. A mazsolával és gyümölcs-chutney-val kísért tokaji aszús libamájpástétom a legjobbak egyike volt, amit kóstoltam valaha. Társam Újházy tyúkhúslevest kért, mely korrekt volt, házias, csavarmentes. Második fogásom Kárpáthy módra készült fogas volt, a kifogástalanul hőkezelt szaftos halat külön tányéron hozták ki, rusztikus serpenyőben kaptuk a shi mej gombét és feszes friss rákot ízletes tunkolásra csábító vajas mártásban. Hasonló volt a tálalása a szalonnás túrós csuszával körített bakonyi bélszínnek, melynek mártásához ördögszekérgombát, shi take-t és barna csiperkét használtak. Kíváló volt mind a hős, mind a mártás, mind pedig a köret. A Somlói galuska hagyományos felfogásban készült, a tálalás tekintetében őszintén szólva mindketten többet vártunk, ízben, állagban nem volt hiba. A mogyorós banános sütemény minden tekintetben megfelelt felfokozott elvárásainknak. A vacsora végén konszenzuálisan állapítottuk meg, hogy az újranyitott Gundel régi fényében ragyog, nem csoda, hogy ottjártunk idején az éttermi rész telt házzal üzemelt. A kiszolgálás kifogástalan, udvarias, szívélyes, felkészült. Öröm volt viszontlátni Árva István sommelier-t akivel a két élve a Salon étteremben volt alkalmunk hosszabb szakmai eszmecserét folytatni, mivel aznap alacsony volt a forgalom és így a szokásosnál több figyelmet tudott szentelni a mi asztalunknak. Az itallap méltó a hely híréhez és szelleméhez.

Reggelik 990 és 2890, borok decije 490 és 1070, kávék 490 és 890, teák 590 és 990 forint között kaphatók. Fermentált zöldségekkel és kovászos kenyérrel kínált omlettet rendeltünk, jól elkészített tojást kaptunk sokféle ízletes, jellemzően marinált zöldséggel, fűszerolajjal. Ettünk egy beiglit is, ami nem volt rossz, de a tészta/máktöltelék arányt utóbbi irányában nyomtuk volna el. Kóstoltunk egy szilvalekváros flódnit is, ami megelégedésünkre szolgált. A kiszolgálás kedves, udvarias, segítőkész, kommunikatív. Kínálnak kávékat, teákat, a nagyipariak mellett kisüzemi üdítőket, limonádét, házi jegesteát, továbbá ötféle minőségi magyar bort.

A rendezett, jól kitalált belteret belengi egy cseppnyi romkocsmás feeling. Nemzetközi konyhát visznek, elsősorban olyan fogásokra alapozva, melyek egy-egy etnikai konyhában gyökereznek, de mára világszerte ismerik és fogyasztják őket. A vegán ételkínálat figyelemre méltó. Kínálnak többek között színvonalas reggeliket a füstölt lazacos blinitől a Croque Madame/Monsieur-n keresztül a snidlinges tejföllel tálalt töltött bundáskenyérig. Tartanak figyelemre méltó szendvicseket, húsos és vega tapas tálat, Tom Yum és kacsából készült pho-levest, pil-pil gambas-t, menement, quessadilla-t és áfonyás csokis brownie-t vanília fagylalttal. Az árak értékarányosak, sok esetben kifejezetten kedvezőek. Reggelik 1290 és 1590, szendvicsek, tapas-tálak és levesek 1190 és 2390, főételek 2290 és 2990 forint között kaphatók, desszertek egységesek 1190 forintba kerülnek
Ettünk egy vegán tapastálat, amin volt ízletes, harmonikus, jó állagú padlizsánkrém, korrekt humusz és élvezhető pácolt feta. Adtak mellé zöldséghasábokat és nem kiugró minőségű kenyeret is. A vegán kölesgombóc nem volt rossz, de nem adnánk oda egy valódi túrógombócot érte. Vannak jó söreik, tartanak néhány jó bort, de a specialitás a rum.

Mármint hogy a csapon, milyen sör. Kérdezem, de az ifjú hölgy (nem a segíthetekes, hanem egy másik), nem érti a kérdést, nagyon nehezen jutunk releváns és pontos információhoz, teljesen kívül van a témán. Egy olyan helyen, ahol igazából két releváns termék van jó pizza és jó sör. Egy gorgonzolás, pármai sonkás Crudo nevű pizzát rendeltünk, amit valamiért áthúztak balzsamecet-sűrítménnyel. Nem volt rossz ennek dacára sem. A pizzák 1890, 2090, 2290 és 2490 forintos ársávba illeszkednek. A Crudo a legfelső kategóriába tartozott. Megérte az árát, de a balzsam nélkül jobb lett volna. Mondjuk inkább rukkolával.

A kommersz sörök mellett van Horizont IPAjuk, s tartanak kiemelkedő töményeket is, főleg a gin-front erős. Tisztes 4 pont.

Kóstoltam néhány csapolt sört, van ugyanis egy sörözőjük az üzem keretén belül, vásároltam is az IPA jellegűekből, ezek nem okoztak ezúttal sem csalódást. Vettem a Hedon által jegyzett hard seltzerekből is, de azok nem nyertek meg. De nem is ez itt a fő profil. Hanem a kiváló sör, mely minden műfajban üti a mércét. Tisztes 5 pont. (Az italokra, kiszolgálásra - ételeket nem szolgálnak fel. )